Landscape history of forest grazing and wood-pastures in the Carphatian-basin
Abstract
The traditional use of woodlands and its essential influence on the land’s structure and dynamics have become commonly known among the Hungarian ecologists only in the past few years. The view of the Carphatian-basin vegetation is significantly influenced by the effect of used and abadoned wood-pasturing. The aim of this study is to understand the history and methods of woodpasturing and the effect of woodpasturing on vegetation. By this reason ethnograpical, forestry and agricultural literature was collected and four landscape-history case studies has been started. Woodlands studied: oak-hornbeam-beech woodlands in Bakony (Hungary) and in the hills of Homoród (Romania); and spurce woodlands of the Gyimesvalley (Romania) and the mountains of Csík (Romania).
The wood-pasturing was one of the basic components of a highly varied pasturing system concerning the forcoming season and wheather, the whole activity was regulated by rules. The wood-pasturing occured in all types of forests. In all cases the decrease of pasturing livestock was the reason for the abandonment of the areas.A consciously controlled and sustained landscape of woods evolved as a result of woodpasturing. In case of abandoning bushy shrubbies, saplings filled, low-diversitied, closed shrubbies and woods were developed.
The achieved results show that the practice of woodpasturing which is based on the traditional knowlegde has a great importance in conserving nature.
References
Agnoletti (2006): Traditional knowledge and the European Common Agricultural Policy (PAC): The case of the Italian National Rural Development Plan 2007–2013. – Cultural Heritage and Sustainable Forest Managment: The Role of Traditional Knowledge, Proceedings of the Conference, 8-11 June, 2006, Firenze, IUFRO, Warszawa, pp. 17–25.
Andrásfalvy, B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. – Ekvilibrum, Budakeszi, 378 pp.
Balassa, I. (1973): Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI-XIX. században. – Ethnograhia. 84. 1–2.: 53–79.
Bartha, D. & Oroszi, S. (2004): Őserdők a Kárpát-medencében. – Ekvilibrum, Budakeszi, 203 pp.
Biró, M. (2003): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat-története. – Kézirat, Vácrátót.
Bleskovits, K. (1957): Legelővédő fásítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 152 pp.
Bölöni, J. (2004): Többszempontú erdőtipológai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. – PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Cato, M., P. (i.e. 57 in 1966): A földművelésről. – Fordította: Kun József, Akadémia Kiadó, Budapest, 321 pp.
Csőre, P. (1980): A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 311 pp.
Ehrendorfer, F. & Hamann, U. (1965): Vorschläge zu einer floristischen Kartierung von Mitteleuropa. – Ber. D. Deutsch. Bot. Ges. 78: 35–50.
Földes, J. (1895): A legelő-erdők. – Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 198 pp.
Garda, D. (2002): A székely közbirtokosság. I., IIii. – Státus Könyvkiadó, Csíkszereda.
Gruber, F. (1960): Rét és legelő. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 511 pp.
Haraszthy, L., Márkus, F. & Bank, L. (1997): A fás legelők természetvédelme. – WWF-füzetek 12., 23 pp.
Hegyi, I. (1978): A népi erdőkiélés történeti formái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 319 pp.
Holl, K. & Smith, M.(2002): Ancient Wood pasture in Scotland: Classification and managment Principels. – Scottish Natural Heritage Commissioned Report FO 1AA108. 29 pp.
Horváth, J.& Pintér, B. (2003): A pénzesgyőri fás legelő természeti értékei. – Pangea Egyesület, Pénzesgyőr - Göncöl Alapítvány, Vác. 28 pp.
Imreh, I. (1973): A rendtartó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 339 pp.
Imreh, I. (1983): A törvényhozó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 545 pp.
Kenéz Á., Saláta, D. & Szabó, M. (2006): A Pénzesgyőri-Hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. – Kézirat, Gödöllő.
Király, G. (2001): A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. – Tilia 10: 181– 357.
Kirby, K., J. & Watkins, C. (1998): The Ecological History of European Forests. – CABI, 373 pp.
Kolossváry Sz. (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 526 pp.
Kuuluvainen, T. (2002): Natural Variability of Forests as a Reference for Restoring and Managing Biological Diversity in Boreal Fennoscandia. – Silva Fennica, 36: 97–125.
