Forest naturalness based evaluation method for assessment of Natura 2000 forests of the Pannonian region to monitor structure and function
Abstract
Monitoring of Natura 2000 forest habitats of Hungary and the Pannonian biogeographical region is necessary to maintain and improve their favourable conservation status. The simplified and improved ’structure and function’ monitoring scheme is based upon the concept of forest naturalness. We may consider it as an adaptation of the methodology of TERMERD project. There are some differences in classification of forest habitats, in sampling method and in the number and set of forest naturalness indicator variables. However, the aspects of evaluation are mainly the same: naturalness of forest stand, of shrub layer, of herb layer, of regeneration layer and of dead wood features. But evaluation of the impact of games, and the complex circumstances of site, landscape and landuse management are differ a bit. We are presenting here the detailed methodology of the whole evaluation process of basic data provided by the improved ’structure and function’ monitoring system, that will contribute to the preparation of further country reports.
References
Babos, I. (1954): Magyarország táji erdőművelésének alapjai. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 163 p.
Bartha, D. (1996): A magyarországi erdők értékelése biológiai szempontból. – Természet Világa 127: 30–32.
Bartha, D. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. – MTA Doktori Értekezés, Sopron, 186 p.
Bartha, D., Bölöni, J., Ódor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. – Erdészeti Lapok 138: 73–75.
Bartha, D., Gálhidy, L., Aszalós, R., Bartha, D., Bodonczi, L., Bölöni, J., Kenderes, K., Ódor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2007): A magyarországi erdők természetessége. – WWF Füzetek 27, WWF Magyarország, 44 p.
Bartha, D., Ódor, P., Horváth, T., Tímár, G., Kenderes, K., Standovár, T., Bölöni, J., Szmorad, F., Bodonczi, L. & Aszalós, R. (2006): Relationship of tree stand heterogeneity and forest naturalness. – Acta Silv. Lign. Hung. 2: 7–22.
Bartha, D., Standovár, T., & Tímár, G. (2009): Milyen értékelő módszert alkalmazzunk a szakigazgatási gyakorlatban? – Erdészeti Lapok 146: 330–332.
Bartha, D., Standovár, T. & Tímár, G. (2010): Erdőtermészetesség-értékelő. – Erdészeti Lapok 64: 13–15.
Bartha, D., Szmorad F. & Tímár G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. – Erdészeti Lapok 133: 74-77.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.
Bölöni, J. (2008): Natura 2000 monitorozási adatlap: erdők extenzív felmérése; Kitöltési útmutató; Kiértékelési útmutató – In: Horváth, A., Bartha, S., & Bölöni, J. (szerk.): A Natura 2000 élőhely monitorozó protokollok kidolgozása és tesztelése. Struktúra és funkció protokoll. – Kutatási jelentés a „Madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése (2006/018–176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt)” keretében. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 101–103, 127–139.
Bölöni, J., Kun, A. & Molnár Zs. (szerk.) (2003): Élőhelyismereti Útmutató. A „Magyarország növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése” című NKFP program élőhelytérképezési részének élőhely felismerési útmutatója. – Kézirat, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. Forrás: http://www.novenyzetiterkep.hu/eiu/
Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. & Biró, M. (szerk.) (2007): Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR 2007). Kézirat. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. 184 p. URL: http://www.novenyzetiterkep.hu/node/208
Bölöni, J., Ódor, P., Ádám, R., Keeton, W. S., & Aszalós, R. (2017): Quantity and dynamics of dead wood in managed and unmanaged dry-mesic oak forests in the Hungarian Carpathians. – Forest Ecol. Manag. 399: 120–131. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2017.05.029
Cantarello, E. & Newton, A. C. (2008): Identifying cost-effective indicators to assess the conservation status of forested habitats in Natura 2000 sites. – Forest Ecol. Manag. 256: 815–826. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2008.05.031
CEC (2009): Composite Report on the Conservation Status of Habitat Types and Species as required under Article 17 of the Habitats Directive. – Report from the Commission to the Council and the European Parliament, 17. Retrieved from URL: http://scholar.google.com/scholar?hl=en&btnG=Search&q=intitle:Composite+Report+on+the+Conservation+Status+of+Habitat+Types+and+Species+as+required+under+Article+17+of+the+Habitats+Directive#0
Chao, A., Gotelli, N. J., Hsieh, T. C., Sander, E. L., Ma, K. H., Colwell, R. K., & Ellison, A. M. (2014): Rarefaction and extrapolation with Hill numbers: A framework for sampling and estimation in species diversity studies. – Ecol. Monogr. 84: 45–67. doi: http://doi.org/10.1890/13-0133.1
Csiky, J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Szerzői kiadás, Pécs, 451 p.
Danszky, I. (szerk.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai, 1-6. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 3484 p.
Evans, D., & Arvela, M. (2012): Assessment and reporting under Article 17 of the Habitats Directive Explanatory Notes & Guidelines for the period 2007-2012. – European Topic Center on Biological Diversity, Habitats Committee, Paris. URL: http://circa.europa.eu/Public/irc/env/monnat/library?l=/expert_reporting/work-package_revision/consultation_committee_1/guidelines_hab-compdf/_EN_1.0_&a=d
Fekete, G. (1965): Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Vergleichende pflanzengeographische Studie über die Wälder der kühl-kontinentalen Waldsteppe. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 p.
Fekete, G. (2002): A szünbotanikai kutatások első négy évtizede. – In: Fekete, G., Kiss, K., T., Kovácsné Láng. E., Kun. A., Nosek, J. & Révész, A. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve 1952-2002. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, pp. 13–34.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. – Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms 17., Universitätsverlag Wagner, Innsbruck, 493 p.
Halász, A. (1994): A magyar erdészet 70 éve számokban 1920-1990 – FM Erdőrendezési szolgálat, Budapest, 203 p.
Heilmann-Clausen, J., & Christensen, M. (2004): Does size matter? On the importance of various dead wood fractions for fungal diversity in Danish beech forests. – Forest Ecol. Manag. 201: 105–117. doi: http://doi.org/10.1016/j.foreco.2004.07.010
Hernando, A., Tejera, R., Velázquez, J. & Núñez, M. V. (2010): Quantitatively defining the conservation status of Natura 2000 forest habitats and improving management options for enhancing biodiversity. – Biodivers. Conserv. 19: 2221–2233. doi: http://doi.org/10.1007/s10531-010-9835-8
Horánszky, A. (1965): Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 p.
Horváth, F. (2012): Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához. – Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 122 p.
Horváth, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai A., Csicsek, G., Szabó, G., Zimmermann, Z., Lukács, M. & Bölöni, J. (2017): Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban. – Természetvédelmi Közlem. 23: 24–50.doi: http://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.24
Jakucs, P. (1961): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 313 p.
Kevey, B. (2008): Magyarország erdőtársulásai. – Tilia 14: 11–488.
Kun, A. & Molnár, Zs. (szerk.) (1999): Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer, Élőhelytérképezés IX. – Scientia Kiadó, Budapest, 174 p.
Kun, A., Aszalós, R., Botta-Dukát, Z., Biró, M., Bölöni, J., Fekete, G., Horváth, F., Krasser, D., Molnár, Zs., Ruprecht, E. & Török K. (2002): A növénytakaró vizsgálata és leírása táji léptékben: az utóbbi évtized. – In: Fekete, G., Kiss, K., Kovácsné-Láng, E., Kun, A., Noszek, J. & Révész, A. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002), pp. 35–64.
Kutnar, L., Matijašić, D., & Pisek, R. (2011): Conservation status and potential threats to natura 2000 forest habitats in slovenia. – Sumar. List 135: 215–231.
Lengyel, Sz., Déri, E., Varga, Z., Horváth, R., Tóthmérész, B., Henry, P.-Y., Kobler, A., Kutnar, L., Babij, V., Selinkar, A., Christia, C., Papastergiadou, E., Gruber, B. & Henle, K. (2008): Habitat monitoring in Europe: A description of current practices. – Biodivers. Conserv. 17: 3327–3339. doi: http://doi.org/10.1007/s10531-008-9395-3
Louette, G., Adriaens, D., Paelinckx, D. & Hoffmann, M. (2015): Implementing the Habitats Directive: How science can support decision making. – J. Nat. Conserv. 23: 27–34.
