Memories and remaining practitioners of gearless fishing and crab collecting in some regions of the Carpathian Basin

  • Viktor Löki Wetland Ecology Research Group, Institute of Aquatic Ecology, HUN-REN Centre for Ecological Research
Keywords: Baranja, ethnobiology, fishing, traditional ecological knowledge, Transylvania, Vojvodina

Abstract

Some segments of the traditional ecological knowledge associated with gearless fishing and crabbing for both subsistence and recreational purposes have survived in some parts of the world to the present day. Since in ethnographic literature, the phenomenon has been documented for centuries in the Carpathian Basin, and since the traditional lifestyle comprising this activity persisted in the region until the late 1970s or 1980s, I assumed that even today there are people who were actively involved in these activities, or who are even still able to fish without any gear. In my work, I have thus assumed that some of the traditional knowledge associated with these activities has survived modernisation, and I wanted to find at least a few more people who used to practise or still practises fishing and crabbing without gear in our region, while I was also curious to find out more about the some methodology and cultural background of this activity. In August 2022, I contacted 32 people in the Sóvidék region of Transylvania with the intention of interviewing them on the subject. Between August and December 2022, I continued this with online enquiries in Hungary, focusing on the North Hungarian Mountains and the Upper Tisza region, where I also sought people familiar with the subject, while in August 2023, I supplemented my research in the Western Bačka region of Vojvodina, Serbia, and in the eastern part of Baranja region, Croatia. I found a total of sixteen people who could maintain a conversation on the topic, of whom I was able to conduct recorded interviews with eleven. My interviewees reported on four of the five traditional gearless fishing methods. A total of eight species or taxa suitable for gearless fishing were mentioned during the interviews, and my interviewees were also able to provide information on the methodology of the activity. According to the interviews, the activity is a culturally regulated and sustainable practice that has not and does not result in significant fish or crab declines or population extinctions, with the exception of the use of few invasive methods or the occasional greedy attitude of a few gearless fishers. In summary, it seems that some elements of the traditional ecological knowledge associated with gearless fishing still lives on in the landscape today, despite all the old and new prohibitions and lifestyle changes.

References

Antipa, G. (1916): Pescăria și pescuitul în România. (A halászság és a halászat Romániában.) Librăriile Socec & Comp., C. Sfetea, Pavel Suru, Bucureşti, 794 p.

Bell, L. A., Fa’anunu, U., Koloa, T. (1994): Fisheries resources profiles: Kingdom of Tonga. Honiara, Solomon Islands. Pacific Islands Forum Fisheries Agency (FFA) Report 94/05, 197 p.

Berkes, F. (2017): Sacred Ecology. Routledge, London, 368 p.

Best, E. (1977): Fishing Methods and Devices of the Maori. Government Printer, Wellington, 230 p.

Deák L. (1987): A jog eszközével. A Hét. 23(18): 9.

Deseő B. (1901): Változások a halfaunában Kassa vidékén. Halászat 3: 18–20.

Ecsedi I. (1933): Rákászat. In: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 29., pp. 125–293.

Gabriel, O., Lange, K., Dahm, E., Wendt, T. (eds.) (2008): Von Brandt’s fish catching methods of the world. John Wiley & Sons, 536 p.

Gunda B. (1966): A mérgező és szigonyos halászat Erdély nyugati hegyvidékén. In: Gunda B.: Etnoghraphia Carphatica. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 345–352.

Gunda B. (1979): Ismertetések: Lehtonen, Juhani U. E.: Kansanomainen ravustus ja rapujen hyväksikäyttö Suomessa (Népi rákfogás és rákászat Finnországban). Kansatieteellinen Arkisto, Bd. 27. Helsinki, 1975. Ethnographia 90(3): 439.

Gönczi F. (1911): Halászás, rákászás és csikászás Göcsej s Hetésben. Néprajzi Értesítő 12: 54–59.

Györffy I. (1934): Mérgező halászat. In: Györffy I., Viski K.: A magyarság tárgyi néprajza 2. köt: Gazdálkodás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Haller A. (1934): Rákászat. Pesti Hirlap Vasárnapja 56: 1–25.

Havas S. (1861): Vadászrajzok III. Vadász és Versenylap 5: 69–75.

Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. Természettudományi Társulat, Budapest, 860 p.

Jankó J. (1902): A Balaton-melléki lakosság néprajza. Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest, 428 p.

Kászoni Z. (2008): Áprily Lajos pisztrángos vizein. Magyar Horgász 62(5): 78–80.

Lábadi K. (1987): Rák az asztalon. In: Lábad K.: Kopácsi vízi élet. Forum Könyvkiadó, Újvidék, pp. 82–83.

Moldován G. (1895): A móczokról. In: Moldován G.: A románság. Politikai, történelmi, néprajzi és nyelvészeti közlemények 2. – Történeti, nép- és földrajzi könyvtár. Pleitz F. P., Nagybecskerek, pp. 3–73.

Moszyński, K. (1929): Kultura ludowa Słowian. (A szlávok népi kultúrája.) I. Polska Adaemja Umiejetnosci, Kraków, 140 p.

Newing, H. (2010). Conducting research in conservation: social science methods and practice. Routledge, 400 p.

Ortutay Gy. (szerk.) (1979): Magyar néprajzi lexikon I–V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 691 p.

Rádai Ö. (1961): Emberek és tájak Vietnamban. Élet és Tudomány 16: 27–53.

Schmidl, A. A. (1863): Das Bihar-Gebirge an der Grenze von Ungarn und Siebenbürgen. (A Biharhegység Magyarország és Erdély határán.) Hansebooks, Wien, 450 p.

Szilágyi M. (1981): Egy ,,elemi ismeret” aktualizálásai: halfogás kézzel. Etnographia 92: 334–349.

Sztripszky H. (1902): Adatok Erdély őshalászatához. Néprajzi Értesítő 3(9): 157–178.

Udvari I., Viga Gy. (1999): A néprajzos Sztripszky Hiador. Néprajzi Értesítő 81: 147–174.

Ujváry Z. (2002): Hal és vadhús a táplálkozásban. In: Ujváry Z.: Gömöri magyar néphagyományok. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, pp. 911–912.

Published
2024-04-15
Section
Social Sciences in Conservation