A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége
Absztrakt
A sztyepprétmaradványokat őrző mezsgyék természetvédelmi jelentősége egyre szélesebb körben válik ismertté, azonban védelmük egyelőre csak kevés előrelépést mutat. A mezsgyék szembetűnő flóraőrző szerepét számszerűsített adatokkal is alá kívántuk támasztani. A kutatást a Tiszántúl délkeleti részén található Csanádi-háton végeztük. Tíz év alatt a vizsgálati területen (kb. 940 km2) közép-európai flóratérképezési kvadrátonként (kb. 6,5×5,5 km) átlagosan 5,5 védelem alatt álló növényfaj előfordulása vált ismertté, amelyek közül 1,0 (18,6%) csak összefüggő természeti területről (gyep, erdő stb.) vagy szántóföldről (iszapnövények), 0,4 (6,6%) összefüggő területről és mezsgyéről egyaránt, 4,2 védett faj (74,9%!) pedig csak mezsgyéről került elő. A Csanádi-háton a védett növényfajok közül az Adonis vernalis, Ajuga laxmannii, Anchusa barrelieri, Clematis integrifolia, Inula germanica, Oxytropis pilosa, Prunus tenella, Silene bupleuroides és a Vinca herbacea mind a lelőhelyek számát, mind az egyedszámokat tekintve 90−100%-ban mezsgyéken él. E gyepsávok jelentősége feltehetően az Alföld más löszvidékein is hasonló mértékű. A veszélyeztetett elsődleges mezsgyék megőrzése a Pannon biogeográfiai régióban új természetvédelmi stratégiát igényel.
Hivatkozások
Borbás, V. (1878): Floristicai közlemények a Magy. Tud. Akadémia által támogatott botanikai kutatásaimból. – Math. és Természettud. Közlem. 15: 265−372.
Csathó, A. I. (2005): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Kárpát-medence löszvidékein, a Csanádi-hát példáján keresztül. – In: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. – Előadáskötet. – Budapest, pp.: 251−254.
Csathó, A. I. (2006): A „mezsgyekérdésről”. – Kitaibelia 11 (1): 45.
Csathó, A. I. (2008): Mezsgyék kutatása a Körös−Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. – Kutatási jelentés, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 132 pp.
Csathó, A. I. (2009): Új adatok az atracélcincér – Pilemia tigrina (Mulsant 1851) – elterjedéséhez a Körös−Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Coleoptera: Cerambycidae). – Crisicum 5: 137-145.
Csathó, A. [J.] (1986): A battonya-kistompapusztai löszrét növényvilága. – Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103−115.
Csathó, A. J. (2003): Kunágota élővilága. – A CSEMETE 15 éve. – CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, pp. 83−124.
Illyés, E., Jakab, G. & Csathó, A. I. (2007): Jelenlegi és a jövőben kívánatos természetvédelmi akciók, stratégiák a lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek megőrzésére. – In: Illyés, E. & Bölöni, J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. – Magánkiadás, Budapest, pp. 114−123.
Jakab, G. (2005): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez II. – Flora Pannonica 3: 91−119.
Jakab, G. & Tóth, T. (2003): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 8 (1): 89−98.
Jankó, J. (1886): Tót-Komlós flórája. – Természetrajzi Füzetek 10: 175−180.
Kertész, É. (2000): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. – BMMK 21: 5−48.
Kovács, M. & Priszter, Sz. (1974): A flóra és a vegetáció változása Magyarországon az utolsó száz évben. – Bot. Közlem. 61 (3): 185−197.
Kovács, T. (2005): Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae). – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 29: 145−150.
Molnár, A. (2005): Adatok a Hortobágy flórájának ismeretéhez. – In: Molnár, A. (szerk.): Hortobágyi Mozaikok. – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp. 41−71.
Molnár, Zs. (1992): A Pitvarosi-puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre. – Bot. Közlem. 79: 19−27.
Sarkadi, L. (2003): Mezőkovácsháza és környéke élővilága. – BMKT. Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Mezőkovácsháza, 32 pp.
Schmotzer, A. (2004): A Hevesi-sík flórakutatásának eredményei. – Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. – összefoglaló kötet – p.: 20.
Simonkai, L. (1893): Aradvármegye és Arad szabad királyi város természetrajzi leírása. – In: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája I. – Monographia-Bizottság, Arad, XXXIX+426+VI+134 pp. + X tábla.
Soó, R. & Máthé, I. (1938): A Tiszántúl flórája. – Magyar Flóraművek 2. – Debrecen, 192 pp.
Thaisz, L. (1905): Csanád megye flórájának katalógusa. – Kézirat, Természettudományi Múzeum Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjtemény.
Tóth, T. (2003): Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. – A Puszta 2003 (20): 135−169.
Zólyomi, B. (1969): Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. – Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 100: 550−553.
