Ex-situ conservation of Vicia biennis
Abstract
Vicia biennis is one of the most endangered plant species in Hungary. It has small and isolated populations and there is growing human-caused disturbance in its habitat. Furthermore, there is a lack of information about the species, which makes its protection more difficult. In spite of the populations being protected, they are drastically decreasing in Hungary, therefore it has became necessary to intervene. The aims of this study were: to develop an ex-situ conservation method and to stabilize a population near Tiszaderzs. In germination experiments we found physical dormancy: while only 1% of the control seeds germinated, germination capability of the scarified, drenched seeds was 68–97%. We have successfully established an ex-situ population in which 88% of the seedlings survived till the flowering season yielding 5447 pods with more than 18000 seeds. Reintroduction to the natural habitat by seeds was unsuccessful, however, by planting we could temporarily increase the number of individuals. In the in-situ population we found a sharp decrease in size from 2009 to 2010: in 2009 in-situ population consisted of 20–30 stems but in 2010 we found only 3 stems and other 7 ones grew where we planted in 2009. This shows that the population is still not stabile and further research is required to develop a more effective conservation strategy.
References
"23/2005." (VIII. 31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról.
Gulyás, G. (2012): A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) előfordulása Püspökladány mellett. – Kitaibelia 17(2) (in press).
Házi, J. & Lesku, B. (szerk.) (2006). A nemzeti park igazgatóságok által ex-situ védelemre javasolt növényfajok listája. Elhangzott az Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. konferencián, Debrecen, 2006.02.24-26. -http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/Ex_situ/npi_ex_situ_vedelemre_javasolt.pdf (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
ILDIS - International Legume Database and Information Service - http://www.ildis.org (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
Király, G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. [Red list of the vascular flora of Hungary]. – Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Linné, C. von (1753): Species plantarum: exhibentes plantas rite cognitas, ad genera relatas, cum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus, secundum systema sexuale digesta. – Impensis Laurentii Salvii. Stockholm, 1200 pp.
Molnár V., A. (1999): A magyar növényvilág védelme. In: Farkas S. (szerk.): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp.: 14–25.
Molnár V., A. (2003): Rejtőzködő kincseink. Növényritkaságok a Kárpát-medencében. – Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – Winterfair Kft., Debrecen – Szeged, 232 pp.
Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I. - Budapest: Kossuth Kiadó. 112 pp.
Molnár V., A., Molnár, A., Vidéki, R. & Pfeiffer, N. (2000): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 5(2): 297–303.
Németh, F. (1989): Száras növények. [Vascular plants]. - In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. [Red Data Book. Extinct and threatened animal and plant species of Hungary]. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.
R Development Core Team (2010): R: A Language and Environment for Statistical Computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org/ (Hozzáférés 2012. 01. 24.)
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. - Harasztok-virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Soó, R. & Jávorka, S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I. – Akadémia Kiadó, Budapest, 425 pp.
