Investigation of pollination as an ecosystem service in Visnyeszéplak, Gyűrűfű and Magyarlukafa settlements
Abstract
The aim of our research was to investigate the pollinators of the grasslands and the grasslands under the orchards located in Visnyeszéplak, Gyűrűfű and Magyarlukafa settlements to characterize the pollination ecosystem services of the areas. The pollinator surveys were carried out 3 times in 2021-2022, in 3 grassland areas and in 3 grassland areas under orchards by observing and recording pollinators on site. We interviewed a total of 8 beekeepers in 2020-2021, asking questions about beekeeping, and habitats and plant species that are important from this point of view, with a strong emphasis on bee pastures and bee pasture plant species. Our findings showed that the number of pollinators in the grassland areas was more prominent, but in terms of the number of species, the grassland areas under the orchard reached a higher average value. Comparing the villages, the average values of the eco-villages were higher for both types of habitats. In the case of the number of honey bees, grassland areas were outstanding, but comparing the three villages, we found no differences (with the exception of one of the three measurements in Magyarlukafa). The beekeepers did not agree on the quality of the bee pastures surrounding their apiaries. At the same time, several people have admitted that habitats that do not have honey-producing plants are essential for their permanent beekeeping, but are absolutely necessary for the survival of the bees. The grasslands we examined were also said to be such a habitat. We can say that the examined eco-villages have a better pollination capacity and a better pollination ecosystem service than the examined non-ecovillage. At the same time, being a methodological experiment, the results should be refined, so in the case of similar studies we recommend taking samples at several sampling times and using extensive statistical analyses.
References
Arany, I., Vari, A., Aszalos, R., Kelemen, K., Kelemen, M. A., Bone, G., Lellei-Kovácz, E., Czucz., B. (2019): Diversity of flower-rich habitats as a persistent source of healthy diet for honey bees. European Journal of Geography 10(2): 89–106.
Arany, I., Czúcz, B., Csonka, I., Kovács-Hostyánszki, A., Molnár, Zs. (2017a): Tájváltozás, tájhasználat és az ideális méhlegelő dél-dunántúli méhészek szemével. Természetvédelmi Közlemények 23: 127–143. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.127
Arany, I., Czúcz, B., Kalóczkai, Á., Kelemen, A. M., Kelemen, K., Papp, J., Papp, T., Szabó, L., Vári, Á., Zólyomi, Á. (2017b): Mennyit érnek a természet ajándékai? – A Nyárád és KisKüküllő menti Natura 2000 területek ökoszisztéma szolgáltatás kutatásának összefoglaló tanulmánya. Milvus Csoport, Marosvásárhely, 72 p.
Bihaly, Á., Vaskor, D., Lajos, K., Sárospataki, M. (2018): Agrártájba ékelődött természetközeli élőhelyfoltok hatása a napraforgót megporzó rovaregyüttesekre. Tájökológiai Lapok 16(1): 45–52. https://doi.org/10.56617/tl.3576
Borsos, B. (2007): Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. Doktori értekezés. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 207 p.
Borsos, B. (2016): Az új Gyűrűfű. Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben. L’ Harmattan Kiadó, Budapest, 247 p.
Csorba, P. (2021): Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen, 409 p.
Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.
Farkas, J. (2014): „Kicsi kis hősök”. Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei. Kovász 18(1–4): 43–66.
Hammer, Ø., Harper, D. A. T., Ryan, P. D. (2001): PAST: Paleontological Statistics software package for education and data analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9.
Hammer, Ø. (1999–2022): PAST–PAleontological STatistics Version 4.12 Reference Manual. Natural History Museum–University of Oslo, Oslo, 304 p.
Héra, G., Ligeti, Gy. (2005): Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.
IPBES (2016): The assessment report of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services on pollinators, pollination and food production. S.G. Potts, V. L. Imperatriz-Fonseca, and H. T. Ngo (eds). Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Bonn, 552 p.
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.017
Kennedy, C., Lonsdorf, E., Neel, M., Williams, N., Ricketts, T., Winfree, R., Bonmarco, R., Brittain, C., Burley, A. L., Cariveau, D., Carvalheiro, L. G., Chacoff, N. P., Cunningham, S. A., Danforth, B. N., Dudenhöffer, J.-H., Elle, E., Gaines, H. R., Garibaldi, L. A., Gratton, C., Holzschuh, A., Isaacs, R., Javorek, S. K., Jha, S., Klein, A. M., Krewenka, K., Mandelik, Y., Mayfield, M. M., Morandin, L., Neame, L. A., Otieno, M., Park, M., Potts, S. G., Rundlöf, M., Saez, A., Steffan-Dewenter, I., Taki, H., Viana, B. F., Westphal, C., Wilson, J. K., Greenleaf, S. S., Kremen, C. (2013): A global quantitative synthesis of local and landscape effects on wild bee pollinators in agroecosystems. Ecological Letters 16: 584–599. https://doi.org/10.1111/ele.12082
Kovács, E. (2014): Az ökoszisztéma szolgáltatások megjelenése a biodiverzitás politikában. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Budapest, pp. 131–143.
