Herpetofauna protection on the roads of the Duna-Tisza köze region, Hungary
Abstract
Due to the geography of the lowlands in the Great Hungarian Plain between the River Tisza and Danube a large number of various wetland types exists there. These marshes, bogs, oxbow lakes and artificial wetlands such as channels, canals and fishponds provide ideal habitats for amphibians. In the Kiskunság area the road network is not very dense; nevertheless it still causes fragmentation by isolating the different habitat patches.
For many migrating populations movement between the different habitats is impossible without crossing busy roads. With no human intervention massive amphibian road kills occurs at those sites.
In many cases the erection of deflector walls with the installation of temporary bucket traps is the cheapest rescue operation. A permanent but more expensive solution is the installation of fixed guiding fences to lead the migrating animals through tunnels built under the road. The Kiskunság National Park Directorate initiated two construction programs with the help of EU founded (KEOP) projects. It has already installed 5 underpasses along highway No. 52 with more than 3 km long guiding fences.
In the near future a new system of tunnels, namely ACO Climate tunnels will be built. Two different types - the so-called near-surface tunnels and the flush surface tunnels - are available to ensure that the best solution can be found even for complicated locations. The crucial transition zone to the tunnel is formed by the ‘ACO Entrance unit’ together with the adjacent ‘ACO Guide wall’ elements. The entrance is cone-shaped to guide the animals into the tunnel.
In the framework of the planned project a total of 26 climate tunnels and about fourkilometer-long guiding fences will be installed on both sides of the road at three sites (between Ópusztaszer and Baks, near Balástya and near Mórahalom).
References
Bankovics, A. (1979): Gerinces állatok. – In: Tóth, K. (szerk.): Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 256–261.
Christiansen, D. G. (2005): A microsatellite-based method for genotyping diploid and triploid water frogs of the Rana esculenta hybrid komplex. – Molecular Ecology Notes. 5(1): 190–193.
Csincsa, T (1986): Természetvédelem és közlekedés a 2. sz. fıúton. – Közlekedéstudományi szemle 36(7): 312–314.
Dely, O. Gy. (1967): Kétéltűek - Amphibia. – Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae), XX, 3. füzet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 80 p.
Dely, O. Gy. (1987): Amphibians and reptiles of the Kiskunság. – In: Mahunka, S (szerk.): The fauna of the Kiskunság National Park, II. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 404–426.
Faggyas, Sz. (2010): Vándorlás uniós támogatással. Mentıöv a kiskunsági kétéltűeknek. – TermészetBÚVÁR. 65(6): 36–37.
Faggyas, Sz. & Vajda, Z. (2011): Kétéltűvédelem a Duna-Tisza közén. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 13–14.
Flórián, N. & Kavecsánszki, A. (2011): Barna ásóbékák (Pelobates fuscus) vonulása a Tápió- Hajta vidékén. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport Egyesület, Budapest, p. 17.
Gaskó, B. (2008): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről. I. Adatok az M5-ös autópálya nyomvonaláról és Szeged tágabb környékéről. Studia Naturalia. 4. pp. 394.
Gaskó, B. (2009): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről. II. Javaslatok természetes és természetközeli élőhelyek védelmére a Kiskunsági Homokhát délkeleti felében (Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, Mórahalom). Studia Naturalia. 5: 1–486.
Gyovai, F. (1989): Demographic analysis of the moor frog (Rana arvalis Wolterstorffi Fejérváry 1919) population in Fraxino pannonicae - Alnetum of the Tisza basin. Tiscia. XXIV: 107–119.
Juhász, L. (2009): Hazánk kétéltűi és hüllői. – Mezıgazda kiadó, Budapest, 88 p.
Marián, M. (1960): Adatok a Felső-Tisza herpetofaunájához. – Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, pp. 207–231.
Mechura, T., Gémesi, D., Vogel, Zs., Szövényi, G. & Puky, M. (2011): Közúti kétéltűátjárók hatékonysága a 2. sz. út Hont-Parassapuszta közötti szakaszán 2007 és 2011 között. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 26–27.
Munkácsy, B. & Mudra, V. (2011): Békamentés a Garancsi-tónál. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 28–29.
Pásztor, L., Farkas, J. & Veresné, Sz., H. (2008): Konfliktustérkép és kapcsolódó tanulmány a védett és fokozottan védett gerinces állatok közúti elütéséről. – MTA-TAKI – ELTE – UNITEF Kft., Budapest, 71 p.
Pellinger, A. (2008): Sikeresen működő átereszek és terelők tapasztalatai a Fertı-Hanság Nemzeti Park területén. – In: Vörös, J. (szerk.): Hazai kétéltűek kutatása és védelme. Előadóülés összefoglalók. Magyar Természettudományi Múzeum – Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 15.
Puky M. (1999): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentısége. Crisicum II. 207–213.
Puky, M. (2000): A comprehensive three-year herpetological survey in the Gemenc Region of the Danube - Dráva National Park, Hungary. Opuscula Zoologica Budapest. XXXII: 113–128.
Puky, M. (2011): Kétéltűek védelmére létesített ideiglenes műszaki megoldások Magyarországon: Elhelyezés, műszaki jellemzık, fejlesztési-korrekciós lehetıségek. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 13–14.
Puky, M., Schád, P. & Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza/Herpetological atlas of Hungary. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest, 207 p.
Puky, M. & Vogel, Zs. (2004): Amphibian mitigation measures on Hungarian roads: design, efficiency, problems and possible improvement, need for a co-ordinated European environmental education strategy. Proceedings of the IENE Conference on Habitat fragmentation due to transportation infrastructure. 13-15 November, 2003, Brussels. Infra Eco Network Europe, Brussels. CR-ROM. 1–13.
Solomampianina, G. & Molnár, N. (2011): Occurrence of True Frogs (Ranidae L.) in the region of Szeged as related to aquatic habitat parameters. Tiscia. 38: 11–18.
Wycherley, J., Doran, S. & Beebee, T. J. C. (2002): Male advertisement call characters as phylogeographical indicators in European water frogs. Biological Journal of the Linnean Society. 77(3): 355–365.
Zalatnai, M., Ilosvay, Gy., Györffy, Gy. & Csehó, G. (2008): Tanulmány a mórahalmi Nagy-Széksós – tón végrehajtandó vizes – élőhely rehabilitációhoz. Zárójelentés. – CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, 138 p.
