A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában
Absztrakt
Hazánk öt különböző erdei élőhelyének cserjeszintjében vizsgáltuk szezonálisan az elérhető természetes táplálék mennyiségét és a növényevő nagyvadak által okozott rágáskárt. Eredményeink szerint a cserjeszint a vegetációs időszakban 1500-3000 kg/ha táplálékot biztosít a növényevő nagyvadaknak. A rágás aránya a kínálathoz képest mindenhol 10 % alatt maradt, kivéve egyetlen igen gyenge kínálatú területet, ahol ez 35-50 %-ot is elért. A rágás mindig a vegetációs időszakban volt a legmagasabb, nem télen. Nem találtunk szoros összefüggést a teljes rágottsági arány és a növényevő nagyvadak lokális területhasználati intenzitása között. Eredményeink azt sugallják, hogy a gímszarvas által preferált fajok (pl. bodza, veresgyűrüs som) meghagyása, telepítése kedvezőbb feltételeket biztosítana a szarvasnak az erdőben, mely így kevésbé kényszerülne az erdőfelújítások főfafajain vagy a környező mezőgazdasági táblák kultúrfajain táplálkozni, ezzel jelentős károkat okozva.
Hivatkozások
Andrásevits, Z. (2000): A vadkár elleni védekezési módszerek gazdasági elemzése. - Erdészeti Lapok, CXXXV(7—8): 239-242.
Bartha, D. (1996): A magyarországi erdők értékelése biológiai szempontból. - Természet világa, 1996/11. különszáma: 30-33.
Bartha, D. (1997): A magyarországi erdők természetvédelmi problémái. - Kitaibelia, 2: 308-310.
Bencze, L. (1983): Az erdők szerepe a szarvasállomány táplálékigényének kielégítésében. — Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 2: 199—203.
Bencze, L. (1994): Egészséges élőhelyen egészséges vadállományt (Szemléletváltás a vadgazdálkodásban). - Erdészeti Lapok, CXXIX(7-8): 224-229.
Coté, S. D., Rooney, T. R, Tremblay, J-R., Dussault, C. & Waller, D. M. (2004): Ecological impacts of deer overabundance- Annu. Rev. Ecol. Evol. Syst., 35: 113-147.
Csányi, S. (1999): A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. - Vadbiológia, 6: 43-48.
Dcbeljak, M., Dzeroski, S., Jerina, K., Kobler, A. & Adamic, M. (2001): Habitat suitability modelling for red deer (Cervus elaphus L.) in South-central Slovenia with classification trees - Forest Ecology and Management, 138: 321-330.
Gebert, C. & Verheyden-Tixier, H. (2001): Variations of diet composition of red deer (Cervus elaphus L.) in Europe. - Mammal Review, 31: 189-201.
Gill, R. M. A. & Beardall, V. (2001): The impact of deer on woodlands: the effects of browsing and seed dispersal on vegetation stucture and composition-Forestry, 74: 209- 218.
Kraft, L. S., Crow, T. R., Buckley, D. S., Nauertz, E. A. & Zasada, J. C. (2004): Effect of harvesting and deer browsing on attributes of understory plants in northern hardwood forests, Upper Michigan, MSA..- Forest Ecology and Management, 199: 219-230.
Mátrai, K. & Kabai, R (1989): Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat in Hungary.- Acta Theriologica, 34: 227-234.
Mátrai, K., Szemethy, L., Tóth, R, Katona, K. & Székely, J. (2004): Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. - Journal o f Wildlife Management, 68: 879- 888.
Náhlik, A. (2002): Vad ökológia 1- Erdészeti Lapok, CXXXVII(ll): 318-321.
Náhlik, A. (2003): A vadrágás okai és csökkentésének lehetőségei - A vadgazdálkodás időszerű kérdései 1. Gímszarvas. 34-39.
Putman, R. J. & Moore, N. P. (1998): Impact of deer in lowland Britain on agriculture, forestry and conservation habitats - Mammal Review, 28: 141-164.
Rooney, T. P. & Waller, D. M. (2003): Direct and indirect effects of white-tailed deer in forest ecosystems. - Forest Ecology and Management, 181: 165-176.
Standovár, T. (1996): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők természetes sokféleségére.- Természet Világa, 1996/11. kiilönszáma: 34-38.
Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K. & Orosz, Sz. (2003): Seasonal home range shift of ref deer hinds Cervus elaphus: are there feeding reasons?- Folia Zoologica, 52: 249-258.
Szemethy, L., Katona, K., Székely, J., Bleier, N., Nyeste, M., Kovács, V, Olajos, T. & Terhes, A. (2004): A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. - Vadbiológia, 11: 11-23.
Szmorad, F., Bodor, L., Frank, T. & Kovács, T. (2002): A cserjeszint szerepe. - Erdészeti Lapok, CXXXV1I(5): 129-132.
Takada, M., Asada, M. & Miyashita, T. (2002): Cross-habitat foraging by sika deer influences plant community structure in a forest-grassland landscape.- Oecologia, 133: 389- 394.
