Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során

  • Fabók Veronika Szent István Egyetem; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Kovács Eszter Szent István Egyetem; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Kalóczkai Ágnes Szent István Egyetem; Environmental Social Science Research Group (ESSRG); MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Kulcsszavak: ember-vadvilág konfliktus, természetvédelmi konfliktus, percepciók, társadalmi részvétel, Natura 2000 terület, védett ragadozómadarak

Absztrakt

Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusban részt vevő érintett csoportok percepcióit tártuk fel kvalitatív módszerekkel egy társadalmi részvételi folyamat során a Jászság Különleges Madárvédelmi Területen. A természetvédelmi konfliktus hátterében a mezei nyúl (Lepus europaeus) állomány csökkenésének problémája állt. A problémáról és annak okairól versengő értelmezéseket találtunk az érintett csoportok körében. A vadgazdálkodók és a természetvédelem képviselői egy véleményen voltak abban, hogy az apróvad állomány csökkenése jelentős mértékben élőhelyi probléma, amely emberi hatás, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat miatt alakult ki. A vadgazdálkodók értelmezésében azonban ezen kívül a ragadozómadarak is jelentős szerepet játszottak a probléma kialakulásában. A gazdálkodók percepciója tért el leginkább a két másik csoportétól, ők egy külső tényezőt, az időjárást nevezték meg a probléma legfőbb okozójának. A részvételi folyamat amellett, hogy segített feltárni az eltérő percepciókat, lehetőséget adott az érintetteknek, hogy megismerjék és megértsék egymás eltérő értelmezéseit.

Hivatkozások

Adams, W. M., Brockington, D., Dyson & Vira, J., B. (2003): Managing Tragedies: Understanding Conflict over Common Pool Resources. – Science 302(5652): 1915–1916.

Anderson, N. M., Williams, K. J. H. & Ford, R. M. (2013): Community perceptions of plantation forestry: The association between place meanings and social representations of a contentious rural land use. – J, Environ. Psychol. 34: 121–36.

Barua, M., Bhagwat, S. A. & Jadhav, S. (2013): The hidden dimensions of human–wildlife conflict: Health impacts, opportunity and transaction costs. – Biol. Conserv. 157: 309–316.

Bíró, Zs., Szemethy, L., Heltai M., Csányi, S., Szabó. L., Patkó, L. & Ujhegyi, N. (2013): Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon. – Kézirat. Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő

Bro, E., Arroyo, B. & Migot, P. (2006): Conflict between grey partridge Perdix perdix hunting and hen harrier Circus cyaneus protection in France: a review. – Wildlife Biol. 12: 233–247.

Dickman, A. J. (2010): Complexities of conflict: the importance of considering social factors for effectively resolving human–wildlife conflict. – Anim. Conserv. 13: 458–466.

Greider, T. & Garkovich, L. (1994): Landscapes: The social construction of nature and the environment. – Rural Sociol. 59: 1–24.

Habermas J. (1981): The theory of communicative action: reason and the rationalization of society. – Volume 1. Beacon Press, Boston, Massachusetts,USA.

Heltai, E. & Tarjáni, J. (2004): A mélyinterjú készítése és az elkövethető hibák forrásai. – In: Letenyei, L. (szerk.): Településkutatás. L’Harmattan Kiadó, Budapest. pp. 501–544.

Horváth, M., Szitta, T., Firmánszky, G., Solti, B., Kovács, A. & Moskát, C.(2010): Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in an expanding eastern imperial eagle (Aquila heliaca) population. – Acta Zool.Hung. 56(2): 187–200.

Horváth, M., Demeter, I. Fatér, I. Firmánszky, G., Kleszó, A., Kovács, A., Szitta, T., Tóth, I., Zalai, T. & Bagyura, J. (2011): Population Dynamics of the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) in Hungary between 2001 and 2009. – Acta Zool. Bulgar. 3: 61–70.

