Bálványfa eltávolítási kísérlete a Fóti Somlyó hegyen
Absztrakt
Az inváziós, adventív bálványfa (Ailanthus altissima) országszerte növekvő problémát jelent, különösen akkor, ha értékes, védett társulásaink megőrzése a tét. A növény terjedésének megfékezése, állományainak kiirtása nagyon nehéz. Kísérleti területünk a Fóti Somlyó természetvédelmi terület, ahol az 1990-es évektől észlelték a bálványfa csoportos megjelenését. 2003-tól Különböző kezelésekre adott válaszreakciókat kezdtünk el vizsgálni és egyben egy állomány teljes kiirtását tűztük ki célul. Az elővizsgálatok folyamán felmértük az állomány nagyságát, figyeltük növekedését, cönológiai felvételezéseket és emellett faunisztikai felméréseket is végeztünk. Későbbi vizsgálataink során a vegyszeres kezelés, valamint alternatív megoldásként felmerülő rendszeres, kizárólag mechanikus irtás hatékonyságát figyeltük 2005-tavaszától az egyetlen, 2004-ben tarrvágott területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság segítségével. Figyeltük a bálványfaállomány viselkedését, 8 db 2x2 m-es kijelölt kvadrátban. Átlagban 10 naponta feljegyeztük a sarjak megjelenését, növekedését a csak kivágott, illetve vegyszerrel is kezelt állományrészekben. Irtás után a fajszám jelentősen megnőtt. Javarészt zavarástűrő gyomfajok jelentek meg. Észlelhető volt, azonban a terület társulásaira jellemző őshonos növények szórványos megjelenése is. Az összehasonlító elemzések (kétmintás t-próba) azt mutatják, hogy a területen a sarjak folyamatos, mechanikus irtásával is számottevő eredmény érhető el. A vegyszeres kezelés ugyan hatékonyabb, de kevésbé vegetációkímélő és hosszú-távú hatásai nem ismertek.
Hivatkozások
Erdős, L. (2005): Bálványfairtás eredményességének vizsgálata a Szársomlyón - Szegedi Tudományegyetem, Szeged (szakdolgozat)
Fekete, G., & Kovács. M. (1982). A fóti Somlyó vegetációja - Bot. Közl. 69: 19-31
Horváth, F., Dobolyi, K., Karas, L., Lőkös, L., Morschhauser, T. & Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2, Taxon-lista és attribútum-állomány. FLÓRA MTA ÖBKIMTTM Növénytára. 267 pp.
Hoshovsky, M. C. (2004): Element Stewardship Abstract for Ailanthus altissima Tncweeds. ucdavis.edu/esadocs/ailanti.htm/
Kocsis, G. I. (2004): A bálványfa elleni védekezési kísérlet védett területen - Nyugat- Magyarországi Egyetem - Sopron (szakdolgozat)
Márkus, A. (2004) Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban 393. In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest
Seregélyes, T. (1990): A fóti Somlyó vegetációtérképe, kézirat
Simon, T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. - Abstracta Botanica, 12: 1-23.
Sonnevend, I. 2004 Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. Budapest, pp. 390-391.
Swearingen, J. M. & Pannill, Ph.. (2004): Ailanthus altissima (Mill.) Swingle, www.nps.Gov/plants/alien/fact/ailali.htm
Szidonya, L, Mihály, B.& Dancza I. (2004). Az inváziós növények elleni védekezés elvi háttere. In Mihály B. & Botta-Dukát Z. ( szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123-129.
Tóth, M. A. (2000): A fóti Somlyó Négy arca. TermészetBúvár. 55(1): 20-23
Tóth, M., Hufnagel, L. & Nagy, Cs. (2003): Zoocönológiai monitoring a fóti Somlyó hegyen. VI Magyar Ökológiai Kongresszus, Szent István Egyetem, Gödöllő
Udvardy, L. (1997): Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. Kandidátusi értekezés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
Udvardy, L. (2004): Bálványfa. In Mihály B. & Bottá Dukát Z. (szerk.) Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143-160.
Virók, V. (2004). Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzetipark-igazgatóságokban. In Mihály, B. & Bottá Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 387-389.
