Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem
Absztrakt
A természetvédelemben – az elmúlt évtizedekben lezajlott szemléletváltás következményeként – a természetvédelmi szakmán kívüli érintettek bevonása egyre nagyobb szerepet kap. A bevonás és a társadalmi részvétel fogalma, szükségessége és sokszínű módszertana azonban a természetvédelem szakmai berkeiben még nem széleskörűen ismert és elismert. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a társadalomtudományi megközelítés és tudásrendszer a természetvédelmi szakemberek szakmai szocializációjában (oktatásában és a napi munkában) nem kap egyelőre hangsúlyos szerepet. Cikkünkben a részvételiség fogalmát és indokoltságát tárgyaljuk az ökológiában és a természetvédelmi biológiában lezajlott paradigmaváltáshoz kapcsolódóan, valamint a társadalomtudomány által kínált tudásrendszer elemeinek bemutatásával. Hazai esettanulmányok segítségével illusztráljuk, hogy a részvétel gazdagítja a közösség tudását, növeli szempontjainak és értékeinek sokszínűségét az adott ügyhöz, témához kapcsolódóan (tartalmi érv), jobb döntéseket eredményez és növeli a döntések elfogadottságát (instrumentális érv), etikai szempontból megközelítve pedig a részvétel önmagában értékes és kívánatos, hiszen azokat vonja be a döntéshozatalba, akiket az adott döntés érint (normatív érv). Lényegesnek tartjuk a hazai természetvédelem sikeressége érdekében, hogy a természetvédelemben dolgozók nagyobb mértékben hozzáférjenek a társadalomtudományi tudáshoz, a részvételi módszerek tárházához és egyben azok kritikai szempontú értékeléséhez.
Hivatkozások
Arias-Maldonado, M. (2007): An imaginary solution? The green defence of deliberative democracy. – Environ. Value. 16: 233–252. http://dx.doi.org/10.3197/096327107780474573
Arnstein, S. (1969): A ladder of citizen participation. – J. Am. I.. Planners. 35: 216–224. http://dx.doi.org/10.1080/01944366908977225
Babai, D., Molnár, Á. & Molnár, Zs. (2014): „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. (Traditional ecological knowledge and land use in Gyimes (Eastern Carpathians). MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet; MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Budapest; Vácrátót, 173 pp.
Bagnoli, P., Goeschl, T. & Kovács, E. (2008): People and Biodiversity Policies, Impacts, Issues and Strategies for Policy Action. – OECD Publishing, Paris, 249 pp.
Bartha, S. (2004): Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában. – Magyar Tudomány 1: 12–26.
Beierle, T. C. & Cayford, J. (2002): Democracy in practice: public participation in environmental decisions. – Resources for the Future Washington, DC.
Bela, Gy., Peltola, T., Young, J. C., Balázs, B., Arpin, I., Pataki, Gy., Hauck, J., Kelemen, E., Kopperoinen, L., Van Herzele, A., Keune, H., Hecker, S., Suškevičs, M., Roy, H. E., Itkonen, P., Külvik, M., László, M., Basnou, C., Pino, J. & Bonn, A. (2016): Learning and the transformative potential of citizen science. – Conserv. Biol. http://dx.doi.org/10.1111/cobi.12762
Bela, Gy., Pataki, Gy., Valené Kelemen, Á. (2003): Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban. –Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Környezettudományi Intézet tanulmányai, 20. szám, 94 pp. Letölthető: http://korny.uni-corvinus.hu/kti/20_szam.pdf
Bennett, N. J., Roth, R. (2015): The conservation social sciences: What? How? and Why? – Canadian Wildlife Federation and Institute for Resources, Environment and Sustainability, University of British Columbia, Vancouver, BC.
Berkes, F. (2004): Rethinking communitybased conservation. – Conserv Biol. 18(3): 621–630. http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.2004.00077.x
Berkes, F. & Folke, C. (1998): Linking social and ecological systems for resilience and sustainability. – In: Berkes, F. & Folke, C. (eds): Linking social and ecological systems: management practices and social mechanisms for building resilience, Cambridge University Press, New York, New York, USA, pp. 13–20.
Brewer, C. (2001): Cultivating Conservation Literacy: “Trickle-Down” Education Is Not Enough. – Conserv. Biol. 15(5): 1203–1205. http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.2001.00010.x
Dryzek, J. S. (1996): Politikai és ökológiai kommunikáció. In: Scheiring G., Jávor B. (szerk) (2009): Oikosz és polisz. Zöld politikai filozófiai szöveggyűjtemény. L’Harmattan, Budapest, pp. 581–599.