Hunter, S. (1989): The roots of environmental conflict in the Tahoe Basin. – In: Kriesberg, L., Terrell, A., Northrup, & Thorson, S. J (Eds.): Intractable Conflicts and Their Transformation. Syracuse, NY: Syracuse University Press, pp. 25–40.

Jászság TK TKT: Jászsági Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve: tervezet, é.n., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

Kalotás Zs. (1982): Adatok az egerészölyv (Buteo buteo) táplálkozásához. – Állattani Közlem. 69: 111–117.

Kalotás Zs. (1985): Újabb adatok az egerészölyv (Buteo buteo) táplálkozásához. – Állattani Közlem. 72: 85–93.

Kovács, A., Demeter, I., Horváth, M., Fülöp, Gy., Frank, T. & Szilvácsku, Zs. (2005): Imperial Eagle Management Guidelines. – MME / BirdLife Hungary, Budapest.

Kovács, A., Demeter, I. Fatér, I., Bagyura, J., Nagy, K., Szitta, T., Firmánszky, G. & Horváth, M. (2011): Current Efforts to Monitor and Conserve the Eastern Imperial Eagle Aquila heliaca in Hungary. – Ambio 37(6): 457–459.

Kvale, S. (2005): Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. – Jószöveg Kiadó,Budapest, 288 pp.

László J. (2000): A szociális reprezentáció járványtanáról – Replika 41–42: 289–300.

Løe, J. & Røskaft E. (2004): Large carnivores and human safety: A review. – Ambio 33: 283–288.

Mason, J. (2005): A kvalitatív kutatás. – Jószöveg Kiadó,Budapest, 208 pp.

Mayring, P. (2000): Qualitative Content Analysis. Forum: Qualitative Social Research. – Vol. 1. No. 2.

Magyar Madártani Egyesület (MME) (2010): Conservation of imperial eagles by managing human-eagle conflicts in Hungary. – LIFE+ Nature & Biodiversity Technical Application Forms Part A, administrative information

Magyar Madártani Egyesület (MME) (2013): Javaslat a Jászság Magas Természeti Értékű Terület (MTÉT) megvalósítására, Budapest

Moscovici, S. (1988): Notes Towards a Description of Social Representations. – Eur. J. Social Psychol. 18: 211–250.

Patton, M. Q. (2002): Qualitative Research and Evaluation Methods. – Third edition. Sage Publications. United States, 688 pp.

Redpath, S. M., Young, J., Evely, A., Adams, W. M., Sutherland, W. J., Whitehouse, A., Amar, A., Lambert, R. A., Linnell, J. D. C., Watt. A. & Gutiérrez, R. J. (2013): Understanding and managing conservation conflicts. – Trends Ecol. Evol. 28(2): 100–109.

Reed, M. S. (2008): Stakeholder participation for environmental management: A literature review. – Biol. Conserv. 141: 2417–2431

Reed, M. S., Evely, A. C., Cundill, G., Fazey, I., Laing, A., Newig, J., Parrish, B., Prell, C., Raymond, C. & Stringer, L. C. (2010). What is Social Learning? – Ecol. Soc. 15: 1.

Thirgood, S. & Redpath, S. (2008): Hen harriers and red grouse: science, politics and human–wildlife conflict. – J. Appl. Ecol. 45: 1550–1554.

Tóth L. (2003): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos ragadozó madarak és zsákmányállataik hosszútávú, terepi felvételezéseken alapuló monitorozása. – SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés.

VÁTI (2006) Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013, Helyzetfeltárás-Koncepció, Tervezet – VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Budapest

Wenger, E. (1998) Communities of practice: learning, meaning, and identity. – Cambridge University Press, New York.

http1: http://www.mme.hu/a_jovo_ev_egyik_eselyes_madara_segitseget_ker

http2: http://www.mme-monitoring.hu/prog.php?datid=56

Megjelent
2015-12-31