Erdei legeltetés, fás legelők, legelőerdők tájtörténete
Absztrakt
Az erdei legeltetés szerves része a hagyományos tájhasználatnak. Felhagyása, illetve egyes térségekben mai napig való gyakorlásának hatása jelentősen meghatározza a Kárpát-medence erdeinek képét. Az erdei legeltetés rendszerének és a hozzá kapcsolódó hagyományos ökológiai tudás megismerésének céljából elvégeztük a néprajzi, erdészeti és történeti irodalom feldolgozását, valamint tájtörténeti esettanulmányokat készítettünk, bakonyi és székelyföldi területeken. Az erdő, a fás növényzet a hagyományos állattartás egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Az állatok az egész határt bejárják, az adott napszaktól, évszaktól és az időjárástól függő mértékben, tehát egyfajta – a pásztor által – szabályozott tér- és időbeli rendben. Az erdei legeltetés és makkoltatás így ember által szabályozott, mozaikos, átmeneti erdő- illetve tájképet alakít ki az azon legelő állatok segítségével és a legelő karbantartásával. Az erdei legeltetés visszaszorulása gazdasági okok miatt kezdődött meg a 19. században Nyugat-Európában és a Kárpát-medencében is. Magyarországon az erdőkben való legeltetés a területek állami kézbe kerülésével szűnt meg a 20. század második felében. Ezen tájhasználati formákat részben a megmaradt fás legelők, legelőerdők őrizték meg, melyeket mára szinte teljesen felhagytak.
Hivatkozások
Agnoletti (2006): Traditional knowledge and the European Common Agricultural Policy (PAC): The case of the Italian National Rural Development Plan 2007–2013. – Cultural Heritage and Sustainable Forest Managment: The Role of Traditional Knowledge, Proceedings of the Conference, 8-11 June, 2006, Firenze, IUFRO, Warszawa, pp. 17–25.
Andrásfalvy, B. (2007): A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. – Ekvilibrum, Budakeszi, 378 pp.
Balassa, I. (1973): Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI-XIX. században. – Ethnograhia. 84. 1–2.: 53–79.
Bartha, D. & Oroszi, S. (2004): Őserdők a Kárpát-medencében. – Ekvilibrum, Budakeszi, 203 pp.
Biró, M. (2003): A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat-története. – Kézirat, Vácrátót.
Bleskovits, K. (1957): Legelővédő fásítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 152 pp.
Bölöni, J. (2004): Többszempontú erdőtipológai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. – PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Cato, M., P. (i.e. 57 in 1966): A földművelésről. – Fordította: Kun József, Akadémia Kiadó, Budapest, 321 pp.
Csőre, P. (1980): A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 311 pp.
Ehrendorfer, F. & Hamann, U. (1965): Vorschläge zu einer floristischen Kartierung von Mitteleuropa. – Ber. D. Deutsch. Bot. Ges. 78: 35–50.
Földes, J. (1895): A legelő-erdők. – Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 198 pp.
Garda, D. (2002): A székely közbirtokosság. I., IIii. – Státus Könyvkiadó, Csíkszereda.
Gruber, F. (1960): Rét és legelő. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 511 pp.
Haraszthy, L., Márkus, F. & Bank, L. (1997): A fás legelők természetvédelme. – WWF-füzetek 12., 23 pp.
Hegyi, I. (1978): A népi erdőkiélés történeti formái. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 319 pp.
Holl, K. & Smith, M.(2002): Ancient Wood pasture in Scotland: Classification and managment Principels. – Scottish Natural Heritage Commissioned Report FO 1AA108. 29 pp.
Horváth, J.& Pintér, B. (2003): A pénzesgyőri fás legelő természeti értékei. – Pangea Egyesület, Pénzesgyőr - Göncöl Alapítvány, Vác. 28 pp.
Imreh, I. (1973): A rendtartó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 339 pp.
Imreh, I. (1983): A törvényhozó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 545 pp.
Kenéz Á., Saláta, D. & Szabó, M. (2006): A Pénzesgyőri-Hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. – Kézirat, Gödöllő.
Király, G. (2001): A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. – Tilia 10: 181– 357.
Kirby, K., J. & Watkins, C. (1998): The Ecological History of European Forests. – CABI, 373 pp.
Kolossváry Sz. (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 526 pp.
