Controlling tree of heaven in the Fóti Somlyó Nature Conservation Area
Abstract
The introduced and invasive tree of heaven (Ailanthus altissima) appears as a serious problem for nature conservation, especially when invades into vulnerable and protected habitats of indigenous vegetation. The tree accumulates it’s reserves in the roots and the individuals of a colony have a chemical communication. Disturbance leads to intensive proliferation of the plant so the eradication of the colonies is very difficult. The study site is the Fóti Somlyó Nature Conservation Area. The first Ailanthus trees appeared here at the beginning of the 1980-s. Investigation of their responding reactions for the chemical and physical management was started in 2003. The major aims of the studies were the monitoring of the changes of the undergrowth and the analysis and comparison of the data obtained from a botanical and a nature conservation point of view. The treatment requires a careful planning because of the valuable, although partially degrading psammophilous steppe fragments at the edges of the sampling areas. The sprouts were eradicated partly by using chemicals (Medalion, Garlon), and partly by physical methods. Our results show that the most effective treatment consists of two consecutive steps, the use of a herbicide first, followed by continuous mechanical control. It is important to note that the disturbed colonies cannot be abandoned later because of their increasing sprout production.
References
Erdős, L. (2005): Bálványfairtás eredményességének vizsgálata a Szársomlyón - Szegedi Tudományegyetem, Szeged (szakdolgozat)
Fekete, G., & Kovács. M. (1982). A fóti Somlyó vegetációja - Bot. Közl. 69: 19-31
Horváth, F., Dobolyi, K., Karas, L., Lőkös, L., Morschhauser, T. & Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2, Taxon-lista és attribútum-állomány. FLÓRA MTA ÖBKIMTTM Növénytára. 267 pp.
Hoshovsky, M. C. (2004): Element Stewardship Abstract for Ailanthus altissima Tncweeds. ucdavis.edu/esadocs/ailanti.htm/
Kocsis, G. I. (2004): A bálványfa elleni védekezési kísérlet védett területen - Nyugat- Magyarországi Egyetem - Sopron (szakdolgozat)
Márkus, A. (2004) Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban 393. In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest
Seregélyes, T. (1990): A fóti Somlyó vegetációtérképe, kézirat
Simon, T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. - Abstracta Botanica, 12: 1-23.
Sonnevend, I. 2004 Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. Budapest, pp. 390-391.
Swearingen, J. M. & Pannill, Ph.. (2004): Ailanthus altissima (Mill.) Swingle, www.nps.Gov/plants/alien/fact/ailali.htm
Szidonya, L, Mihály, B.& Dancza I. (2004). Az inváziós növények elleni védekezés elvi háttere. In Mihály B. & Botta-Dukát Z. ( szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123-129.
Tóth, M. A. (2000): A fóti Somlyó Négy arca. TermészetBúvár. 55(1): 20-23
Tóth, M., Hufnagel, L. & Nagy, Cs. (2003): Zoocönológiai monitoring a fóti Somlyó hegyen. VI Magyar Ökológiai Kongresszus, Szent István Egyetem, Gödöllő
Udvardy, L. (1997): Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. Kandidátusi értekezés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
Udvardy, L. (2004): Bálványfa. In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.) Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143-160.
Virók, V. (2004). Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban. In Mihály, B. & Bottá Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 387-389.