Review of Hungarian studies and extent of invasion of tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in Hungarian habitats

  • András Demeter Department of Conservation and Landscape Ecology, Szent István University
  • Szilárd Czóbel Department of Conservation and Landscape Ecology, Szent István University
Keywords: Ailanthus altissima, spreading, invasive infection, A-NER, habitats, utilization

Abstract

Tree of heaven is one of the most dangerous woody stemmed plant species in Hungary. Since its XIXth century introduction it has run wild in many places, from the settlements it is continously spreading along the roads and now occurs in almost all areas of the country including most of the close to natural habitats. By its aggressive spreading it causes significant ecological and economic damages, so defense against it became inevitable. To this collection of relevant hungarian knowledge can help a lot.

References

Balogh, L., Dancza, I. & Király, G. (2007): Preliminary riport on the grid-based mapping of invasive plants in Hungary. – Neobiota 7: 105–114.

Bartha, D. (1999): Magyarország fa és cserjefajai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 302 pp.

Bartha, D. & Mátyás, Cs. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Sopron, 223 p.

Bartosságh, J. (1841): Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.) – Ofen, Gyurián u. Bagó. III, 47 p.

Bartosságh, J. (1843): Folytatólagos értesítés a’ bálványfa (Ailanthus glandulosa, Götterbaum) terjedése körül. – Magyar Gazda 3: 298–300.

Beauregard, L. (1863): Fasorok telepítése az alföldi pusztákon. – Erdészeti Lapok 2: 289–298.

Bedő, A. (1867): Becsüljük a bálványfát! – Erdészeti Lapok 6: 530–531.

Boldoghné Szűts, F. (2015): A bálványfa kezelése a tornanádaskai Alsó-hegyen. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Carni, A., Juvan, N., Dakskobler, I., Kutnar, L., Marinsek, A. & Silc, U. (2016): Potential distribution of invasive species Ailanthus altissima in forest communities in western part of Slovenia. – In: Agrillo, E., Attore, F., Spada, F., Casella, L., (szerk.): Book of Abstracts. 25th Meeting of European Vegetation Survey. Roma, 115 p.

Czúcz, B. (2006): A budai Vár fásszárú adventív flórája. – Kitaibelia 10:73–87.

Csiszár, Á. (2007): Özönnövénnyé vált a sátoros felleng. – Erdészeti Lapok 142: 78–80.

Csiszár, Á. (2009): Allelopathic effects of invasive woody plant species is Hungary. – Acta Silv. Lign. Hung 5: 9–17.

Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.) (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Csontos, P. & Tamás, J. (2006): A budai Vár fásszárú adventív flórája. Debrecen. Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary – Tájökológiai Lapok 4: 127–138.

Danszky, I. (szerk.) (1964): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. – OEF Budapest.

Demeter, A. (2014): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése. – Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, 55 p.

Demeter, A., Kovács, E., Trenyik, P., Csákvári, E. & Czóbel, Sz. (2016): Economic evaluation of two invasive plant species - preliminary results. 33 p. – In: Agrillo, E., Attorre, F., Spada, F. & Casella, L. (szerk.) Book of abstracts. 25th International Workshop of the European Vegetation Survey, Rome (Italy), 6–9 April 2016, 115 p.

Demeter, A., Sarlós, D., Skutai, J., Tirczka, I., Ónodi, G. & Czóbel, Sz. (2015): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. – Tájökológiai Lapok 13: 193–201.

Faragó, S. (1964): A bálványfa. – Erdészeti kutatások: az Erdészeti Tudományos Intézet közleményei 60: 87–110.

Gencsi, L. & Vancsura, R. (1992): Dendrológia. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 728 p.

Good, R. (1974): The geography of the flowering plants. – Longman, London, 574 p.

Hegi, G. (1924): Illustrierte Flora von Mittel-Europa. – München 5: 80–85.

Hu, S. Y. (1979): Ailanthus. – Arnoldia 39: 29–50.

Jóna, A. K. (2013): A bálványfa (Ailanthus altissima) természetvédelmi, gazdasági és társadalmi hatásai – szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő, 64 p.

Kalmár, T. (1863): A bálványgeszt, vagy sátoros felleng. (Aylanthus glandulosa). – Erdészeti Lapok 2: 358–366.

Király, G., Virók, V., Molnár, V. A. (2011): Új magyar Füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.

Király, M., Peszlen, R., Szőke, P. (2015): Özönnövények irtási tapasztalatai kísérleti és üzemi körülmények között a Győr környéki homokpusztán. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Kelin, Gy. (1871): Az alianthus-fák. –Természettudományi közlöny 3:150.

