Fűzlápok a Velencei-tó Madárrezervátumában
Absztrakt
Jelen tanulmány 10 cönológiai felvétellel mutatja be a Velencei-tó Madár-rezervátumának fűzlápjait (Calamagrostio–Salicetum cinereae). A vizsgált állományok kissé fajszegény jelleget mutatnak, amelynek feltehetően az lehet az oka, hogy kialakulásuk kezdete nem tekint vissza hosszú múltra. A megfigyelések szerint az úszóláp-tőzegréteg még nem eléggé mély és nem összefüggő. Így a termőhelyi viszonyok több lápi növény betelepedését mindeddig nem tették lehetővé. Állományai ennek ellenére mégis értékesnek mondhatók, hisz példaként szolgálhat arra, hogy – az ember által érintetlen helyeken – milyen természetes növénytársulások tudnak kialakulni, amelyek kitűnő élőhelyet nyújtanak az állatvilág számára. A társulás érdekesebb növényei a rostostövű sás (Carex appropinquata), a bugás sás (Carex paniculata), a villás sás (C. pseudocyperus), az éles télisás (Cladium mariscus), a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) és mocsári csorbóka (Sonchus palustris), valamint a fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii). A kapott eredmények szerint a vizsgált fűzlápok lényegesen különböznek a Baláta-tó tőzegmohás-fűzlápjaitól (Sphagno recurvi–Salicetum cinereae), és közelebbi hasonlóságot mutatnak a Szigetköz nádtippanos-fűzlápjaival (Calamagrostio–Salicetum cinereae), ezért utóbbi asszociációval azonosíthatók.
Hivatkozások
Báldi, A.& Kisbenedek, T. (2000): Bird species numbers in an archipelago of reeds at Lake Velence, Hungary. – Global Ecology and Biogeography 9: 451–462.
Becking, R. W. (1957): The Zürich-Montpellier Schol of phytosociology. – Botanical Review 23: 411–488.
Balogh, M. (1969): A Liparis loeselii (L.) Rich. a velencei tavon [Liparis loeselii (L.) Rich. Am Velenceer See]. – Botanikai Közlemények 56: 17–19.
Balogh, M. (1983): A velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. – Kandidátusi értekezés, kézirat, 110 pp.
Balogh, M. (2000): Az úszóláp-szukcesszió kérdései I. – Kitaibelia 5: 9–16.
Borhidi, A. (1969): A Schoenoplectus litoralis előfordulása és cönológiai szerepe a Velencei-tónál [Das Vorkommen und die zönologische Rolle von Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla am Velence See]. – Botanikai Közlemények 56: 21–25.
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartástípusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. – Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi, A. (1995): Social behavour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi, A. (2003): Magyarország övénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Borhidi, A. & Balogh, M. (1970): Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (szik)-See. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16: 13–31.
Borhidi, A. & Kevey, B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. – In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Boros, Á. (1953): A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. – Földrajzi Értesítő 2: 234–253.
Boros, Á. (1954): A Vértes, a velencei-hegység, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza (Pflanzengeographie des Vértes- und Velenceer Gebirges, des Velenceer Sees ind ihrer Umgebung). – Földrajzi Értesítő 3: 280–309.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie (ed. 3.). – Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.
Csihar, L. (2007): Dinnyési-fertő természetvédelmi terület és a Velencei-tavi Madárrezervátum. – In: Tardy, J. (szerk): A Magyarországi vadvizek világa. Alexandra, Budapest, pp 78–87.
Fekete, G. (1954): A Velencei-tó partvidékének sziki növénytársulásai. – Diplomamunka, kézirat.
Fekete, G. (1959): A Velencei-tó, partvidéke és a Velencei-hegység fitocönológiai viszonyai. – Egyetemi doktori értekezés, kézirat.
Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. & Szerdahelyi T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. – Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Illyés, Z. (2006): A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltást jelző Velencei-tavi élőhelyének vegetációtérképe. – Tájökológiai Lapok 4: 11–32.
Illyés, Z., Takács, A. A., Takács, G.&Kiss, P. (2007): Szempontok a hagymaburok (Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. – Természetvédelmi Közlemények 13: 403–410.
Jakucs, P. (1967): Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. – Contribuţii Botanice Cluj 1967: 159–166.
Kevey, B. (2008): Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. – Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey, B. & Alexay, Z. (1994): A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Calamagrostio-Salicetum cinereae in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Acta Agronomica Óváriensis 36: 7–22.
Kevey, B. & Hirmann, A. (2002): „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8 – 10. (Összefoglalók), p. 74.
Malcuit, G. (1929): Les associations végétales de la Vallée de la Lanterne. – Archives de Botanique, Caën 2: 142–154.
Mucina, L., Grabherr, G.&Wallnöfer, S. (1993): Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. – Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
Oberdorfer, E. (1992): Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. – Gustav Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 282 pp.
Passarge, H. (1961): Zur soziologischen Gliederung der Salix cinerea-Gebüsche Norddeutschlands. – Vegetatio 10: 209–228.
Podani, J. (2001): SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. – Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó, R. (1955): La végétation de Bátorliget. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: 301–334.
Soó, R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tüxen, R. (1937): Die Pflanzengesellschaften Nordwestdeutschlands. – Mitteilungen der Floristisch-- Soziologischen Arbeitsgemeinschaft Niedersachsen, Hannover 3: 1–170.
Vöröss, L. Zs. (1987–1988): Adatok a Mezőföld flórájának ismeretéhez. – Botanikai Közlemények 74–75: 121–126.
Zólyomi, B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei. – Vasi Szemle 1: 146–174.
