A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján

  • Havel Alexandra Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék
  • Saláta Dénes Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék
  • Halász Gergely Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék
  • Orosz György Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék
  • Tormáné Kovács Eszter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék
Kulcsszavak: túrázás, gyalogos természetjárás, Duna-Ipoly Nemzeti Park, turisták, ökoszisztéma-szolgáltatás, társadalomtudományos felmérés

Absztrakt

Cikkünk fő célja, hogy a Börzsönybe látogató turisták megkérdezésével feltárja a túrázást mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatást befolyásoló tényezőket, illetve rámutasson a kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások összetettségére. Kutatásunkhoz az online kérdőívezés módszertanát választottuk, és a tisztított, kódolt eredményeket egyszerű statisztikai vizsgálatokkal elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy kérdőívünkkel a Börzsönybe látogatók közül a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű, középkorú látogatókat sikerült elérnünk. A kitöltők többsége a térségből és a budapesti agglomerációból keresi fel a területet, fő célja a kirándulás, túrázás. Az ökoszisztéma állapotát és a terület megközelíthetőségét alapvetően jónak tartják. A túraútvonalakat használják, és a kilátók is nagy népszerűségnek örvendenek, de a programok és egyéb vonzerők kevésbé befolyásolják a területválasztásukat. A túrázás komplex élményt nyújt számukra, amely erősen összekapcsolódik a hegyekkel, az erdőkkel, a szép tájképpel mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatással, a jó levegővel mint szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatással és számos jólléti aspektussal, mint a feltöltődés, csend és nyugalom.

Hivatkozások

Artikel Bt. (2021): Börzsöny – Dunakanyar. Térségi Aktív Turisztikai Stratégia. Térségi helyzetfelmérés és értékelés. Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ megbízásából, 60 p. https://aofk.hu/wp-content/uploads/2021/10/borzsony-dunakanyar-tats-helyzetfelmeres.pdf

Benkhard, B. (2021): Túrázók a Pilis és a Visegrádi-hegység területén: a megközelítés problémája. Turizmus Bulletin, 21(3): 5–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n3.1

Benkhard, B., Csákvári, E. (2019): A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások a gyalogos természetjárás szempontjából, Budapest környéki hegységeinkben. In: Fazekas, I., Lázár, I. (szerk.): Tájak működése és arculata. MTA DTB Földtudományi Szakbizottság, pp. 169–176.

Berki, Z., Kovács, A. Gy., Dudar, Z., Horgász, L-né, Nagy, L., Juhász, Sz. (2011): Börzsöny és az Ipoly völgye. Turistakalauz térképpel. Cartographia Kft., Budapest, 127 p.

Blicharska, M., Smithers, R. J., Hedblom, M., Hedenås, H., Mikusiński, G., Pedersen, E., Sandström, P., Svensson, J. (2017): Shades of grey challenge practical application of the cultural ecosystem services concept. Ecosystem Services 23: 55–70. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2016.11.014

Csákvári, E., Fabók, V., Babai, D., Dósa, H., Kisné Fodor, L., Jombach, S., Kelemen, E., Tormáné Kovács, E., Könczey, R., Mártonné Máthé, K., Michalkó, G., Remenyik, B., Tanács, E., Valánszki, I., Zölei, A. (2021): A gyalogos természetjárás és gombászás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése – Az ökoszisztéma-állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékelésig. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt, Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem. Agrárminisztérium, Budapest, 119 p. https://doi.org/10.34811/osz.rekreacio.tanulmany

Csorba, P. (2021): Börzsöny. In: Csorba, P. (2021): Magyarország kistájai. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 320–321. http://real.mtak.hu/121126/1/Csorba%20P.%20Magyaro%20kistajai%20MTA.pdf

Dövényi, Z. (2010) (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Eranus, E., Láng, S., Máth, A., Rácz, A. (2004): A kérdőíves adatfelvétel újabb módszerei: telefonos, számítógéppel támogatott (CAPI, CATI) és internetes adatgyűjtés. In: Letenyei, L. (szerk.) (2004): Településkutatás, Szöveggyűjtemény. L’ Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 545–590.

