Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében
Absztrakt
A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madármegfigyelő torony volt a legnépszerűbb, de a komfortérzetet növelő alap-infrastruktúra kiépítését is preferálták. A projektben megvalósult és tervezett fejlesztések a válaszokban megfogalmazott igényekkel összhangban vannak, s megvalósításuk során a természetvédelmi és ökoturisztikai célok harmonizálása is biztosított. A program- és az infrastruktúra-fejlesztés összeköthető a környezeti neveléssel, hogy e szép és különleges természeti értékeinkkel kapcsolatos ismeretek is bővüljenek, segítve ezzel a tavak megőrzését is. A kérdőívezés hasznos eszköznek bizonyult az ökoturisztikai fejlesztések tervezéséhez. A vizsgálatot érdemes megismételni a fejlesztések megvalósulása után is.
Hivatkozások
Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (2020): Magyar nemzeti parkok. Fedezd fel Magyarország nemzeti parkjait! Élmény? Természetesen. Programfüzet, 20 p.
Ballantyne, R., Packer J., Hughes, K. (2009): Tourists’ support for conservation messages and sustainable management practices in wildlife tourism experiences. Tourism Management 30: 658–664 https://doi.org/10.1016/j.tourman.2008.11.003
Benkhard, B., Csákvári, E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas I., Lázár, I. (szerk.): Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, pp. 169–176.
Boros, E. (2003): Vízimadár populációváltozások és környezeti okai a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain és mocsarain (KNP II. sz. területének térségében). Természetvédelmi Közlemények 10: 289–312.
Boros, E. (2007): Felső-kiskunsági szikes tavak (Kis-rét, Büdös-szék, Zab-szék, Csaba-szék, Fehér-szék, Kelemen-szék, Böddi-szék). In: Tardy, J. (szerk.): A magyarországi vadvizek világa, Hazánk ramsari területei. Alexandra, Pécs, pp. 48–161.
Boros, E. (2013): Definitions, types and survey methods of soda pans. In: Boros, E., Ecsedi, Z., Oláh, J. (eds.): Ecology and Management of Soda Pans in the Carpathian Basin. Hortobágy Environmental Association, Balmazújváros, pp. 34–54.
Boros, E., Horváth, Zs. Wolfram, G. , Vörös, L. (2014): Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpatian Basin. Annales de Limnologie. International Journal of Limnology 50: 59–69. https://doi.org/10.1051/limn/2013068
De Witt, L., Van Der Merwe, P., & Saayman, M. (2014). Critical ecotourism factors applicable to national parks: A visitor perspective. Tourism Review International 17(3): 179–194. https://doi.org/10.3727/154427213X13838418677005
Duhay, G. (szerk.) (2006): Ökoturizmus a védett természeti területeken. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 316 p.
Forgó, F. (2016): A pilisi térség ismertsége Magyarországon és a térség szerepe a hazai turizmusban. E-CONOM 5(1): 80–93. https://doi.org/10.17836/EC.2016.1.080
FM (Földművelésügyi Minisztérium) (2015): Magyar nemzeti parkok. Bemutatóhelyek, programok 2015. Élmény? Természetesen. Programfüzet, 20 p.
Halasi-Kovácsné Benkhard, B. R. (2018): Látogatómonitoring és látogatómenedzsment-vizsgálatok a Központi-Börzsöny területén. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Informatikai Doktori Iskola, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen, 145 p. https://hdl.handle.net/2437/262678
Havel, A., Saláta D., Halász, G., Orosz, Gy., Tormáné Kovács, E. (2022): A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján. Természetvédelmi Közlemények 28: 48-73. https://doi.org/tvk-jnatconserv.2022.28.48
Havel, A., Molnár, Á., Ujházy, N., Molnár, Zs., Biró, M. (2016): Zsiókások és nádasok legeltetése és egyéb használatai a Duna-völgyi szikes tavak területén a helyi emberek visszaemlékezései alapján. Természetvédelmi Közlemények 22: 84–95. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.84
Héra, G., Ligeti, Gy. (2005): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.
Kis, K., Tóth, A. (2016): Az ökoturizmus helyi rendszerének vizsgálata Poroszlón, különös tekintettel a Tisza-tavi Ökocentrum helyi gazdaságfejlesztési szerepének értékelésére. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 13(1): 73–91.
KNPI (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) (2015): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2015-ben végzett tevékenységéről. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 68 p.
KNPI (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) (2016): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2016-ban végzett tevékenységéről. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 77 p.
KNPI (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) (2021): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2020-ban végzett tevékenységéről. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 142 p.
Kovács, E. (2017): A nemzeti park igazgatóságok 2000–2015 közötti költségvetésének értékelése az alapfeladataik tükrében. Természetvédelmi Közlemények 23: 201–223. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.201
Kovács, E., Mile, O., Fabók, V., Margóczi, K., Kalóczkai, Á., Kasza, V., Mihók, B. (2021): Fostering adaptive co-management with stakeholder participation in the surroundings of soda pans in Kiskunság, Hungary – An assessment. Land Use Policy 100: 104894. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2020.104894
Magyar, Zs., Sulyok, J. (2014): Az ökoturizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin 16 (2): 14–23.
Margóczi, K., Kalóczkai, Á., Mihók, B., Fabók, V., Mile, O., Bankovics, A., Nagyné, Grecs A., Kasza, V., Kovács, E. (2018): A legeltetés részvételi tervezése a Felső-kiskunsági szikes tavakon és pusztákon Gyepgazdálkodási Közlemények 16(1): 25–35.
Máltesics, P. (2021): Vendégelégedettség és értékpreferenciák meghatározása a Bakony–Balaton Geoparkban. TVT Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok 6(2): 53¬–71. https://doi.org/10.15170/TVT.2021.06.02.04
Mártonné Máthé, K., Császár, Zs. (2019). Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás. Turizmus Bulletin 19(1): 45–57. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n1.5
Michalkó G. (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin 7(4): 13–21.
Mikházi, Zs. (2018): A ökoturizmus fogalmának egyedfejlődése az alapkutatás definíciótól a tervezésmódszertanig. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, 220 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2019.004
NTA (Nemzeti Természetvédelmi Alapterv) (2020): Nemzeti Természetvédelmi Alapterv V. – A természetvédelem szakpolitikai stratégiája 2021–2026. Tervezet. (Az 5. Környezetvédelmi Program 1. melléklete.)
Said, A., Jaddil, N. E. F., Ayob, N. (2009): An assessment of service quality in national parks: A case study of Gunung Gading National Park, Sarawak. ICFAI Journal of Environmental Economics 7(2): 74–88.
Sulyok, J. (2001): Ökoturizmus. Turizmus Bulletin 5(4): 17–20.
Xu, F., Fox, D. (2014): Modelling attitudes to nature, tourism and sustainable development in national parks: A survey of visitors in China and the UK. Tourism Management 45: 142–158. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2014.03.005