Molnár, Zs. & Biró, M. (2010): A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. – Földrajzi Tanulmányok 5: 109–126.
Molnár, Zs., Bartha, S., Seregélyes, T., Illyés, E., Tímár, G., Horváth, F., Révész, A., Kun, A., Botta-Dukát, Z., Bölöni, J., Biró, M., Bodonczi, L., Deák, J.Á., Fogarasi, P., Horváth, A., Isépy, I., Karas, L., Kecskés, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai, A. & Rév Sz. (2007): A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). – Folia Geobot. 42: 225–247.
Münch, D. (1995): Naturwaldreservate und das Leitbild „Natürlichkeit”. Eine historische Analyse forstwissen-schaftlicher Forschung. – Allg. Forst- und Jagdztg. 166: 115-121.
Németh, F., Seregélyes, T. (1989): Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest
Ódor, P. (2016): Az Északi-középhegység (Aggteleki Karszt, Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén hegységek) holtfa viszonyainak és a holtfához kötődő moha- és gombaközösség leíró értékelése. – Kutatási jelentés, MTA Ökológiai Kutatóközpont. URL: http://holtfa.okologia.mta.hu
Ódor, P., Heilmann-Clausen, J., Christensen, M., Aude, E., Van Dort, K., Piltaver, A., Siller, I.,Veerkamp, MT., Walleyn, R., Standovár, T., Van Hees, A., Kosec, J., Matočec, N., Kraigher, H., Grebenc, T. (2006): Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in seminatural beech forests in Europe. – Biol. Conserv. 131: 58–71. doi: http://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.02.004
Palo, A., & Gimbutas, M. (2015): Habitat Directive Forest Type Western Taiga (*9010) In Estonia – the First Descritpion of Stand Structure According to Mapping and Monitoring Data. – Baltic For. 21: 16–27.
Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. – Cambridge University Press, Cambridge, 522 p.
Pócs, T. (1960): Die Zonale Waldgesellschaften Südwestungarns. – Acta Bot. Hung. 6: 75–105.
Puumalainen, J. (2001): Structural, compositional and functional aspects of forest biodiversity in Europe. – Geneva Timber and Forest Discussion Papers, United Nations, New York and Geneva, 88 p.
Schirmer, C. (1992): Verfahren und Ergebnisse der Waldbiotopbewertung. – AFZ 1: 38–41.
Simon, T. (1977): Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge, Abgrencung Zönologischer Einheiten Unter Anwendung Quantitativer und Rechentechnischer Methoden; Vorstellung der Zytozönologischen Analyse. – Akadémia Kiadó, Budapest, 350 p.
Soó, R. & Zólyomi, B. (1951): Növényföldrajzi – térképezési tanfolyam jegyzete, kézirat gyanánt.– Országos Természettudományi Múzeum Vácrátóti Botanikai Kutatóintézete és Növénytára, Vácrátót, 186 p.
Standovár, T., Szmorad, F., Kovács, B., Kelemen, K., Plattner, M., Roth, T., & Pataki, Zs. (2016): A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. – Comm.Ecol. 17: 167–177.
Tejera, R., Núñez, M. V., Hernando, A., Velázquez, J., & Pérez-Palomino, A. (2012): Biodiversity and Conservation Status of a Beech (Fagus sylvatica) Habitat at the Southern Edge of Species´ Distribution. – In: Lameed, A. G. (ed.): Biodiversity Enrichment in a Diverse World. – InTech, Rijeka, pp. 63–84.
Velázquez, J., Tejera, R., Hernando, A. & Núñez, M. V. (2010): Environmental diagnosis: Integrating biodiversity conservation in management of Natura 2000 forest spaces. – J. Nat. Conserv. 18: 309–317. doi: http://doi.org/10.1016/j.jnc.2010.01.004
http1: http://ramet.elte.hu/~ramet/project/termerd/index.htm
http2: http://erdovigyazo.hu/modszertan; http://www.erdorezervatum.hu/N2KMON_modszertan)
http3: http://erdovigyazo.hu