Eckersley, R. (1999): The discourse ethic and the problem of representing nature. – Environ. Polit. 8(2): 24–49. http://dx.doi.org/10.1080/09644019908414460
Erdős, S., Szép, T., Báldi, A. & Nagy, K. (2007): Mezőgazdasági területek felszínborításának és tájszerkezetének hatása három madárfaj gyakoriságára. – Tájökológiai Lapok 5(1): 161–172.
Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kelemen, E., Kovács-Krasznai, E. & Pataki, Gy. (2014): A Hevesi-sík koevolúciós fejlődése az ökoszisztéma szolgáltatások változásain keresztül. In: Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 110–129.
Fabók, V., Kovács, E. & Kalóczkai, Á., (2015): Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során. – Természetvédelmi Közlemények 21: 64–75.
Ficsor, Cs. & Malatinszky, Á. (2014): A lovas közelítés, mint természetkímélő anyagmozgatási módszer helyzete a hazai erdőterületeken. – Tájökológiai Lapok 12(1): 127–135.
Fiorino, D. J. (1990): Citizen participation and environmental risk: A survey of institutional mechanisms. – Sci. Technol. Hum. Val. 15: 226–243. http://dx.doi.org/10.1177/016224399001500204
Fischer, A. R. H., Tobi, H., Ronteltap, A. (2011): When natural met social: a review of collaboration between the Natural and Social Sciences. – Interdiscipl. Sci. Rev. 36: 341–358. http://dx.doi.org/10.1179/030801811X13160755918688
Foster, D., Swanson, F., Aber, J., Burke, I., Brokaw, N., Tilman, D., Knapp, A. (2003): The importance of land-use legacies to ecology and conservation. – BioScience 53(1): 77–88. http://dx.doi.org/10.1641/0006-3568(2003)053[0077:TIOLUL]2.0.CO;2
Funtowicz, S. O., Ravetz, J. R. (1993): Science for the post-normal age. – Futures 25 (7): 739–755. http://dx.doi.org/10.1016/0016-3287(93)90022-L
GBA (1995): Global Biodiversity Assessment. – United Nations Environment Programme, (executive ed.: Heywood, H. V.), Cambridge University Press.
Groom, M. J., Meffe, G. K. & Carroll, C. R. (2006): Principles of Conservation Biology. – Sinauer Associates, Sunderland.
Habermas, J. (1996): Between facts and norms: Contributions to a discourse theory of law and democracy. – MIT Press, Cambridge.
Havel, A., Molnár, Á., Ujházy, N., Molnár, Zs., Biró, M. (2016): Zsiókások és nádasok legeltetése és egyéb használatai a Duna-völgyi szikes tavak területén a helyi emberek visszaemlékezései alapján. – Természetvédelmi Közlemények,
Iyengar, S. (2010): A választás művészete. – HVG Könyvek sorozat, HVK Könyvek Kiadó, Budapest, 398 pp.
Jacobson, S. K. & Duff, M. D. (1998): Training idiot savants: the lack of human dimensions in conservation biology. – Conserv. Biol. 12: 263–267. http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.1998.97235.x
Kalóczkai, Á., Kelemen, E., Pataki, Gy., Balázs, B., Kovács, E. & Fabók, V.(2014): Az ökoszisztéma szolgáltatások szerepe a tájhasználati konfliktusok kialakulásában és feloldásában. – In: Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 94–109.
Kelemen, E., Málovics, Gy. & Margóczi, K. (2009): Ökoszisztéma szolgáltatások felmérése során feltárt konfliktusok az Alpári-öblözetben. – Természetvédelmi Közlemények 15: 119–133.
Kelemen, E., Nguyen, G., Gomiero, T., Kovács, E., Choisis, J.-P., Choisis, N., Paoletti, M. G., Podmaniczky, L., Ryschawy, J., Sarthou, J.-P., Herzog, F., Dennis, P. & Balázs, K. (2013): Farmers’ perceptions of biodiversity: lessons from a discourse-based deliberative valuation study. – Land Use Policy. 35: 318–328. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.06.005
Kelemen, E. & Pataki, Gy. (2014): Az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének elméleti megalapozása. – In: Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), pp. 35–55. Gödöllő; Budapest.
Kemp, R. (1985): Planning, public hearings, and the politics of discourse. – In: Forester, J. (ed): Critical Theory and Public Life, MIT Press, Cambridge, pp. 177–201.
Király, G. (2012): „Másképpen dönteni” – A részvétel igénye és esélyei Magyarországon. – In: Pataki, Gy., Fabók, V. & Balázs, B. (szerk.) Bölcs laikusok: Környezet, részvétel, demokrácia Magyarországon. Alinea Kiadó – Védegylet – ESSRG, Budapest, pp. 11–34.