Forgó, F. (2016): A pilisi térség ismertsége Magyarországon és a térség szerepe a hazai turizmusban. E-CONOM 5(1): 80–93. https://doi.org/10.17836/EC.2016.1.080

Füri, A. (2019): Ahol a cincérek élnek – a Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 533–541.

Halasi-Kovácsné Benkhard, B. R. (2018): Látogatómonitoring és látogatómenedzsment-vizsgálatok a Központi-Börzsöny területén. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Informatikai Doktori Iskola, Földtudományi Doktori Iskola, Debrecen, 149 p.

Héra, G., Ligeti, Gy. (2010): Módszertan – Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.

Karátson, D. (2019): Tűzből született hegyvilág – Időutazás a földtani múltban. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 15–40.

Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p. https://doi.org/10.14751/SZIE.2014.017

Kertész Z., I. (2019): Bakancsosok, turisták – A turistaság és a téli sportok története a Börzsönyben. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 483–501.

Kovács, E., Pataki, Gy., Kelemen, E., Kalóczkai, Á. (2011): Az ökoszisztéma-szolgáltatások fogalma a társadalomkutató szemszögéből. Magyar Tudomány 2011(7): 780–787. http://epa.oszk.hu/00600/00691/00091/pdf/mtud_2011_07_0780-0787.pdf

Kovács, E., Kelemen, E., Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. In: Kelemen, E., Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások a természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő – Budapest, pp. 15–34.

Kovács, E., Harangozó, G., Marjainé Szerényi, Zs., Csépányi, P. (2015): A Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom, 217 p.

MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Budapest, 542 p. https://mtu.gov.hu/cikkek/strategia

Magyar, Zs., Sulyok, J. (2014): Az ökoturizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin 16(2): 14–23.

Mártonné Máthé, K., Császár, Zs. (2019): Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás. Turizmus Bulletin 19(1): 45–57. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n1.5

MEA (Millennium Ecosystem Assessment) (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. World Resource Institute, Washington D.C., 137 p.

Nagy, J. (2019): Védett és védendő értékek a lombozat alatt – A Börzsöny növényvilága. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 171–197.

Nagy, L. (2019): Hóviharoktól a zivatarokig – A Börzsöny klíma képei. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 97–109.

Ram, Y., Smith, M. K. (2019): An assessment of visited landscapes using a Cultural Ecosystem Services framework, Tourism Geographies 24(4–5): 523–548. https://doi.org/10.1080/14616688.2018.1522545

Ruff, J., Standovár, T. (2019): A természetesség jegyében, mégis gazdaságosan – folyamatos erdőborítás üzemi léptékben. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 579–591.

Szeberényi, J. (2019): Egy roncsvulkán világa – A Börzsönyi tájak. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 63–86.

Tormáné Kovács, E., Mihók, B., Fabók, V., Margóczi, K., Kalóczkai, Á., Kasza, V., Nagyné Grecs, A., Bankovics, A., Mile, O. (2022): Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében. Természetvédelmi Közlemények 28: 86–107. https://doi.org/tvk-jnatconserv.2022.28.86

Vojnits, A., Csóka, Gy. (2019): A havasi cincértől a gímbikáig – Változatos állatvilág. In: Bartha, D., Nagy, L., Oroszi, S. (szerk.): Vadregényes erdőtáj a Börzsöny. Ipoly Erdő Zrt., Balassagyarmat, pp. 199–252.

http1: http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/6eves_terv.doc

http2: https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/duna-ipoly-nemzeti-park/a-borzsony

http3: http://www.ipolyerdo.hu/borzsonyi-erdeszeteink

Megjelent
2022-12-14
Rovat
Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában