The structure changes of shrub layer in the Síkfőkút forest between 2002 and 2007. Number of individuals and sizes.
Abstract
The structure of an Quercetum petraeae-cerris oak forest ecosystem within the Síkfőkút research area (–Síkfőkút Project–) was examined already 35 years ago. The changes after the decline of sessile oak can be identified. The dominance of meso- and thermofil shrub species increased. The most important structural parameters of shrub layer in an „A” quadrat (48×48 m) of the oak-forest were measured with a 3 m long yardstick and the diameter of shrub trunks were measured at 5 cm height above the soil with a slide gauge. Sixteen and seventeen species were registered in the sample area in both measuring in 2002 and in 2007. The number of shrub individuals were 23874 pieces and 44018 pieces per hectar, more than 83.5% and 93.6% lived in the low shrub layer and occured only 16.5% and 6.4% in the high shrub layer. Euonymus verrucosus dominated in the low shrub layer by more then 50.0% in both measuring. The two most frequently occuring high shrubs were Acer campestre and Euonymus verrucosus. The shrubs grew bigger and bigger (the procession is taking at the moment) but the rate of the high shrubs were decreasing as the latest measurement proved.
References
Igmándi, Z., Béky, A., Pagony, H., Szontagh, P. & Varga, F. (1986): The state of decay of sessile oak in Hungary in 1985. – Az Erdő 35: 255–259.
Jakucs, P. (1967): Quercetum petraeae-cerris. – In: Guide der Exkursionen d. Int. Geobot. Symp., Ungarn, Tab. 15-17: 40–42.
Jakucs, P. (1978): Environmental-biological research of an oak forest ecosystem in Hungary, „Síkfőkút Project”. – Acta Biol. Debrecina 15: 23–31.
Jakucs, P. (ed.) (1983): Examination of the Health State of Hungarian Oak Stands with Ecologically Oriented Methods. 232 pp.
Jakucs, P. (1990): A magyarországi erdőpusztulás ökológiai megközelítése, – Fizikai Szemle 1990/8. 225 pp.
Jakucs, P., Horváth, E. & Kárász, I. (1975): Contributions to the aboveground stand structure of an oak forest ecosystem (Quercetum petraeae-cerris) within the Síkfőkút research area. – Acta Biol. Debrecina 12: 149–153.
Jakucs, P., Berki, I. & Holes, L. (1988): Industrielle Luft Emission und Waldschäden in N-Ungarn 1-4. – Acta Bot. Hung. 34: 11-24.
Kárász, I. (1984a): Adatok a Cornus sanguinea L. gyökérrendszerének fiziognómiai struktúrájához. – Acta Acad. Paed. Agriensis NS. 17: 739–753.
Kárász, I. (1984b): Egy mérsékelt övi tölgyes cserjefajainak gyökérzete. Kandidátusi értekezés, Eger, 110 pp.
Kárász, I. (2001): A síkfőkúti erdő cserjeszintjének strukturális változásai. – In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 213–221.
Kárász, I. (2006): A cserjeszint fiziognómiai struktúrájának változása a síkfőkúti tölgyesben 1972 és 1997 között. – Acta Acad. Paed. Agriensis NS. 23. Sectio Pericemonologica 1: 71–78.
Kárász, I., Szabó, E. & Korcsog, R. (1987): A síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének strukturális változásai 1972 és 1983 között. – Acta Acad. Paed. Agriensis NS. 18: 51–80.
Klein, R. M. & Perkins, T. D. (1987): Cascades of causes and effects of forest decline. – Ambio 16: 86–93.
Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Koncz, G., Papp, M., Bowden, R. & Tóth, J. A. (2005): Egy cseres tölgyes erdő stuktúrájának változása 31 év alatt. III. MTBK, Eger, 142 pp.
Kovács – Láng, E. & Fekete, G. (1995): Miért kellenek hosszútávú ökológiai kutatások? – Magyar Tudomány 40: 377–392.
Krakomperger, Zs., Kotroczó, Zs., Koncz, G., Papp, M., Veres, Zs., Tóthmérész, B. & Tóth, J. A. (2008): Egy cseres-tölgyes erdő fa-megújulási dinamikájának vizsgálata „Molekuláktól a globális folyamatokig” V. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Program és absztrakt-kötet, Nyíregyháza, 78 pp.
Kutnar, L. (2003): Vegetation structure of Quercus dominated forests in Slovenia, Europe. XII. World Forestry Congress, 2003, Québec city, Canada.
Mészáros, I., Módy, I. & Marschall, M. (1993): Effects of air pollution on the condition of sessile oak forests in Hungary. – Studies in Environmental Science 55: 23–33.
Misik, T., Jósvai, P., Varga, K. & Kárász, I. (2007): A síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cserjeszintjének fiziognómiai struktúra viszonyai 2002-ben. – Acta Acad. Paed. Agriensis NS. 34. Sectio Pericemonologica 2: 71–80.
Nilsson, S. (1986): Extent of Damage to Forests in Europe Attributed to Air Pollution. Report to FAO/ECE Timber Committee, Swedish Univ. of Agricul. Sci., Uppsala, Sweden.
Papp, M. (2001): Változások a lágy szárú növényzetben a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben és környékén 25 év távlatában. – In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 223–230.
Papp, M. & Jakucs, P. (1976): Phytozönologishe Charakterisierung des Quercetum petraeae-cerris-Waldes des Forschungbgebiete „Síkfőkút Project” und seiner Ungebung. – Acta Biol. Debrecina 13: 109–119.
Schütt, P. (ed.) (1984): Der Wald Stirbt an Stress. Bertelsmann, München, 262 pp.
Smole, J. (1995): Vegetations- und Standortsverhältnisse der Ständigen Versuchs-flächen in den Eichenwäldern Sloweniens. – In. Smolej, I. and H. Hager (eds.). Oak decline in Slovenia: Endbericht über die Arbeiten 1995. Gozdarski institut Slovenije, Ljubljana, Institut für Waldökologie, Wien, pp. 47–59.
Tóthmérész, B. (2001): A síkfőkúti erdő fapusztulási dinamikájának monitoringja. –In: Borhidi, A. & Botta-Dukát, Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 211–212.
Ulrich, B. & Pankrath, J. (eds.) (1983): Effects of Acccumulation of Air Pollutants in Forest Ecosystems. Reidel Publ. Comp., Hingham, 389 pp.
