Significance and timeliness for nature conservation of the verges
Abstract
Abstract: In the fragmented agricultural landscape the vascular plant species of steppe, which show the original vegetation are often preserved only in verges (boundaries, field margins). Our study was undertaken in the South-Eastern part of Hungary in the Csanádi-hát (approx. 940 km2). During the 10-year long investigation in each mapping unit of the Central Europaeaen Flora Mapping system (approx. 6.5×5.5 km) of this area the average number of the protected plant species was 5.5. Among these species 1.0 (18.6%) species was found only in coherent areas (meadow, forest, arable land etc.), 0.4 species (6.6%) occured both in coherent areas and verges and 4.2 species (74.9%!) occured only in verges. In the Csanádi-hát considering the habitats and the number of the species 90-100% of the protected plant species Adonis vernalis, Ajuga laxmannii, Anchusa barrelieri, Clematis integrifolia, Inula germanica, Oxytropis pilosa, Prunus tenella, Silene bupleuroides and the Vinca herbacea was found in the verges. The verges are supposedly also of great importance in other loess lowland areas. At present, the verges are very often unprotected. The preservation of the endangered verges needs new environmental protection strategies in the Pannonian Biogeographical Region.
References
Borbás, V. (1878): Floristicai közlemények a Magy. Tud. Akadémia által támogatott botanikai kutatásaimból. – Math. és Természettud. Közlem. 15: 265−372.
Csathó, A. I. (2005): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Kárpát-medence löszvidékein, a Csanádi-hát példáján keresztül. – In: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. – Előadáskötet. – Budapest, pp.: 251−254.
Csathó, A. I. (2006): A „mezsgyekérdésről”. – Kitaibelia 11 (1): 45.
Csathó, A. I. (2008): Mezsgyék kutatása a Körös−Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. – Kutatási jelentés, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 132 pp.
Csathó, A. I. (2009): Új adatok az atracélcincér – Pilemia tigrina (Mulsant 1851) – elterjedéséhez a Körös−Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Coleoptera: Cerambycidae). – Crisicum 5: 137-145.
Csathó, A. [J.] (1986): A battonya-kistompapusztai löszrét növényvilága. – Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103−115.
Csathó, A. J. (2003): Kunágota élővilága. – A CSEMETE 15 éve. – CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, pp. 83−124.
Illyés, E., Jakab, G. & Csathó, A. I. (2007): Jelenlegi és a jövőben kívánatos természetvédelmi akciók, stratégiák a lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek megőrzésére. – In: Illyés, E. & Bölöni, J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. – Magánkiadás, Budapest, pp. 114−123.
Jakab, G. (2005): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez II. – Flora Pannonica 3: 91−119.
Jakab, G. & Tóth, T. (2003): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 8 (1): 89−98.
Jankó, J. (1886): Tót-Komlós flórája. – Természetrajzi Füzetek 10: 175−180.
Kertész, É. (2000): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. – BMMK 21: 5−48.
Kovács, M. & Priszter, Sz. (1974): A flóra és a vegetáció változása Magyarországon az utolsó száz évben. – Bot. Közlem. 61 (3): 185−197.
Kovács, T. (2005): Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae). – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 29: 145−150.
Molnár, A. (2005): Adatok a Hortobágy flórájának ismeretéhez. – In: Molnár, A. (szerk.): Hortobágyi Mozaikok. – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp. 41−71.
Molnár, Zs. (1992): A Pitvarosi-puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre. – Bot. Közlem. 79: 19−27.
Sarkadi, L. (2003): Mezőkovácsháza és környéke élővilága. – BMKT. Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Mezőkovácsháza, 32 pp.
Schmotzer, A. (2004): A Hevesi-sík flórakutatásának eredményei. – Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. – összefoglaló kötet – p.: 20.
Simonkai, L. (1893): Aradvármegye és Arad szabad királyi város természetrajzi leírása. – In: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája I. – Monographia-Bizottság, Arad, XXXIX+426+VI+134 pp. + X tábla.
Soó, R. & Máthé, I. (1938): A Tiszántúl flórája. – Magyar Flóraművek 2. – Debrecen, 192 pp.
Thaisz, L. (1905): Csanád megye flórájának katalógusa. – Kézirat, Természettudományi Múzeum Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjtemény.
Tóth, T. (2003): Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. – A Puszta 2003 (20): 135−169.
Zólyomi, B. (1969): Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. – Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 100: 550−553.