Kuuluvainen, T. (2002): Natural Variability of Forests as a Reference for Restoring and Managing Biological Diversity in Boreal Fennoscandia. – Silva Fennica, 36: 97–125.
Lesenyi, F. (1936): A magyar erdőgazdaság története és mai helyzete. Öszszefoglaló ismertetés az 1936. év szept. havában Budapesten tartott II II . Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus részére. – Pátria, Budapest, 70. pp.
Magyar, E. (2000): Erdőgazdálkodás a 18. századi Magyarországon. – In: Kósa, L. & Várkonyi, Á. (szerk.): Táj és történelem, Osiris, Budapest, pp. 141–163.
Molnár, Zs., Bartha, S., & Babai, D. (2008): Traditional ecological knowledge as a concept and data source for landscape ecology and conservation biology: A Hungarian perspective. In: Szabó, P., Hedl, R. (eds.): Human Nature. Studies in Historical Ecology and Enviromental History. Brno, 14–27.
Mosquera-Losada, M., R., Riguero-Rodriguez, A., & McAdam, J. (eds.) (2006): Silvopastoralism and Sustainable Land Management. – Proceedings of an International Congress on Silvopastoralism and Sustainable Management, Lugo (Spain), April 2004, CABI Publishing, 429 pp.
Olea, L. & San-Miguel-Ayanz, A. (2006): The Spanish dehesa. A traditional Mediterranean silvopastoral system linking production and nature conservation. – 21st General Meeting of the Eurpean Grassland Federation, Badajoz (Spain), April 2006, Opening Paper, 1–15 pp.
Oroszi, S. (1995): Emlékezés a székely közösségek erdőire. – Erdészettörténeti Közlemények, 18: 171.
Paládi-Kovács, A. (1993): A magyarországi állattartó kultúra korszakai. – MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 452 pp.
Petercsák, T. (1983): Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben. – Borsodi Kismonográfiák 17, Miskolc, 161 pp.
Rackham, O. (1980): Ancient Woodland Its History. Vegetation and Uses in England. – Edward Arnold, London, 402 pp.
Rigueiro Rodríguez, A., McAdam, J. & Mosquera-Losada, M.,R. (eds.) (2008): Agroforestry in Europe. – Springer, 450 pp.
Rois-Diaz, M., Mosquera-Losada M., R. & Rigueiro Rodríguez, A. (2006): Biodiversity Indicators on Silvopastoralism across Europe. – European Forest Institute, EFI Technical Report 21., 66 pp.
Roth, Gy. (1935 in 1999): Erdőműveléstan II. – Erdő és Faiipari Mérnökhallhatók Selmeci Társasága reprint kiadása, 1999, Sopron.
Selyem, J. (1994): Adatok Belső-Somogy legelőerdeinek beerdősüléséhez. – Diplomaterv, Kézirat, Sopron.
Szabadfalvi, J. (1970): Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. – Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 12:3–228.
Szabó, P. (2002): „Mert a fának van reménysége…” Csonkolt fák Magyarországon. – Korall 9: 155–172.
Szabó, P. (2005): Woodland and Forests in Medieval Hungary. – Oxford, Archeopress, 187 pp.
Tagányi, K. (1896): Magyar Erdészeti Oklevéltár I., II., III. – Budapest, Országos Erdészeti Egyesület.
Takács, L. (1980): Irtásgazdálkodásunk emlékei. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 418 pp.
Takács, V. & Frank, N. (2008): The Traditions, Resources and Potential of Forest Grazing and Multipurpose Shelterbelts in Hungary. – In: Rigueiro-Rodriguez et al. (eds.): Agroforestry in Europe, Springer, pp. 415–435.
Tímár, G. (2002): A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. – PhD Értekezés, NyME, Sopron.
Vera, W., M. (2000): Grazing Ecology and Forest History. – CABI. 506.pp.
Vinceffy, I. (2001): Pásztoroktól tanultam. – Agrártörténeti Füzetek. 9: 40–45.
Werbőczy, I. (1990): Tripartitum: A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve – Téka, Budapest, 560 pp.
Wessely, J. (1864): Az erdő mint mentő a takarmány szűkében. – Erdészeti Lapok. VIIii.; Viii., IX., pp. 209–221, 250–264, 288–295.
