A Felső-kiskunsági záródó homokpusztagyepek (Festucetum wagneri) természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű növényfajainak termőhelyi jellemzése

  • Fülöp Bence Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Nyári László Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Deák Márk Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Balogh Annamária Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Molnár Csaba Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Bódis Judit Pannon Egyetem, Georgikon Kar
  • Sisák István Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar
  • Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Kulcsszavak: Festucetum wagneri, edafikus tényezők, finom léptékű mintázatok

Absztrakt

A homoki termőhelyeken a növényzet fajösszetételének és abundanciaviszonyainak meghatározásában a termőhelyi jellemzők kiemelt jelentőséggel bírnak. A záródó homokpusztagyepek (Festucetum wagneri) finom léptékű mintázatainak megismeréshez jó alapot nyújthat, ha az ősgyepek fajkészletének termőhelyi igényeit meghatározzuk. Vizsgálataink során 208 db, egyenként 50x50 cm-es kvadrátban cönológiai felvételt készítettünk, majd a két legfelső talajszint megmintázásával összesen 416 talajmintát gyűjtöttünk. Meghatároztuk a talajminták mész- és humusztartalmát, szemcseméret összetételét és színmeghatározást is végeztünk. A statisztikai elemzések során varianciaanalízist és főkomponens analízist használtunk. A vizsgálatok eredményei egyrészt rámutatnak egy, az edafikus tényezők szerinti finom, de határozottan kirajzolódó niche szegregációra, másrészt lehetővé teszik a jövőbeli élőhely-rekonstrukciók során az edafikus viszonyoknak megfelelő termőhely-specifikus fajkészlet kiválasztását és alkalmazását.

Hivatkozások

Biró, M., Horváth, F., Révész, M., Molnár, Zs. & Vajda, Z. (2011): Száraz homoki élőhelyek és átalalkulásuk a Duna-Tisza közén a 18. századtól napjainkig. – In: Rosalia 6. Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 383–421.

Critchley, C. N. R., Chambers, B. J., Fowbert, J. A., Sanderson, R. A., Bhogal, A. & Rose, S. C. (2002): Association between lowland grassland plant communities and soil properties. – Biol. Conserv. 105: 199–215. https://dx.doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00183-5

Czóbel, Sz., Cserhalmi, D., Nagy, J., Szerdahelyi, T. & Szirmai, O. (2007): Társulástan (Cönológia). – In: Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J. (szerk.): Botanika III. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 569-627.

Dövényi, Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 406–409.

Fekete, G., Molnár, Zs., Kun, A., Virágh, K. & Botta-Dukát, Z. (2002): Záródó homokpusztagyep a Duna-Tisza-közén: a Festuca wagneri gyepjei. – In: Salamon-Albert, É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. – PTE, Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 381–411.

Gergely, A., Máté, A. & Vidéki, R. (2008): Csepeli-sík. – In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 11 p.

Hargitai, L. (1988): A talaj szerves anyagának meghatározása és jellemzése. – In: Buzás, I. (szerk.): Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. –Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 151–173.

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis IV. 7. – MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 51–60.

Kecskeméty, L., Izsó, L. & Könyves Tóth, E. (2011): Bevezetés az IBM SPSS Statistics programrendszerbe. – Artéria Stúdió Kft., Budapest

Máté, A. (2014): 6260 Pannon homoki gyepek. – In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, pp. 817–823.

Molnár, Zs., Király, G., Fekete, G., Aszalós, R., Barina, Z., Bartha, D., Biró, M., Borhidi, A., Bölöni, J., Csiky, J., Czúcz, B., Dancza, I., Dobor, L., Farkas, E., Farkas, S., Horváth, F., Kevey, B., Lőkös, L., Molnár, V. A., Magyari, E., Németh, Cs., Papp, B., Pinke, Gy., Schmidt, D., Schmotzer, A., Solt, A., Sümegi, P., Szmorad, F., Szurdoki, E., Tiborcz, V., Varga, Z. & Vojtkó, A. (2018): Növényzet. – In: Kocsis, K. (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. – Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 94–103.

Molnár, Zs., Varga, Z., Biró, M., Dénes, A., Fekete, G., Horváth, A., Kun, A., Ortmanné, Ajkai A. & Takács, A. A. (2006): Dunai-Alföld. – In: Fekete, G., Varga, Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 51–195.

Molnár, Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Kecskemét. https://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/homokkonyv_teljes_magyar.pdf

Stefanovits, P. (1981): Talajtan. 2. átdolgozott kiadás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 380 p.

Vadász, Cs. (2015): Az inváziós növényfajok visszaszorításának tapasztalatai a Felső-kiskunsági Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á., Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Rosalia kézikönyvek. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 181–188.

Várallyay, Gy. (1993): A talaj mechanikai összetételének vizsgálata. – In: Buzás I. (szerk): Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. A talaj fizikai, ásványtani és ásványtani vizsgálata. – INDA 4231 Kiadó, Budapest, pp. 35–44.

Vidéki, R., Máté, A. & Molnár, Zs. (2008): Kiskunsági-homokhát. – In: Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 19 p.

IBM Corp. Released 2012. IBM SPSS Statistics for Windows, Version 21.0. Armonk, NY: IBM Corp.

Megjelent
2019-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások