A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése
Absztrakt
A nyugati földikutyák, Nannospalax (superspecies leucodon) Magyarország legveszélyeztetettebb emlősállatai közé tartoznak. Sajátos életmódjuk miatt megőrzésük különösen nehéz feladatot jelent a természetvédelem számára. 2013 óta összesen négy áttelepítés történt, amelyek célja új populációk létrehozása, így az állományok számának növelése, ezáltal pedig a földikutyák természetvédelmi helyzetének, hosszútávú fennmaradásuk esélyeinek javítása volt. Az áttelepítések – kezdő évük szerinti sorrendben – Bagamér (2013), Pocsaj (2015), Öttömös (2016) és Baja (2017) települések közelében történtek. Az egyes akciók sikerességének értékelése mellett igyekeztünk magyarázatot találni az áttelepítések eredményessége között megfigyelhető jelentős különbségekre is. Az áttelepítés helyszínének sajátságai éppolyan fontos befolyásoló tényezőnek bizonyultak, mint az előzetesen kidolgozott protokoll pontos követése. Reményeink szerint a bemutatott eredmények hozzájárulnak a jövőbeli sikeres akciók végrehajtásához.
Hivatkozások
Andrési, P. (2002): Cselekvő természetvédelem. – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Orchis Természetvédelmi Egyesület, Budapest – Ásotthalom, 266 p.
Baillie, J. & Cokeliss, Z. (2004): Extinctions in recent time. – In: Baillie, J., Hilton-Taylor, C. & Stuart, S. N. (eds.): IUCN Red List of Threatened Species: A Global Species Assessment, IUCN, Gland – Cambridge, pp. 33–50.
Bajomi, B. (2003): Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők: a kékcsőrű réce és az eurázsiai hód magyarországi visszatelepítésének összehasonlító elemzése. – MSc diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 79 p.
Bajomi, B., Bera, M., Czabán, D. & Gruber, T. (2016). Eurasian beaver re-introduction in Hungary. – In: Soorae, P. S. (ed.): Global re-introduction perspectives: 2016. Case-studies from around the globe. IUCN/SSC Re-introduction Specialist Group, Environmental Agency, Gland – AbuDhabi, pp. 211–215.
Barnosky, A. D., Matzke, N., Tomiya, S., Wogan, G. O., Swartz, B., Quental, T. B., Marshall, C., McGuire, J. L., Lindsey, E. L., McGuire, K. C., Mersey, B. & Ferrer, E. A. (2011): Has the Earth’s sixth mass extinction already arrived? – Nature 471: 51–57. https://doi.org/10.1038/nature09678
Beck, B. B., Rapaport, I. G., Stanley-Price, M. R. & Wilson, A. C. (1994): Reintroduction of captive reared animals – In: Olney, P. J. S., Mace, J. M. & Feistner, A. T. C. (eds.): Creative Conservation: Interactive management of wild and captive animals. Chapman & Hall, London, pp. 265–286.
Ceballos, G., García, A. & Ehrlich, P. R. (2010): The sixth extinction crisis: loss of animal populations and species. – Journal of Cosmology 8: 1821–1831.
Csorba, G., Krivek, G., Sendula, T., Homonnay, Z. G., Hegyeli, Zs., Sugár, Sz., Farkas, J., Stojnić N. & Németh, A. (2015): How can scientific research change conservation priorities? – A review of decade-long research on blind mole rats (Rodentia: Spalacinae) in the Carpathian Basin. – Therya, 6: 103–121. https://doi.org/10.12933/therya-15-245
Dirzo, R., Young, H. S., Galetti, M., Ceballos, G., Isaac, N. J. & Collen, B. (2014): Defaunation in the Anthropocene. – Science 345: 401–406. https://doi.org/10.1126/science.1251817
Fidlóczky, J., Szitta, T., Nagy, L., Dudás, M., Fidlóczky, Zs., Tokaji, K., Altbäcker, V., Németh, A. & Cserkész, T. (2017): Sikerek és tanulságok: Három évtized ürge-áttelepítéseinek tapasztalatai – In: Mizsei, E. & Szepesváry, Cs. (szerk.): „Sikerek és Tanulságok a természetvédelemben” XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Absztrakt-kötet. Magyar Biológiai Társaság – MTA Ökológiai Kutatóközpont, pp. 34–35.
Gaskó, B. (2006): Javaslatok természetes és természetközeli élőhelyek védelmére a kiskunsági homokhát délkeleti felében (Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, Mórahalom). – Kutatási jelentés, Szeged, 193 p.
Griffith, B., Scott, J. M., Carpenter, J. W. & Reed, C. (1989): Translocation as a species conservation tool: Status and strategy. – Science 245: 477–480. https://doi.org/10.1126/science.245.4917.477
Hadarics, T. (2011): Rudolf trónörökös, az ornitológus. – Ornis Hungarica 19: 149–163.
IUCN/SSC (1998): IUCN Guidelines for Re-introductions. – IUCN, Gland – Cambridge, 11 p.
IUCN/SSC (2013): Guidelines for Reintroductions and Other Conservation Translocations. Version 1.0. – IUCN Species Survival Commission, Gland, viiii + 57 p.
Kerpely, K. (2014): Déli-homokhátság (HUKN20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. – Natura 2000 Fenntartási Terv, WWF Magyarország, Budapest, 93 p.
Kreybig, L. (1934): A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere és célja. – A Magyar mérnök és Építész Egylet Közlönyének Havi Füzetei 12., 31 p.
Lee, R. & Hughes, B. (2008): Review of Waterbird Re-establishment in the AEWA region. – Research report to AEWA. Wildfowl & Wetlands Trust, Slimbridge, Gloucestershire, 107 p.
Magura, T. (szerk.) (2014a): A Kék-Kálló-völgye (HUHN20016) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 44 p.
Magura, T. (szerk.) (2014b): A Pocsaji-kapu (HUHN20010) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területfenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 37 p.
Márkus, F. (2004): Gerinces állatfajok visszatelepítésének természetrajza Magyarországon, 1970-tól napjainkig. – Termvéd Közlem. 11: 359–369.
McGill, B. J., Dornelas, M., Gotelli, N. J. & Magurran, A. E. (2015): Fifteen forms of biodiversity trend in the Anthropocene. – Trends Ecol. Evol. 30: 104–113. https://doi.org/10.1016/j.tree.2014.11.006
Moldován, O. (2014): Az erdélyi földikutya Nannospalax (leucodon) transsylvanicus új populációjának létrehozása és az első év tapasztalatai. – Diplomamunka, Debreceni Egyetem, Debrecen, 44 p.
Nagy, J., Németh, T., Szabó, J., Pásztor, L. & Dobos, A. (2001): Tájgazdálkodási körzetek kialakítása a Kreybig-féle „Átnézetes Talajismereti Térképsorozat” alapján. – Acta Agraria Debreceniensis 1: 20–25.
Németh, A., Farkas, J., Krnács, Gy. & Csorba, G. (2010): KvVM Fajmegőrzési tervek: Nyugati földikutya (Nannospalax leucodon). – KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság, Budapest, 31 p.
Németh, A., Csorba, G., Farkas, J., Krnács, Gy., Molnár, A., Boldogh, G. & Szelényi, B. (2013a): VM Fajmegőrzési tervek: Kárpát-medencei Nyugati földikutya kisfajok (Nannospalax (superspecies leucodon)). – VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság, Budapest, 68 p. https://doi.org/10.l3140/RG2.2.25180.59529
Németh, A., Molnár, A., Szél, L., Horváth, T., Demeter, L. & Csorba, G. (2013b): Hogyan telepítsünk át földikutyát? Módszertani megfontolások szélsőségesen talajlakó rágcsálók megmentéséhez. – Termvéd Közlem. 19: 15–33.
Németh, A., Cserkész, T., Nagy, L., Altbäcker, V., Horváth, M., Prommer, M. & Váczi, O. (2018): RaptorsPrey LIFE project (LIFE13 NAT/HU/000183/b) – Layman’s report (2014–2018). Nimfea Nature Conservation Society, Túrkeve, 28 p.
Németh. A., Moldován, O. & Szél, L. (2020): Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon. – Termvéd Közlem. 26: 52–69. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.52
Olajos, T. (2012): A magyarországi állatfaj-visszatelepítések elemzése az IUCN útmutató alapján. – BSc diplomamunka, Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, 59 p.
Pullin, A. S. & Bajomi, B. (2008): Are we doing more good than harm? Evaluating effectiveness of nature restoration policy in Europe. – In: Sixth European Conference on Ecological Restoration. Ghent, pp. 1–5.
QGIS Development Team (2013): QGIS Geographic Information System. – Open Source Geospatial Foundation Project. http://qgis.osgeo.org
Rado, R., Wollberg, Z. & Terkel, J. (1992): Dispersal of young mole rats (Spalax ehrenbergi) from the natal burrow. – J. Mammal. 73: 885–890. https://doi.org/10.2307/1382211
Rakonczay, Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv: a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 p.
Reading, R. P. & Kellert, S. R. (1993): Attitudes toward a proposed reintroduction of black footed ferrets (Mustela nigripes). – Conserv. Biol. 7: 569–580. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1993.07030569.x
Schneider, V., Ruzsa, J., Czabán, D. & Németh A. (2019): Egy földikutya-áttelepítés tanulságai. – Termvéd Közlem. 25: 14–33. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.14
Seddon, P. J. (1999): Persistence without intervention: assessing success in wildlife reintroductions. – Trends Ecol. Evol. 14: 503. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(99)01720-6
Seddon, P. J., Armstrong, D. P & Maloney, R. F. (2007): Developing the science of reintroduction biology. – Conserv. Biol. 21: 303–312. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2006.00627.x
Sramkó, G. (2019): Délvidéki földikutya-állományok (Nannospalax montanosyrmiensis) filogeográfiai és populációgenetikai szerkezetének feltárása, genetikai állapotának értékelése céljából de novo SSR fejlesztés az új generációs módszerekkel. – Kutatási jelentés, Mikepércs, 24 p.
Sterbetz, I. (1979): Élő örökségünk. Génerózió, génbank. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 194 p.
Szilágyi, G. (szerk.) (2007): A Liget-legelő (Geszteréd, Hajdúhadház, Hajdúsámson) javasolt kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület természetvédelmi fenntartási terve. – Natura 2000 Fenntartási Terv, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 76 p.
Topachevskii, V. A. (1969): Fauna of the USSR: Mammals. Mole rats, Spalacidae. – Smithsonian Institution and the National Science Foundation, Washington, 308 p.
Vásárhelyi, I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) életmódjának ismeretéhez. – Állattani Közlem. 23:169–226.
Vida, G. (2018): Csökkenő biodiverzitás, növekvő gazdaság. Meddig? – In: Tardy J. & Dévai Gy. (szerk.): A biodiverzitásról másképp. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 14–25.
Vidacs, J. A., Farkas, J. & Németh, A. (2013): Konvergenciák, divergenciák és adaptáció a talajlakó életmódot folytató emlősöknél. – Állattani Közlem. 98: 21–46.
Wolf, C. M., Griffith, B., Reed, C. & Temple, S. A. (1996): Avian and mammalian translocations: update and reanalysis of 1987 survey data. – Conserv. Biol. 10: 1142–1154. https://doi.org/10.1046/j.1523-1739.1996.10041142.x
http1: I. Katonai Felmérés (1782–85): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/
http2: II. Katonai Felmérés (1806–1869): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/
http3: III. Katonai Felmérés (1869–1887): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/thirdsurvey25000/
http4: II. Világháborús Katonai Felmérés (1941): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. http://mapire.eu/hu/map/hungary1941/
http5: 1959–2007 időszakból származó légifelvételek: Digitális légifelvétel archívum, Lechner Nonprofit Kft. légifilmtára (FÖMI, Budapest) https://www.fentrol.hu/hu/
