Ajánlások földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követeséhez
Absztrakt
A földikutyák Magyarország legveszélyeztetettebb emlősállatai közé tartoznak. Kizárólagosan talajlakó életmódjuk miatt állományaik egyedszámának meghatározása, állományváltozásaik nyomon követése roppant nehéz feladat, pedig nagy szükség lenne megbízható állományadatokra. Az 1980-as évek óta számos kezdeményezés történt monitorozásuk módszertanának kidolgozására. Publikációnkban áttekintjük a hazai természetvédelmi gyakorlatban a földikutya-állományok egyedszámának nyomon követesére alkalmazott módszereket. Az utóbbi években öszszegyűlt gyakorlati tapasztalatok alapján megvitatjuk az olyan, állományfelmérések során felmerülő nehézségeket, mint a földikutya-túrások azonosítása, az élőhelyek talajtani sokfélesége által okozott módszertani problémák, vagy az állományfelmérés időpontjának megválasztási nehézségei. Javaslatokat fogalmazunk meg egy egységes, a Kárpát-medence-szerte bárhol alkalmazható földikutyamonitorozási protokoll kidolgozásához.
Hivatkozások
Bihari, Z., Balogh, P., Pető, N. (2009): A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján bemutatva. Természetvédelmi Közlemények 15: 46–56.
Boldog, G. (2010): Talajlakó emlősök túrásmorfológiai vizsgálata, különös tekintettel a nyugati földikutya (Spalax leucodon) természetvédelmi monitorozására. Crisicum 6: 199–211.
Boldog G. (2011): A nyugati földikutya (Nannospalax (superspecies leucodon)) állománybecslésének módszerei túrásdenzitás elemzés alapján. MSc szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Debrecen, 39 p.
Delić, J. (2007): A földikutya (Spalax leucodon) populációjának állapotkövetése a szabadkai Homokvidék Tájvédelmi Területen. Ludasi jegyzetek 6: 37–40.
Horváth, Gy. (1999): A nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) elterjedésének és állománynagyságának regionális szintű monitorozása. In: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése. KVM jelentés. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 7 p.
Horváth, R., Vadnay R. (2001): A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság földikutya (Spalax leucodon) állományának vizsgálata. Kutatási jelentés. Karszt Egyesület, Szögliget, 21 p.
Horváth, R., Vadnai, R. (2006): A földikutya. Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Alapítvány, Fehérgyarmat, 20 p.
Li, K., Hong, W., Jiao, H., Wang, G. D., Rodriguez, K. A., Buffenstein, R., Zhao, Y., Nevo, E., Zhao, H. (2015): Sympatric speciation revealed by genome-wide divergence in the blind mole rat Spalax. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(38): 11905–11910. https://doi.org/10.1073/pnas.1514896112
Lövy, M., Šklíba, J., Hrouzková, E., Dvořáková, V., Nevo, E., Šumbera, R. (2015): Habitat and burrow system characteristics of the blind mole rat Spalax galili in an area of supposed sympatric speciation. PLoS One 10(7): e0133157. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0133157
Mikes, M., Habijan, V., Savić, I. (1982): Distribution and dispersion of the species Spalax leucodon Nordmann, 1840. Säugetierkundliche Mitteilungen 30: 161–167.
Mills, L. S., Citta, J. J., Lair, K. P., Schwartz, M. K., Tallmon, D. A. (2000): Estimating animal abundance using noninvasive DNA sampling: promise and pitfalls. Ecological Applications 10(1): 283–294. https://doi.org/10.1890/1051-0761(2000)010[0283:EAAUND]2.0.CO;2
Moldován, O. (2014): Az erdélyi földikutya Nannospalax (leucodon) transsylvanicus új populációjának létrehozása és az első év tapasztalatai. MSc szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Németh, A. (2011): A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 136 p.
Németh, A., Krnács, Gy., Tamás, Á., Vajda, Z. (2015): A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) magyarországi állományainak alapállapot felmérése. Kutatási jelentés, RAPTORSPREYLIFE Projekt. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 15 p.
Németh, A., Moldován, O., Szél, L. (2020): Mindig útban? – Városias környezetben fennmaradt földikutya-állományok megőrzésének kihívásai Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 26: 52–69. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.52
Palotás, G. (1982): Jelentés a Hajdúbagosi földikutya rezervátumról. Szakértői vélemény (kézirat). Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen, 3 p.
Palotás, G. (1987): A földikutya – Spalax (Microspalax) leucodon NORDMANN 1840. Kézirat, Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen. 11 p.
Páll, D. G., Sipos, Gy. (2017): Az Öttömösre telepített délvidéki földikutya-állomány területhasználatának / járatkészítési szokásainak nyomon követése roncsolásmentes vizsgálatokkal. Kutatási jelentés. OSL Hungary Kft., Szeged, 34 p.
Ruzsa, J., Schneider, V., Farkas, J., Németh, A. (2020): A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése. Természetvédelmi Közlemények 26: 70–92. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.70
Schemske, D. W., Husband, B. C., Ruckelshaus, M. H., Goodwillie, C., Parker, I. M., Bishop, J. G. (1994): Evaluating approaches to the conservation of rare and endangered plants. Ecology 75(3): 584–606. https://doi.org/10.2307/1941718
Schneider, V., Ruzsa, J., Czabán, D. G., Németh, A. (2019): Egy földikutya-áttelepítés tanulságai. Természetvédelmi Közlemények 25: 14–33. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.14
Šklíba, J., Lövy, M., Koeppen, S. C., Pleštilová, L., Vitámvás, M., Nevo, E., Šumbera, R. (2016): Activity of free-living subterranean blind mole rats Spalax galili (Rodentia: Spalacidae) in an area of supposed sympatric speciation. Biological Journal of the Linnean Society 118(2): 280–291. https://doi.org/10.1111/bij.12741
Yoccoz, N. G., Nichols, J. D., Boulinier, T. (2001): Monitoring of biological diversity in space and time. Trends in Ecology & Evolution 16(8): 446–453. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(01)02205-4
Vadnay R. (2000): A földikutya (Spalax leucodon NORD.) helyzete Magyarországon. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 52 p.
Vásárhelyi, I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) életmódjának ismeretéhez. Állattani Közlemények 23(3–4):169–226.
Vásárhelyi, I. (1930): A vakondok vára és a kószapocok fészke. Állattani Közlemények 27: 173–181.
Végh, M. (1986): A Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum öko-faunisztikai vizsgálata. Szakdolgozat. Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen, 75 p.
Vidacs, J. A., Farkas, J., Németh, A. (2013): Konvergenciák, divergenciák és adaptáció a talajlakó életmódot folytató emlősöknél. Állattani Közlemények 98: 21–46.
Zidarova, S. A., Kostova, R. D. (2021): A pilot monitoring survey of the lesser blind mole-rat Nannospalax (superspecies leucodon) (Mammalia: Rodentia) in Bulgaria. Acta Zoologica Bulgarica 73(1):107–112. http://www.acta-zoologica-bulgarica.eu/002413
Zuri, I., Terkel, J. (1996): Locomotor patterns, territory and tunnel utilization in the mole-rat Spalax ehrenbergi. Journal of Zoology London 240: 123–140. https://doi.org/10.1111/j.1469-7998.1996.tb05490.x
Zuri, I., Terkel, J. (1997): Summer tunneling activity of mole rats (Spalax ehrenbergi) in a sloping field with moisture gradient. Mammalia 61: 47−54. https://doi.org/10.1515/mamm.1997.61.1.47
