Az állománystruktúra és a levélfelület index térbeli mintázatának vizsgálata a síkfőkúti cseres-tölgyes mintaterületen
Absztrakt
Jelen munkában a Síkfőkút LTER kutatási terület korábban fapusztulással erősen érintett cseres-kocsánytalan tölgyes faállományában bekövetkezett változásokat vizsgáltuk a törzsdenzitás, a körlapösszeg, mint fő struktúra-jellemzők és a működés szempontjából meghatározó levélfelület index (LAI) térbeli mintázatának elemzésével. Az erdőállományban az 1970-es évek végétől kezdődően főként a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egyedszáma csökkent, ami azonban teret nyitott a cserjeszintben előforduló fajok lékekbe való felnövésének. A megjelenő második lombkoronaszintben elsősorban a mezei juhar (Acer campestre) található meg jelentős számban, ezért a munkánk során a tölgyek mellett e fajnak a lombkoronaszintben betöltött szerepét is vizsgáltuk. Az elemzésekhez térinformatikai módszerekkel generált térképeket használtunk fel. A LAI térbeli mintázatát összevetve a különböző fajok egyedeinek lokális törzsdenzitásával megállapítottuk, hogy a mezei juhar az átlagosnál magasabb, a kocsánytalan tölgy leromlott állapotú illetve elpusztult fái pedig alacsonyabb levélfelület indexet eredményeznek, ami megjelenik a LAI térbeli mintázatában is. Az eredményeink arra is rámutattak, hogy a pusztuláson átesett erdőben a jelenlegifaállomány és az egyes fafajok törzsdenzitásának és körlapösszegének térbeli mintázata nagy heterogenitást mutat, ugyanakkor a LAI-ra kisebb térbeli különbségek jellemzőek.
Hivatkozások
Alessa, L., Kliskey, A. & Brown, G. (2008): Social–ecological hotspots mapping: A spatial approach for identifying coupled social–ecological space. – Landsc. Urban. Plan. 85: 27–39. doi: https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2007.09.007
Berki, I. & Rasztovits, E. (2004): Zonális fafajaink, különösen a kocsánytalan tölgy szárazságtolerancia határérték sávjának kutatása: Módszer, előzetes eredmények. – In: Mátyás, Cs. & Víg, P. (szerk.): IV. Erdő és klíma. pp. 209–219.
Bequet, R., Campioli, M., Kint, V., Vansteenkiste, D., Muys, B. & Ceulemans, R. (2011): Leaf area index development in temperate oak and beech forests is driven by stand characteristics and weather conditions. – Trees 25: 935–946. doi: https://doi.org/10.1007/s00468-011-0568-4
Bréda, N. J. J. (2003): Ground-based measurements of leaf area index: a review of methods, instruments and current controversies. – J. Exp. Bot., 54: 2403–2417. doi: https://doi.org/10.1093/jxb/erg263
Cutini, A., Matteucci, G. & Mugnozza, S. M. (1998): Estimation of leaf area index with the Li-Cor LAI 2000 in deciduous forests. – For. Ecol. Manage. 105: 55–65. doi: https://doi.org/10.1016/s0378-1127(97)00269-7
Eriksson, H., Eklundh, L., Hall, K. & Lindroth, A. (2005): Estimating LAI in deciduous forest stands. – Agr. For. Met. 129: 27–37. doi: https://doi.org/10.1016/j.agrformet.2004.12.003
Führer, E. (1998): Oak decline in central Europe: a synopsis of hypotheses. – In: McManus, M. L., Liebhold, A. M. (szerk..): Population Dynamics, Impacts, an Integrated Management of Forest Defoliating Insects. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Gen. Tech. Rep. NE-247, pp. 7–24.
Jakucs, P. (1985): Higher Plants. In: Jakucs, P. (szerk.): Ecology of an oak forest in Hungary - Results of “Síkfőkút Project” 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, Hungary, pp. 108–127.
Jakucs, P., Mészáros, I., Papp, B. L. & Tóth, J. A. (1986): Acidification of soil and decay of sessile oak in the “Sikfőkút Project” area (N-Hungary). – Acta Bot. Hung. 32: 303–322
Király, I. & Ódor, P. (2010): The effect of stand structure and tree species composition on epiphytic bryophytes in mixed deciduous– coniferous forests of Western Hungary. – Biol. Conserv. 143: 2063–2069. doi: https://doi.org/10.1016/j.biocon.2010.05.014
Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Koncz, G., Papp, M., Bowden, R. D. & Tóth, J. A. (2007): A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájának hosszú távú változása. – Természetvédelmi Közlem. 13: 93–100.
Li, J. & Heap, A. D. (2014): Spatial interpolation methods applied in the environmental sciences: A review. – Environ. Model. Softw. 53: 173–189. doi: https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2013.12.008
Mátyás, Cs. & Czimber, K. (2004): A zonális erdőhatár klímaérzékenysége Magyarországon – előzetes eredmények. – In: Mátyás, Cs. & Víg, P. (szerk.): IV. Erdő és klíma, pp. 35–44.
Mészáros, I., Veres, Sz., Kanalas, P., Oláh, V., Szöllősi, E., Sárvári, É., Lévai, L. & Lakatos, Gy. (2007): Leaf growth and photosynthetic performance of two co-existing oak species in contrasting growing seasons. – Acta Silv. Lign. Hung. 3: 7–20.
Misik, T., Kárász, I. & Tóthmérész, B. 2014. Understory development in an oak forest in Northern-Hungary: the subcanopy layer. – Acta Silv. Lign. Hung. 10: 9–21. doi: https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0001
Misik, T., Varga, K., Veres, Zs., Kárász, I. & Tóthmérész, B. 2013. Long-term response of understorey cover, basal area and diversity to stand density in a mixed oak forest on the Síkfõkút plot in Hungary. – J. For. Sci. 59: 319–327. doi: https://doi.org/10.17221/15/2013-jfs
Móricz, N., Rasztovits, E., Gálos, B., Berki, I., Eredics, A. & Loibl, W. (2013): Modelling the Potential Distribution of Three Climate Zonal Tree Species for Present and Future Climate in Hungary. – Acta Silv. Lign. Hung. 9: 85–96. doi: https://doi.org/10.2478/aslh-2013-0007
Nackaerts, K., Coppin, P., Muys, B. & Hermy, M. (2000): Sampling methodology for LAI measurements with LAI-2000 in small forest stands. – Agr. For. Met. 101: 247–250. doi: https://doi.org/10.1016/s0168-1923(00)00090-3
Tinya, F. & Ódor, P. (2016): Congruence of the spatial pattern of light and understory vegetation in an old-growth, temperate mixed forest. – For. Ecol. Manage. 381: 84–92. doi: https://doi.org/10.1016/j.foreco.2016.09.027
Tóth, J. A. (2013): 40 éve az erdőökológiai kutatás szolgálatában: a Síkfőkút Project. – Erdészettudományi Közlemények 3: 7–19.
Trumbore, S., Brando, P. & Hartmann, H. (2015): Forest health and global change. – Science 349: 814–818. doi: https://doi.org/10.1126/science.aac6759
Wirth, R., Weber, B. & Ryel, R. J. (2001): Spatial and temporal variability of canopy structure in a tropical moist forest. – Acta Oecologica 22: 235−244. doi: https://doi.org/10.1016/s1146-609x(01)01123-7
Yang, D. H., Goerge, R. & Mullner, R. (2006): Comparing GIS-Based Methods of Measuring
Spatial Accessibility to Health Services. – J. Med. Sys. 30: 23–32. doi: https://doi.org/10.1007/s10916-006-7400-5
