Socio-cultural evaluation of ecosystem services provided by Biharugra fish ponds
Abstract
The Millennium Ecosystem Assessment (MEA) initiated by the UN and published in 2005 highlights that the fresh water-related ecosystems are among the most fragile ecosystems. The disappearance of these ecosystems has led to an increase of the artificial wetlands’ value. Fish ponds play a fundamental role in maintaining the quality of life, well-being and economy by providing ecosystem services to the society. Our study on the ecosystem services of Biharugra fish ponds was conducted within the framework of NAIK-HAKI AquaSpace Horizont 2020 international project. In the socio-cultural assessment a survey was carried out in five communities around Biharugra in March 2016. The habitat service of the ponds was marked with maximum points by the respondents regardless of gender, age, education and place of residence. Respondents were aware of the natural value of the fish ponds as a basis for the development of the region in question. Environmental education was considered essential to develop childrens’ positive attitude and love for nature. The fish production of the ponds was as well highly valued by the respondents. The recognition of fish pond related ecosystem services on local level requires further research. Developments, which allow sustaining and wisely using ecosystem goods and services in order to preserve and enhance the well-being of the local people, are recommended.
References
Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó, Budapest, 744 p.
Bíró, L. (2009): Körös-Maros Nemzeti Park – Kis-Sárrét. – JAVIPA Nyomdaipari Kft., Békéscsaba, 16 p.
Bőhm, A. (2011): Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ökológiai jellegének változása Magyarországon. – PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 159 p.
Brandon, A. (1999): A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (KNP - Kis-Sárrét). – Crisicum 2: 199–205.
Costanza, R., De Groot, R., Sutton, P., Ploeg Van Der, S., Anderson, J. S., Kubiszewski, I., Farber, S. & Turner, R., K. (2014): Changes in the global value of ecosystem services. – Global Environ. Change 26: 152–158. doi: http://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2014.04.002
Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.
Duray, B. (2009): Tájdinamikai vizsgálatok – A tájhasználat-változás és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. – PhD értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Földtudományi Doktori iskola, Szeged, 136 p.
Gyalog, G. & Békefi, E. (2009): A létesített vizes élőhelyek által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások értékelése környezetgazdaságtani módszerekkel. – In: Fiatal agrárkutatók az élhető Földért. – Szaktudás Kiadó ház, Budapest, 88 p.
Héra, G. & Ligeti, Gy. (2014): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása. – Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.
Horváth, P. (2014): Az agrár-és vidékfejlesztési Európai Uniós források gazdasági, társadalmi hatásai regionális és járási dimenzióban. – PhD értekezés, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, 164 p.
IUCN (1995): Természetvédelem a halastavakon. – Gland, Svájc, Budapest, 58 p.
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. – PhD értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p.
Kelemen, E., Pataki, Gy., Balázs, B., Bela, Gy., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kohlheb, N., Kovács, E., Kovács Krasznai, E. & Mertens, C. (2014): A nem pénzbeli értékelési módszerek kontextusfüggő alkalmazásának tapasztalatai. – In: Kelemen, E. & Pataky, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. – Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 56–75.
Kerepeczki, É., Gyalog , G., Halasi-Kovács, B., Gál, D. & Pekár, F. (2011): Extenzív halastavak ökológiai értékei és funkciói. – Halászatfejlesztés 33: 47–54.
KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2013): 2011. évi népszámlálás – Békés megye. – Szegedi Főosztály, Szeged, 222 p.
Kovács, E., Kelemen, E. & Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. – In: Kelemen, E. & Pataky, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. – Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 15–34.
Lehota, J. (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 233 p.
MEA, Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystem and Human Well-being: Synthesis. – World Resource Institute, Washington DC., 137 p.
Miskó, K., Fogarasi, J., György, Á. I. & Vígh, E. Z. (2017): Ökoszisztéma szolgáltatások értékelése. – Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 63 p.
Móra, A., Csabai, Z. & Müller, Z. (2001): Vízi makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén (Odonata, Coleoptera, Trichoptera). – Debreceni Tudományegyetem, Természettudományi Tanszék, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 48 p.
Oláh, J., Pekár, F. & Váradi, L. (2009): Extenzív halastavi gazdálkodás és ökoturisztikai fejlesztés, Biharugrai-halastavak esettanulmány. – MME, Biharugra-Budapest, 27 p.
Pécsi, M. (1969): Magyarország tájföldrajza – A tiszai Alföld. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 381 p.
Penksza K., Házi, J., Héjja, P., Nagy, A., Bajor, Z., Sutyinszki, Zs., Malatinszky, Á. & Szentes, Sz. (2010): Cönológiai vizsgálatok Biharugra környéki mocsári területeken. – Crisicum 6: 95–116.
Pozsgai, G. (2003): Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park levélbogár (Coleoptera: Chrysomelidae S. Lat.) faunájához. – A puszta 20: 9–24.
Puky, M. (1998): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának vizsgálata. – A puszta. 15: 10–23.
Puky, M. (1999): A kétéltűfauna helyzete és kétéltű fejlődési rendellenességek előfordulása a Körös-Maros Nemzeti Parkban. – A Puszta 16: 84–100.
Riesz, L. (szerk.) (2015): Magyarország környezeti állapota 2014. – Herman Ottó Intézet, Budapest, 198 p.
Sallai, Z. & Györe, K. (1998): Néhány adat a Kis-Sárrét halfaunájáról. – A Puszta 15: 168–172.
Sebes-Körös VGT (Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve) (2010): Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság és Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 213 p.
Solti, B. & Varga, A. (1988): Kétéltű és hüllő adatok Magyarországról, Folia historico-naturalia Musei Matraensis. – A Mátra Múzeum Közleményei 13: 113–116.
Stefanovits, P., Filep, Gy. & Füleki, Gy. (1999): Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.
Tirják, L. (1997): Víz és környezet a Körösök völgyében. – Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 99 p.
Tőgye, J. (2006): Természetvédelem mesterséges halastavakon, A Biharugrai-halastavak. – Szakmérnöki dolgozat, UNIDEB Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen, 87 p.
http1: http://www.haki.hu/hu/content/aquaspace-nagyobb-teret-fenntarthat%c3%b3akvakult%c3%bar%c3%a1nak (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)
http2: http://www.haki.hu/hu/aquaspace (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)
http3: http://fiatalkutato.naik.hu/halaszat.html (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)
http4: http://rsis.ramsar.org/ris/903 (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)
