A medertisztítás hatásairól a Szalajka-patakban
Absztrakt
A Bükk-hegységi Szalajka-patakban 2002-ben az Ephemeroptera (kérészek), Plecoptera (álkérészek) és Trichoptera (tegzesek) faunát (később EPT) és egyéb vízi gerinctelen fauna elemeit (1 édesvízi csiga faj, 1 felemáslábú rák faj és árvaszúnyog fajok tekintetében) vizsgáltuk. Célunk egy ismétlődő antropogén medertisztítás az EPT faunára, és az egyéb vízi fauna elemekre kifejtett hatásának tanulmányozása volt. A medertisztítás során, nem csak az EPT fauna alakul át rövid időn belül, hanem a fajszám és az egyedszám más tömegfajoknál is változást mutatott. A kérészek, álkérészek és tegzesek közül nem kerültek elő a medertisztítás után a specialista és a ragadozó fajok. A generalisták viszont tömegesen jelentek meg hogy kitöltsék a megüresedett niche-tereket. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a tegzesek jobban tűrik a medertisztítást, mint a kérészek és álkérészek. Ugyancsak gyakoriak a patakban az árvaszúnyog (Chironomida) lárvák, melyek hasonlóképpen viszonyulhatnak a zavaráshoz. Az EPT fauna térbeli eloszlására nagy hatással voltak az előretörő felemáslábú rákok és a tömeges patakcsiga. A változások az utóbbi években különösen jelentősek, annak ellenére, hogy a vízi makrogerinctelen fauna együttesek a természetes driftnek illetve a felszíni bemosódásnak köszönhetően nagymértékű regenerációra képesek.
Hivatkozások
Andrikovics, S. - Kiss, O. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 3. Vizirovar lárvavizsgálatok a Duna magyarországi szakaszán. - Hidrológiai Közlöny 80: 272-274.
Andrikovics, S. & Oláh, J. (2003): Kérész, álkérész és tegzes (EPT) fauna referencia vizsgálata Illies-féle kirepülő csapdákkal (Szalajka-patak, Bükk-hegység). - Hidrológiai Közlönyük. 11-13.pp.
Andrikovics, S., Kiss, O., & Nagy, B. (2005): Hosszú és rövid periódusú változások egy kis patak gerinctelen makrofauna közösségeiben (Szalajka-patak, Bükk-hegység). - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 13: 1—21.
Dévai Gy., Dévai I., Czégény, I., Harman B., és Wittner I. (1993): A bioindikáció értelmezési lehetőségeinek vizsgálata különböző terheltségü északkelet-magyarországi víztereknél. - Hidrológiai Közlöny 73/3: 202-211.
Garcia, X. F., Barmus, M., Push, M. & Walz, D.N., (2003): Using chironomids as indicators in implementing the EU Water Framework directive. - Proc. Of the 15th Internat. Symp. on Chironomidae, Minneapolis: 31: 20—31.
Gäldean, N., Staicu, G., Bacalu, P. (1999): The assessment of the bioindicator vaue of some rheophilic elements of the River Somes/Szamos lotic system. In .The Somes/Szamos River Valley. A study o f the geography, hydrobiology and ecology o f the river system and its environment, (szerk. Sárkány-Kiss, A. - Hamar, J. ) pp. 215-222. Tiscia monograph series, Szolnok-Szeged-Tärgu Mures.
Kiss, O. (1977): Trichoptera ökológiai vizsgálatok jellegzetes Bükk hegységi, forrás- és patakvizekben (Szalajka-, Disznóskút-, Sebesvíz). Doctoral & PhD thesis, KLTE, Debrecen: 1:232 pp.
Marziali, L., Casalegno, C., Lencioni, V. & Rossaro, B., (2003): Definition and assignment of indicator weight to different chironomid species. - Proc. Of the 15th Internat. Symp. on Chironomidae, Minneapolis: 49: 32-49.
Marziali, L., Lencioni, V. & Rossaro, B., (2006): Chironomid species as indicators of freshwater habitat quality. — Verh. Internat. Verein. Limnol. 29: 1553—1555.
Móra A. & Dévai Gy. (2004): Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével. - Acta Bioi. Oecol. Hung. 12: 39-207.
Nosek, J. - Oertel, N. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 2. A makrofauna tér-időbeli mintázata. — Hidrológiai Közlöny 80: 333-335.
Oertel, N. - Nosek, J. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 1. Bevezetés - elvi és módszertani kérdések. - Hidrológiai Közlöny 80: 336-338.
Újhelyi, S. (1974): Adatok a Bükk- és a Mátra-hegység tegzesfaunájához. (Data to the caddisfly fauna (Trichoptera) of the Bükk and Mátra Mountains) - Fol. Hist-nat. Mus. Matr. 2: 99-115.