Lesenyi, F. (1936): A magyar erdőgazdaság története és mai helyzete. Öszszefoglaló ismertetés az 1936. év szept. havában Budapesten tartott II II . Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus részére. – Pátria, Budapest, 70. pp.
Magyar, E. (2000): Erdőgazdálkodás a 18. századi Magyarországon. – In: Kósa, L. & Várkonyi, Á. (szerk.): Táj és történelem, Osiris, Budapest, pp. 141–163.
Molnár, Zs., Bartha, S., & Babai, D. (2008): Traditional ecological knowledge as a concept and data source for landscape ecology and conservation biology: A Hungarian perspective. In: Szabó, P., Hedl, R. (eds.): Human Nature. Studies in Historical Ecology and Enviromental History. Brno, 14–27.
Mosquera-Losada, M., R., Riguero-Rodriguez, A., & McAdam, J. (eds.) (2006): Silvopastoralism and Sustainable Land Management. – Proceedings of an International Congress on Silvopastoralism and Sustainable Management, Lugo (Spain), April 2004, CABI Publishing, 429 pp.
Olea, L. & San-Miguel-Ayanz, A. (2006): The Spanish dehesa. A traditional Mediterranean silvopastoral system linking production and nature conservation. – 21st General Meeting of the Eurpean Grassland Federation, Badajoz (Spain), April 2006, Opening Paper, 1–15 pp.
Oroszi, S. (1995): Emlékezés a székely közösségek erdőire. – Erdészettörténeti Közlemények, 18: 171.
Paládi-Kovács, A. (1993): A magyarországi állattartó kultúra korszakai. – MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 452 pp.
Petercsák, T. (1983): Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben. – Borsodi Kismonográfiák 17, Miskolc, 161 pp.
Rackham, O. (1980): Ancient Woodland Its History. Vegetation and Uses in England. – Edward Arnold, London, 402 pp.
Rigueiro Rodríguez, A., McAdam, J. & Mosquera-Losada, M.,R. (eds.) (2008): Agroforestry in Europe. – Springer, 450 pp.
Rois-Diaz, M., Mosquera-Losada M., R. & Rigueiro Rodríguez, A. (2006): Biodiversity Indicators on Silvopastoralism across Europe. – European Forest Institute, EFI Technical Report 21., 66 pp.
Roth, Gy. (1935 in 1999): Erdőműveléstan II. – Erdő és Faiipari Mérnökhallhatók Selmeci Társasága reprint kiadása, 1999, Sopron.
Selyem, J. (1994): Adatok Belső-Somogy legelőerdeinek beerdősüléséhez. – Diplomaterv, Kézirat, Sopron.
Szabadfalvi, J. (1970): Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. – Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 12:3–228.
Szabó, P. (2002): „Mert a fának van reménysége…” Csonkolt fák Magyarországon. – Korall 9: 155–172.
Szabó, P. (2005): Woodland and Forests in Medieval Hungary. – Oxford, Archeopress, 187 pp.
Tagányi, K. (1896): Magyar Erdészeti Oklevéltár I., II., III. – Budapest, Országos Erdészeti Egyesület.
Takács, L. (1980): Irtásgazdálkodásunk emlékei. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 418 pp.
Takács, V. & Frank, N. (2008): The Traditions, Resources and Potential of Forest Grazing and Multipurpose Shelterbelts in Hungary. – In: Rigueiro-Rodriguez et al. (eds.): Agroforestry in Europe, Springer, pp. 415–435.
Tímár, G. (2002): A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. – PhD Értekezés, NyME, Sopron.
Vera, W., M. (2000): Grazing Ecology and Forest History. – CABI. 506.pp.
Vinceffy, I. (2001): Pásztoroktól tanultam. – Agrártörténeti Füzetek. 9: 40–45.
Werbőczy, I. (1990): Tripartitum: A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve – Téka, Budapest, 560 pp.
Wessely, J. (1864): Az erdő mint mentő a takarmány szűkében. – Erdészeti Lapok. VIIii.; Viii., IX., pp. 209–221, 250–264, 288–295.
