WILLOW SWAMPS IN THE BIRD SANCTUARY OF LAKE VELENCE
Abstract
To assess the current status and phytotaxonomical relations of the willow swamps of Lake Velence, we sampled ten stands along Kuti csapás in the summer of 2009 using the standard method of phytosociological analyses. The studied stands were conspicuously poor in species. The proportion of plants typical of peaty habitats was generally low. The majority of the species were generalists of marshes and ubiquists of wet habitats. Some of the notable and rare species of the community are Carex appropinquata, C. paniculata, C. pseudocyperus, Cladium mariscus, as well as the protected Dryopteris carthusiana and Thelypteris palustris, and the endangered Liparis loeselii. The sampled stands were sufficiently similar in phytosociological characteristics to represent the same community, (Calamagrostio-Salicetum cinereae). They were somewhat similar to the willow swamps of the Szigetköz, and much less so in comparison to the willow swamps of Lake Baláta.
Supplementary observations indicated that the layer of the peaty substrate is very shallow, and even discontinuous at places, which suggests the relatively recent origin of these floating islets. Nevertheless, the islets are still very important to science and nature conservation, as they are prime examples of developmental processes of the natural vegetation in undisturbed places, and are excellent
habitats for animals, particularly birds.
References
Báldi, A.& Kisbenedek, T. (2000): Bird species numbers in an archipelago of reeds at Lake Velence, Hungary. – Global Ecology and Biogeography 9: 451–462.
Becking, R. W. (1957): The Zürich-Montpellier Schol of phytosociology. – Botanical Review 23: 411–488.
Balogh, M. (1969): A Liparis loeselii (L.) Rich. a velencei tavon [Liparis loeselii (L.) Rich. Am Velenceer See]. – Botanikai Közlemények 56: 17–19.
Balogh, M. (1983): A velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. – Kandidátusi értekezés, kézirat, 110 pp.
Balogh, M. (2000): Az úszóláp-szukcesszió kérdései I. – Kitaibelia 5: 9–16.
Borhidi, A. (1969): A Schoenoplectus litoralis előfordulása és cönológiai szerepe a Velencei-tónál [Das Vorkommen und die zönologische Rolle von Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla am Velence See]. – Botanikai Közlemények 56: 21–25.
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. – Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi, A. (1995): Social behavour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi, A. (2003): Magyarország övénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi, A. & Balogh, M. (1970): Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (szik)-See. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16: 13–31.
Borhidi, A. & Kevey, B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. – In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Boros, Á. (1953): A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. – Földrajzi Értesítő 2: 234–253.
Boros, Á. (1954): A Vértes, a velencei-hegység, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza (Pflanzengeographie des Vértes- und Velenceer Gebirges, des Velenceer Sees ind ihrer Umgebung). – Földrajzi Értesítő 3: 280–309.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie (ed. 3.). – Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Csihar, L. (2007): Dinnyési-fertő természetvédelmi terület és a Velencei-tavi Madárrezervátum. – In: Tardy, J. (szerk): A Magyarországi vadvizek világa. Alexandra, Budapest, pp 78–87.
Fekete, G. (1954): A Velencei-tó partvidékének sziki növénytársulásai. – Diplomamunka, kézirat.
Fekete, G. (1959): A Velencei-tó, partvidéke és a Velencei-hegység fitocönológiai viszonyai. – Egyetemi doktori értekezés, kézirat.
Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Illyés, Z. (2006): A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltást jelző Velencei-tavi élőhelyének vegetációtérképe. – Tájökológiai Lapok 4: 11–32.
Illyés, Z., Takács, A. A., Takács, G.&Kiss, P. (2007): Szempontok a hagymaburok (Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. – Természetvédelmi Közlemények 13: 403–410.
Jakucs, P. (1967): Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. – Contribuţii Botanice Cluj 1967: 159–166.
Kevey, B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. – Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey, B. & Alexay, Z. (1994): A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Calamagrostio-Salicetum cinereae in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Acta Agronomica Óváriensis 36: 7–22.
Kevey, B. & Hirmann, A. (2002): „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8 – 10. (Összefoglalók), p. 74.
Malcuit, G. (1929): Les associations végétales de la Vallée de la Lanterne. – Archives de Botanique, Caën 2: 142–154.
Mucina, L., Grabherr, G.&Wallnöfer, S. (1993): Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. – Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
Oberdorfer, E. (1992): Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. – Gustav Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 282 pp.
Passarge, H. (1961): Zur soziologischen Gliederung der Salix cinerea-Gebüsche Norddeutschlands. – Vegetatio 10: 209–228.
Podani, J. (2001): SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. – Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó, R. (1955): La végétation de Bátorliget. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: 301–334.
Soó, R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tüxen, R. (1937): Die Pflanzengesellschaften Nordwestdeutschlands. – Mitteilungen der Floristisch-- Soziologischen Arbeitsgemeinschaft Niedersachsen, Hannover 3: 1–170.
Vöröss, L. Zs. (1987–1988): Adatok a Mezőföld flórájának ismeretéhez. – Botanikai Közlemények 74–75: 121–126.
Zólyomi, B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei. – Vasi Szemle 1: 146–174.
