Traditional ecological knowledge of herdsmen on pasturing and mowing – implications for nature conservation management
Abstract
Since hersdmen are vital parts of the Hortobágy landscape and its nature conservation management as well, their traditional ecological knowledge could highly contibute to the better planning and execution of conservation management, and to the development of a more community-based management system. 78 herdsmen and 29 botanists, nature conservationists, ornithologists and agronomists were interviewed. Annual cycle of grazing and its spatial patterning were documented, together with the traditional grassland improvement methods. After a comparison of herdsmen’ and nature conservationist’ knowledge and analysing the conflicts between herdsmen and the national park, recommedations were formulated regarding mowing, grazing of marshes, fertilization, burning, grazing of fallowlands, and irradication of spiny pasture weeds. Citations in our paper are subjective truths, even if we disagree with some of them, they exist, and affect the behavior of people. We also emphasize, that future nature conservation management should regard livestock and herdsmen not simply as a „mean” of conservation management, but as partners in protecting our common natural heritage.
References
Bellon T. (1996): Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII-XIX. században. – Karcag.
Berkes, F. (1999): Sacred Ecology: Traditional Ecological Knowledge and Resource Management. – Philadelphia, Taylor & Francis.
Berkes, F., Colding, J. & Folke, C. (2000): Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251–1262.
Colding, J. & Folke, C. (2001): Social taboos: „Invisible” system of local resource management and biological conservation. – Ecological Applications 11: 584–600.
Ecsedi I. (1914): A Hortobágy puszta élete. – Debreczen Szab. Kir. Város Könyvnyomdavállalata, Debrecen.
Ecsedi Z., ifj. Oláh J. & Szegedi R. (2006): A vókonyai puszták élőhelyeinek kezelése a madárvilág védelméért. – Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület. Balmazújváros.
Fazekas M. (1979): Kunmadaras juhászata. – Damjanich Múzeum, Karcag.
Gomez-Baggethun, E., Mingorria, S., Reyes-Garcia, V., Calvet, L. & Montes, C. (2010): Traditional Ecological Knowledge Trends in the Transition to a Market Economy: Empirical Study in the Doñana Natural Areas, Conservation Biology 24: 721–729.
ICCA Consortium et al. (2010): Bio-cultural diversity conserved by indigenous peoples & local communities – examples & analysis examples & analysis. Companion document to
IUCN/CEESP Briefing Note No. 10, CENESTA, Tehran, pp. 72. Inga, B. (2007): Reindeer (Rangifer tarandus tarandus) feeding on lichens and mushrooms: traditional ecological knowledge among reindeer-herding Sami in northern Sweden. Rangifer 27: 93–106.
Kis J. (2011a): Mit tanulhatnak a pásztorok a természetvédőktől, és mit tanulhatnak a természetvédők a pásztoroktól? – In: Lengyel Sz., Varga K. & Kosztyi B. (szerk.): VII. Magyar Természetvédelmi Konferencia. Program és absztrakt-kötet, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 24.
Kis J. (2011b): A valamikori legeltetési rend és a pásztorok tudásának lehetőségei a természetvédelmi kezelésekben, Hortobágy térségében. B.Sc. szakdolgozat, Debreceni Egyetem Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
Lesku B. & Molnár A. (2007): A Hortobágy növényritkaságai. – Daru füzetek, HNPI, Debrecen.
Mascia, M.B., Brosius, J.P., Dobson, T.A., Forbes, B.C., Horowitz, L., McKean, M.A. & Turner, N.J. (2003): Conservation and the social sciences. – Conservation Biology 17: 649–650.
Menzies C.R. (ed.) (2006): Traditional ecological knowledge and natural resource management. - University of Nebraska Press, Lincoln and London, 273 pp.
Molnár Zs., Bartha S. & Babai D. (2009): A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. – Botanikai Közlemények 96: 95–116.
Molnár Zs. (2011a): A hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége, néven nevezettsége. – Cirsicum (leadva).
Molnár Zs. (2011b): A hortobágyi pásztorok növényzetismerete. Botanikai Közlemények (nyomdában).
Molnár Zs. & Hoffmann K. (2011a): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete I.: szíkesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak. – Déri Múzeum Évkönyve (elfogadva).
Molnár Zs. & Hoffmann K. (2011b): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete II.: a telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak. – Déri Múzeum Évkönyve (elfogadva).
Molnár Zs. & Hoffmann K. (2011c): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete III.: élőhelytípusok és jellemzésük. – Déri Múzeum Évkönyve (elfogadva).
Molnár Zs. & Hoffmann K. (2011d): A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete IV.: a legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése. – Déri Múzeum Évkönyve (elfogadva).
MunkhDalai, A.Z., Elles, B. & Huiping, Z. (2007): Mongolian Nomadic Culture and Ecological Culture: on the Ecological Reconstruction in the Agro-pastoral Mosaic Zone of Northern China. – Ecological Economics 62: 19–26.
Parrotta, J.A. & Agnoletti, M. (2007): Traditional forest knowledge: Challenges and opportunities. Forest Ecology and Management 249: 1–4.
Rotherham, I.D. (2007): The Implications of Perceptions and Cultural Knowledge Loss for the Management of Wooded Landscapes: A UK case-study. – Forest Ecology and Management 249: 100–115.
Szépligeti M. & Szentirmai I. (2011): Természetvédelmi kezeléseket megalapozó kaszálási kísérlet az Őrségben. – In: Lengyel Sz., Varga K. & Kosztyi B. (szerk.): VII. Magyar Természetvédelmi Konferencia. Program és absztrakt-kötet, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 79–80.
Whitney G.G. (1994): From Coastal Wilderness to Fruited Plain. – Cambridge University Press, Cambridge, 451 pp.
Zoltai L. (1911): Hortobágy. – Debrecen.
