A tőzegeper (Comarum palustre L.) ex-situ védelme

  • Dudás János Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
  • Endrédi Anett Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
  • Veres Anikó Szent István Egyetem, Genetika és Biotechnológiai Intézet
  • Nagy János Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
Kulcsszavak: ex-situ, Rosaceae, fokozottan védett, szaporítás, veszélyeztetett, Őrség, Szőce

Absztrakt

Kutatásunk egy Magyarországon erősen megfogyatkozott, fokozottan védett és szőcei állományának ex-situ szaporítására javasolt növény, a tőzegeper (Comarum palustre L.) szaporítását tűzte ki célul. A terület bejárása, az irodalmi adatok és saját cönológiai felvételeink alapján megállapítottuk, hogy a faj a szőcei lápréten számára előnytelen, inváziós és más konkurens fajokkal erősen benőtt, mintegy 15 m2-es területen található csak meg. A szaporítási kísérleteket a szőcei láprétről begyűjtött 4 db legyökeresedett- és egy gyökértelen indarészből kiinduló dugványozással, valamint a SZIE Botanikus kertjében régóta fellelhető egyedekről begyűjtött rügyekből és leveles hajtásrészekből kiinduló mikroszaporítással végeztük 2014 folyamán. A begyűjtött indarészekből 18 db, két rüggyel rendelkező dugványt állítottunk elő. Ezeket INCIT-5 porral kezeltük és perlit gyökereztető közegbe helyeztük. Végül 6 db (33,3 %) került kiültetésre: a négy gyökeres szártag mindegyike (100%), az öt hajtáscsúcsi szártagból pedig kettő (40%). A középső szártagokból készített dugványok mindegyike elpusztult. A mikroszaporítási kísérleteket MS táptalajon, három különböző sterilizációs eljárás tesztelésével végeztük. A felhasznált 24 rügy közül négy fejlődésnek indult, de fertőzés következtében mind elpusztult. A leveles hajtásrészek egyike sem indult fejlődésnek. A faj dugványozással való szaporítása könnyen megoldható, mikroszaporítása eddig sikertelen, az ehhez használható rügyek sterilizálása megoldandó feladat. Az in-situ állomány megmaradásának és az ex-situ állományból való visszatelepítés sikerének alapvető követelménye az élőhely restaurálása, konkurens fajokban szegény, nyíltvízfelületek kialakítása és fenntartása.

Hivatkozások

Anonymus (2009): Pimpó (Potentilla). – In: Király, G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 214–218.

Borhidi, A. (2007): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.

Farkas ,S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 p.

Házi, J., Lesku, B. (szerk.). A nemzeti park igazgatóságok által ex-situ védelemre javasolt növényfajok listája. – Aktuális Flóra-és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. konferencia, Debrecen, 2006.02.24–26.

Hidding, B., Sarneel, J. M. & Bakker, E. S. (2014): Flooding tolerance and horizontal expansion of wetland plants: facilitation by floatingmats? – Aquat. Bot. 113: 83–89

Király, G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Szerzők saját kiadása, Sopron. 73 p.

Koncz, T., Veres, A., Tisza, V., Kerti, B., Kiss, E. & Heszky, L. (2005): Szamócafajták (Fragaria × ananassa Duch.) in vitro hajtásregenerációja. – In: Kertész, Z. (szerk.): XI. Növénynemesítési Tudományos Napok. 185 p.

Lájer, K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetációökológiájába. – Tilia 6: 84–238.

Molnár, V. A. (2004): Kétszikűek I. – Kossuth Kiadó, Budapest. 112 pp.

Murashige, T. & Skoog, F. (1962): A revised medium for rapid growth and bioassays with tobacco tissue cultures. – Physiol. Plant. 15: 473–497.

Nagy, J. (2006): Az Észak-Alföld új társulásai I.: A Comaro-Typhetum latifoliae Nagy ass. Nova. – Kitaibelia 11(1): 69.

Németh, F. (1989): Száras növények. [Vascular plants]. – In: Rakonczay, Z. (ed.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. [Red Data Book. Extinct and threatened animal and plant species of Hungary]. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.

Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. II. Kötet. Harasztok-Virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 845 p.

Szakály, Á. (2010): Hagyományos tájhasználat és a természetes élőhelyek alakulása Szőce környékén. Szakdolgozat. – ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 86 p.

Szakály, Á. (2013): A szőcei tőzegmohás láprétek aktuális botanikai felmérése. – Kézirat, ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 110 p.

The Plant List (2013). Version 1.1. http://www.theplantlist.org/ (Letöltés ideje: 2015.01.01.)

Apweb (2014). http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/ (Letöltés: 2015.01.01.)

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2169 (Letöltés ideje: 2015.01.01.)

http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12128.pdf (Letöltés ideje: 2015.01.01.)

Megjelent
2015-12-31