A herpetofauna védelme a Duna-Tisza köze útjain
Absztrakt
A Duna-Tisza köze földrajzi adottságainak köszönhetően számos természetes és ember alkotta vizes élőhellyel rendelkezik: folyómedrek, lápos-mocsaras területek, szikes tavak, holtágak, kubikgödrök, csatornák, halastavak sokasága. A terület viszonylag nem túl sűrű közúthálózata is jelentősen izolálja egymástól a különböző élőhelyeket, mely komoly problémát okoz azon fajok számára, melyek élőhelyük és szaporodó helyük között vándorlásra kényszerülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság több módszert is alkalmazott a vándorló kétéltű populációk megvédése érdekében: ideiglenes terelőket és a hozzá kapcsolódó vödörcsapdákat; illetve állandó, de jóval költségesebb módszert, a fix terelőrendszereket és átjárókat.
A KNPI több veszélyes útszakaszon EU-s pályázat (KEOP) keretében kívánja véglegesen megoldani a kétéltűállomány védelmét. Ennek során az egyik pályázat segítségével az 52. számú főút alatt három új átjáró került kialakításra, további két meglévő átereszt pedig a hozzájuk kapcsolódó terelőhálókkal sikerült aktívvá tenni.
Egy újabb pályázat keretében három helyszínen összesen 26 db átjáró és mintegy 4 km hosszan az út mindkét oldalán kialakítandó terelőrendszer tervei készültek el: a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Szeri-pusztát érintő részén Ópusztaszer és Baks között több mint három kilométer hosszan mintegy 20 átjáró kerül kialakításra, az 5-ös számú főút alatt a Natura 2000-es balástyai Müller-székhez kötődő kétéltűállományt négy, míg a mórahalmi Nagy-Széksós-tóhoz kötődő kétéltű állományt két átjáró létesítésével igyekszünk megóvni. A projekt keretében egy Magyarországon új technológiát fogunk alkalmazni: ebben az esetben nem az aszfaltba mélyen besüllyesztett csőről van szó, hanem az aszfalttal egy szintben lévő, kétéltűeknek és más kisebb testű állatok számára is kedvező, átvilágított elemek beépítésére kerül sor (ACO Wildlife PRO: ACO Climate tunnel). Az alkalmazandó technológia előnye, hogy a terelőelemek és az átjárók is polimer betonból készülnek, így azok számos pozitív tulajdonságuk mellett várhatóan jóval hosszabb életűek lesznek a hagyományos műanyag terelőknél.
Hivatkozások
Bankovics, A. (1979): Gerinces állatok. – In: Tóth, K. (szerk.): Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 256–261.
Christiansen, D. G. (2005): A microsatellite-based method for genotyping diploid and triploid water frogs of the Rana esculenta hybrid komplex. – Molecular Ecology Notes. 5(1): 190–193.
Csincsa, T (1986): Természetvédelem és közlekedés a 2. sz. fıúton. – Közlekedéstudományi szemle 36(7): 312–314.
Dely, O. Gy. (1967): Kétéltűek - Amphibia. – Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae), XX, 3. füzet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 80 p.
Dely, O. Gy. (1987): Amphibians and reptiles of the Kiskunság. – In: Mahunka, S (szerk.): The fauna of the Kiskunság National Park, II. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 404–426.
Faggyas, Sz. (2010): Vándorlás uniós támogatással. Mentıöv a kiskunsági kétéltűeknek. – TermészetBÚVÁR. 65(6): 36–37.
Faggyas, Sz. & Vajda, Z. (2011): Kétéltűvédelem a Duna-Tisza közén. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 13–14.
Flórián, N. & Kavecsánszki, A. (2011): Barna ásóbékák (Pelobates fuscus) vonulása a Tápió- Hajta vidékén. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport Egyesület, Budapest, p. 17.
Gaskó, B. (2008): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről. I. Adatok az M5-ös autópálya nyomvonaláról és Szeged tágabb környékéről. Studia Naturalia. 4. pp. 394.
Gaskó, B. (2009): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről. II. Javaslatok természetes és természetközeli élőhelyek védelmére a Kiskunsági Homokhát délkeleti felében (Kelebia, Öttömös, Ásotthalom, Mórahalom). Studia Naturalia. 5: 1–486.
Gyovai, F. (1989): Demographic analysis of the moor frog (Rana arvalis Wolterstorffi Fejérváry 1919) population in Fraxino pannonicae - Alnetum of the Tisza basin. Tiscia. XXIV: 107–119.
Juhász, L. (2009): Hazánk kétéltűi és hüllői. – Mezıgazda kiadó, Budapest, 88 p.
Marián, M. (1960): Adatok a Felső-Tisza herpetofaunájához. – Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, pp. 207–231.
Mechura, T., Gémesi, D., Vogel, Zs., Szövényi, G. & Puky, M. (2011): Közúti kétéltűátjárók hatékonysága a 2. sz. út Hont-Parassapuszta közötti szakaszán 2007 és 2011 között. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 26–27.
Munkácsy, B. & Mudra, V. (2011): Békamentés a Garancsi-tónál. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 28–29.
Pásztor, L., Farkas, J. & Veresné, Sz., H. (2008): Konfliktustérkép és kapcsolódó tanulmány a védett és fokozottan védett gerinces állatok közúti elütéséről. – MTA-TAKI – ELTE – UNITEF Kft., Budapest, 71 p.
Pellinger, A. (2008): Sikeresen működő átereszek és terelők tapasztalatai a Fertı-Hanság Nemzeti Park területén. – In: Vörös, J. (szerk.): Hazai kétéltűek kutatása és védelme. Előadóülés összefoglalók. Magyar Természettudományi Múzeum – Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 15.
Puky M. (1999): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentısége. Crisicum II. 207–213.
Puky, M. (2000): A comprehensive three-year herpetological survey in the Gemenc Region of the Danube - Dráva National Park, Hungary. Opuscula Zoologica Budapest. XXXII: 113–128.
Puky, M. (2011): Kétéltűek védelmére létesített ideiglenes műszaki megoldások Magyarországon: Elhelyezés, műszaki jellemzık, fejlesztési-korrekciós lehetıségek. – In: Tóth, M. & Puky, M. (szerk.): Vonalas létesítmények és élővilág: Hogyan létezhetnek egymás mellett? Vonalas létesítmények IENE Műhelytalálkozó. Program és kivonatkötet. Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály – Varangy Akiócsoport egyesület, Budapest, pp. 13–14.
Puky, M., Schád, P. & Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza/Herpetological atlas of Hungary. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest, 207 p.
Puky, M. & Vogel, Zs. (2004): Amphibian mitigation measures on Hungarian roads: design, efficiency, problems and possible improvement, need for a co-ordinated European environmental education strategy. Proceedings of the IENE Conference on Habitat fragmentation due to transportation infrastructure. 13-15 November, 2003, Brussels. Infra Eco Network Europe, Brussels. CR-ROM. 1–13.
Solomampianina, G. & Molnár, N. (2011): Occurrence of True Frogs (Ranidae L.) in the region of Szeged as related to aquatic habitat parameters. Tiscia. 38: 11–18.
Wycherley, J., Doran, S. & Beebee, T. J. C. (2002): Male advertisement call characters as phylogeographical indicators in European water frogs. Biological Journal of the Linnean Society. 77(3): 355–365.
Zalatnai, M., Ilosvay, Gy., Györffy, Gy. & Csehó, G. (2008): Tanulmány a mórahalmi Nagy-Széksós – tón végrehajtandó vizes – élőhely rehabilitációhoz. Zárójelentés. – CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, 138 p.