Kovács, E., Kelemen, E., Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Budapest, pp. 15–34.
Kovács, E., Kelemen, E., Pataki, Gy. (2011): Ökoszisztéma szolgáltatások a tudományterületek és a szakpolitikák metszéspontjában. Természetvédelmi Közlemények 17: 1–11.
Kovács-Hostyánszki, A., Espíndola, A., Vanbergen, A. J., Settele, J., Kremen, C., Dicks, L. V. (2017): Ecological intensification to mitigate impacts of conventional intensive land use on pollinators and pollination. Ecological Letters 20: 673–689. https://doi.org/10.1111/ele.12762
Kovács-Hostyánszki, A. (2019): Beporzók, beporzás, élelmiszertermelés - az IPBES első tematikus tanulmányának fő üzenetei. Természetvédelmi Közlemények 25: 142–156. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.142
Kovács-Hostyánszki, A., Belényesi, M., Geng, I., Kemencei, Z., Kisné Fodor, L., Lehoczki, R., Medveczky, P., Naszádos, A., Pataki, R., Petrik, O., Sárospataki, M., Szalai, M., Szekeres, Á., Tanács, E., Zajácz, E. (2021): A pollináció, mint ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése – az ökoszisztéma-állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékeléséig. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem keretében készült tanulmány. Agrárminisztérium, Budapest, 67 p.
MEA (Millennium Ecosystem Assessment) (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. World Resource Institute, Washington D.C., 137 p.
Meinhardt, S. (2019): Egyes méhlegelő növények vizsgálata méhészeti érték és természetvédelmi helyzet, valamint konfliktusok alapján. Tájökológiai Lapok 17(1): 16–22. https://doi.org/10.56617/tl.3451
Meinhardt, S., Czóbel, Sz., Kovács-Hostyánszki, A., Szigeti, V., Tormáné Kovács, E. (2022): Egyes mézelő idegenhonos növényfajok értékelése ágazati interjúk alapján. Tájökológiai Lapok 20(2): 23–39. https://doi.org/10.56617/tl.3447
Mészáros, F. A., Szilágyi, A., Kun, R., Sárospataki, M. (2021): Megporzóközösségek vizsgálata permakultúrás, ökológiai és konvencionális gazdaságokban a Szentendrei-szigeten. Tájökológiai Lapok, 19(2): 133–149. https://doi.org/10.56617/tl.3435
Patton, M. Q. (2002): Qualitative Research and Evaluation Methods. Sage, London. 598 p.
Prohaszka, V. J., Kollányi, L., Borsos, B., Fridrich, I., Kilián, I., Máté, L., Zaja, P., Kovács, E. (2020): Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik összehasonlítása két ökofaluban: Visnyeszéplakon és Gyűrűfűn. Tájökológiai Lapok 18(2): 147–163. https://doi.org/10.56617/tl.3492
Prohászka, V., Kollányi, L., Kovács, E. (2021): Magyarlukafa fejlesztési lehetőségeinek felmérése a természeti, gazdasági és társadalmi adottságok értékelése alapján. In: Fodor, M., Bodor-Pesti, P., Deák, T. (szerk.): SZIEntific Meeting for Young Researchers 2020: ITT Ifjú Tehetségek Találkozója 2020, Budapest, Szent István University, pp. 301–313.
Székács, A., Takács-Sánta, A. (2014): Hogyan befolyásolja a beporzók ritkulása a mezőgazdasági hozamokat a világban és Magyarországon? Természetvédelmi Közlemények 20: 59–78.
Vári, Á., Tanács, E., Tormáné Kovács, E., Kalóczkai, Á., Arany, I., Czúcz, B., Bereczki, K., Belényesi, M., Csákvári, E., Kiss, M., Fabók V., Kisné Fodor, L., Koncz, P., Lehoczki, R., Pásztor L., Pataki, R., Rezneki, R., Szerényi, Zs., Török, K., Zölei, A., Zsembery, Z., Kovács-Hostyánszki A. (2022): National Ecosystem Services Assessment in Hungary: Framework, Process and Conceptual Questions. Sustainability 14(19): 12847. https://doi.org/10.3390/su141912847
Zulian, G., Maes, J., Paracchini, L. (2013): Linking Land Cover Data and Crop Yields for Mapping and Assessment of Pollination Services in Europe. Land 2: 472–492. https://doi.org/10.3390/land2030472