Kocsis, G. I. (2015): Bálványfa irtás a kisalföldi homokvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Kovács, A. Z. & Nádasyné, I. E. (2014): A bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle), a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) és a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) allelopatikus hatása kukoricára. – Növényvédelem 50: 537–546.

Kowarik, I. & Böcker, R. (1984): Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Einbürgerung des Götterbaumes (Ailanthus altissima (Mill.) SWINGLE) in Mitteleuropa. – Tuexenia 4: 9–29.

Láng, G. (1869): A futó homok megkötése és beerdősítése. – Erdészeti Lapok 8: 488–503.

Magyar, P. (1960-61): Alföldfásítás I-II. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1197 p.

Molnár, S. & Bariska, M. (2002): Magyarország ipari fái. – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 210 p.

Pénzes, A. (1941): Budapest élővilága. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 236 p.

Rodiczky, J. (1871): Az ailanthus-fák ügyéhez. – Természettudományi Közlöny 3: 201.

Roth, Gy. (1935): Erdőműveléstan I-II. – Röttig-Romwalter, Sopron, 971 p.

Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 892 p.

Soó, R. (1966): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I-VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó, R. & Jávorka S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I-II. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 537 p.

Soó, R. & Kárpáti, Z. (1968): Növényhatározó. II. köt. Magyar flóra. Harasztok-virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 846 p.

Szabó, R. (2015): Magyarországi adatok a bálványfa magoncainak herbicidérzékenységéről. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Szénási, V. (2015): Özönnövények visszaszorítása a Turai Legelő Természetvédelmi Területen. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Szidonya, I. (2015): A bálványfa irtásának tapasztalatai a Mecseki Parkerdő területén. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Szöllősi, T. I., Tóth, M. & Kalapos, T. (2006): Removal experiment of Ailanthus altissima on the ’Fóti Somlyó’ hill, Hungary and subsequent changes in the vegetation. 80–81 p. – In: Book of abstracts, 1st European Congress of Conservation Biology, Eger (Hungary), 22-26 August 2006, 187 p.

Sztranics, Zs. (2007a): A bálványfa. – Méhészet 55: 16–17.

Sztranics, Zs. (2007b): A bálványfa II. – Méhészet 55: 18.

Tóth, M. (2015): Bálványfa a Fóti-Somlyó Természetvédelmi Területen – egy sikeres kezelési tevékenység rövid története. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Trájer, A., Hammer, T., Bede-Fazakas, Á., Schoffhauzer, J. & Padisák, J. (2016): The comparison of the potential effect of climate change on the segment growth of Fraxinus ornus, Pinus nigra and Ailanthus altissima on shallow, calcareous soils. – Appl. Ecol. Environ. Res. 14: 161–182. http://dx.doi.org/10.15666/acer/1403_161182

Udvardy, L. (1997): Fásszárú adventív növények Budapesten és környékén. – Kandidátusi értekezés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, Budapest, 126 p.

Udvardy, L. (1998a): Budapest környéki bálványfa (Ailanthus altissima) állományok florisztikai-cönológiai vizsgálata. – Kitaibelia 3: 343–346.

Udvardy, L. (1998b): Spreading and coenological circumstances of tree of heaven, [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in Hungary. – Acta Botanica Hung. 41: 299–314.

Udvardy, L. (2004): Bálványfa. – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 p.

Udvardy, L. & Facsar, G. (1995): Weed vegetation of Budapest as an indicator of changes in environments’s quality. – 9th EWRS (European Weed Research Society) Symposium Budapest 1995: „Challenges for Weed Science in a Changing Europe. Perspektiven für die Unkrautforschung im veranderten Europa.” 10-12 July 1995 Proceedings vol. 1: 107–112.

Udvardy, L. & Zagyvai, G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). – In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 364 p.

Vadász, Cs. (2015): Az inváziós növényfajok visszaszorításának tapasztalatai a Felső-kiskunsági Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Verő, Gy. & Csóka, A. (2015): Özönnövény-kezelési tapasztalatok a nagykőrösi pusztai tölgyesekben és a Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Weissmantel, V. (1902): Az Ailanthus-szövő (Attacus cynthia). – Rovartani lapok 9: 21.

http1: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_643

http2: http://www.europe-aliens.org/speciesFactsheet.do?speciesId=16970

http3: http://www.novenyzetiterkep.hu/

http4: Fehér, S. & Komán, Sz. (2014): A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága: http://erdo-mezo.hu/2014/12/30/a-balvanyfa-ailanthus-altissima-faipari-es-energetikai-celu-alkalmazhatosaga/

http5: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800346.KOR

http6: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700045.FVM

Published
2016-12-31
Section
Scientific Research