Decade long stability of vegetation and groundwater level on a wet meadow in Southern-Kiskunság
Abstract
Several meters drop of groundwater level has been detected from 1970 in the Kiskunság area. We placed four piezometers in a wet meadow (Csipak-semlyék) in southern Kiskunság in 2004, and in 2007. The piezometers were planted into the patches of four dominant habitat types: a Molinia meadow, a salt meadow, a Puccinellia - annual salt sward and a closed sand steppe. The groundwater level was detected monthly in the four piezometers. 5 m × 5 m permanent quadrates were established in each habitat patches, and the percent cover of plant species were detected in 2005, 2009, 2014 and 2016 making 5-5 coenological relevés in each patch. The change of the groundwater level was not significant during the study period, trends were not detected even in one of the wells, but the annual fluctuation was considerable. The coenological relevés were processed by Canonical Correspondence Analysis. The habitat types were separated clearly in each year, but the temporal changes were not significant. There were no significant temporal changes in the relative moisture figure (WB) spectra, nor in the naturalness value (SBT-VAL) spectra, only in the D2 habitat, in the first year. We concluded that the vegetation of the Csipak-semlyék is considerably stable, it is not threatened yet by the drop of groundwater level, and the applied conservation management practices seem to be appropriate for saving natural values.
References
Aldous, A. R. & Bach, L. B. (2014): Hydro-ecology of groundwater-dependent ecosystems: applying basic science to groundwater management. – Hydrolog. Sci. J. 59: 530–544. doi: https://doi.org/10.1080/02626667.2014.889296
Aradi, E. (2007): Csipak-semlyék – In: Margóczi, K. (szerk.): Ökológiai vizsgálatok. Kutatási jelentés a HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú INTERREG program keretében végzett munkáról. SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged.
Aradi, E., Margóczi, K. & Krnács, Gy. (2007): Gyepmaradványok védelme és kezelése: a délkiskunsági semlyékek példája. – Termvéd. Közlem. 13: 199–208.
Biró, M., Czúcz, B., Horváth, F., Révész, A., Csatári, B. & Molnár, Zs. (2013): Drivers of grassland loss in Hungary during the post-socialist transformation (1987–1999). – Landscape Ecol. 28: 789. doi: https://doi.org/10.1007/s10980-012-9818-0
Biró, M., Iványosi-Szabó, A. & Molnár, Zs. (2015): A Duna-Tisza köze tájtörténete – In: Iványosi-Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. KNPI Kecskemét. pp. 41–58.
Bölöni, J. Molnár, Zs. & Kun, A. (szerk.) (2011): Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. – MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Deák, J. Á. (2006): Morfológia–talaj–növényzet kapcsolatának mintázat-vizsgálata a Dorozsma–Majsai-homokháton. – In: Szabó M. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék - SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 123–131.
Hammer, Ø., Harper, D. A. T. & Ryan, P. D. (2001): PAST: paleontological statistics software package for education and data analysis. – Paleontologia Electronica 4: 4–9.
Horváth, A. (2006): SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelő és -elemző program. – Kitaibelia 11: 55.
Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. – Flóra Munkacsoport MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és MTM Növénytár, Vácrátót, Budapest, 252 p.
Krnács, Gy. (2007): A gyephasználat jellemzése és értékelése. – In: Margóczi, K. (szerk.): Ökológiai vizsgálatok. Kutatási jelentés a HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú INTERREG program keretében végzett munkáról. SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged.
Margóczi, K., Urbán, M. & Madarász, B. (1998): Csodarétek a Dél-Kiskunságban – Kitaibelia 3: 275–278.
Margóczi, K., Szanyi, J., Aradi, E. & Busa-Fekete, B. (2007): Hydrological background of the dune slack vegetation in the Kiskunság. – Ann. Warsaw Univ. of Life Sci. 38: 105–114. doi: https://doi.org/10.2478/v10060-008-0027-0
Naumburg, E., Mata-Gonzales, R., Hunter, R. G., Mclendon, T. & Martin, D. W. (2005): Phreatophytic vegetation and groundwater fluctuations: a review of current research and application of ecosystem response modeling with an emphasis on Great Basin vegetation. Environ. Manage. 35: 726–740. doi: https://doi.org/10.1007/s00267-004-0194-7
R Development Core Team (2008). R: A language and environment for statistical computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org.
Rakonczai, J. (2011): Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás – In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány 7. Békéscsaba. pp. 137–148.
Ridolfi, L., D’Odorico, P. & Laio, F. (2006): Effect of vegetation– water table feedbacks on the stability and resilience of plant ecosystems. – Water Resour. Res. 42: W01201. doi: https://doi.org/10.1029/2005WR004444
Sipos, F. (2015): Természetvédelmi problémák a Homokhátságon – In: Iványosi-Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. KNPI Kecskemét. pp. 41–58.
Sommer, B. & Froend, R. (2014): Phreatophytic vegetation responses to groundwater depth in a drying mediterranean-type landscape. J. Veg. Sci. 25: 1045–1055. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2009.11.029
Szalai, J. (2011): Talajvízszint-változások az Alföldön. – In: Rakonczai, J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány 7. Békéscsaba. pp. 97–110.
Szép, T., Margóczi, K. & Tóth, B. (2011): Biodiverzitás monitorozás. – Digitális tananyag. Készült a TÁMOP – 4.1.2-08/1/ pályázat keretében. Nyíregyháza. http://www.nyf.hu/kornyezet/sites/www.nyf.hu.kornyezet/files/tamop/Biodiverzitas_monitorozas.pdf
Tölgyesi, Cs., Zalatnai, M., Erdős, L., Bátori, Z., Hupp, N. & Körmöczi, L. (2016): Unexpected ecotone dynamics of a sand dune vegetation complex following water table decline. – J. Plant Ecol. 9: 40–50. doi: https://doi.org/10.1093/jpe/rtv032