Király, G. & Várnagy, R. (2009): Citizens’ Jury in Kaposvár. – In. Lengyel, G. (szerk.): Deliberative Methods in Local Society Research, Corvinus CESR, Új Mandátum, Budapest, pp.151–174.
Kis J., Barta, S., Elekes L., Engi, L., Fegyver, T., Kecskeméti, J., Lajkó, L., Szabó, J. (2016): A pásztorok tudásának és világnézetének szerepe a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában. – Természetvédelmi Közlemények,
Kiss G. (2012): A társadalmi részvétel tapasztalatai környezeti döntésekben Magyarországon. – In: Marjainé Szerényi, Zs. & Podruzsik, Sz. (szerk.): Fenntartható fejlődés, élhető régió, települési táj 2. kötet, Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 161– 180.
Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á. & Hansen, H. P. (2016): Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. – Land Use Policy 54: 158–168. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.02.011
Kovács, E., Kelemen, E., Kalóczkai, Á., Margóczi, K. Pataki, Gy., Gébert, J., Málovics, Gy., Bálint, B., Roboz, Á., Krasznai Kovács, E. & Mihók., M. (2015): Understanding the links between ecosystem service trade-offs and conflicts in protected areas. – Ecosystem Services 12: 117–127. http://dx.doi.org/10.1016/j.ecoser.2014.09.012
Kovács, E., Kiss, G, Kelemen, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Mihók, B., Pataki, Gy., Balázs, B., Bela, Gy., Megyesi, B. & Margóczi, K. (2016): Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése. – Természetvédelmi Közlemények, 22: 112-130. http://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.112
Levin, S. A. (1998): Ecosystems and the biosphere as complex adaptive systems. – Ecosystems, 1(5): 431–436. http://dx.doi.org/10.1007/s100219900037
Levin, S., Xepapadeas, T., Crépin, A. S., Norberg, J., De Zeeuw, A., Folke, C. & Ehrlich, P. (2013): Social-ecological systems as complex adaptive systems: modeling and policy implications.– Environ. Dev.Econ. 18(02): 111–132. http://dx.doi.org/10.1017/S1355770X12000460
Malatinszky, Á. & Ficsor, Cs. (2016): Frequency and Advantages of Animal-powered Logging for Timber Harvesting in Nature Protected Hungarian Areas. – Croat. j. for. eng. 37(2): 279–286. http://www.crojfe.com/r/i/crojfe_37-2_2016/Malatinszky.pdf
Malatinszky, Á. (2016): Stakeholder Perceptions of Climate Extremes’ Effects on Management of Protected Grasslands in a Central European Area. – Weather, Climate and Society 8(3): 209–217. http://dx.doi.org/10.1175/WCAS-D-15-0029.1
Malatinszky, Á., Ádám, .Sz., Falusi, E., Saláta, D. & Penksza, K. (2013a): Climate change related land use problems in protected wetlands: a study in a seriously affected Hungarian area. – Climatic Change 118(3-4): 671–682. http://dx.doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Malatinszky, Á., Ádám Sz., Falusi, E., Saláta, D. & Penksza, K. (2013b): Planning management adapted to climate change effects in terrestrial wetlands and grasslands. – Int. J. Global Warming. 5: 311–325, http://dx.doi.org/0.1504/IJGW.2013.055365.
Málovics, Gy., Margóczi, K. & Gébert, J. (2011): Ecosystem services at Magyarcsanád site as perceived by local people. – In: Körmöczi L. (ed.): Ecological and socio-economis relations in the valleys of river Körös/Cris and river Maros/Mures. TISCIA monograph series. Szeged-Arad
Margóczi, K. (1998): Természetvédelmi biológia. JATE Press, Szeged
Máté, A., Molnár, Á., Molnár, Zs., Demeter, L. & Babai, D. (2014): Agrár-környezetgazdálkodási célprogram a fajgazdag, extenzíven kezelt hegyi kaszálók védelméért. – In: Lengyel, Sz. (szerk.): „Tudományoktól a döntéshozatalig” – IX. MTBK Absztrakt kötet, pp. 15., Szeged
MEA (2005): Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. – Island Press, Washington, DC.
Mihók B., Pataki, Gy., Kovács, E., Bartha, D., Csányi, S., Erős, T., Margóczi, K., Standovár T., Szemethy, L., Török, K., Török, P., Báldi, A. et al. (2014): A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben. – Természetvédelmi Közlemények 20: 1–23.
Mihók, B. & Kelemen, E. (2014): “Az ökológusok is emberek, a társadalomtudósok is tudósok” - Kutatói reflexiók az interdiszciplináris kutatásról. – In: Kelemen, E. & Pataki, Gy., (szerk.) Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest: pp. 146–170.
Mihók, B., Kovács, E., Balázs, B., Pataki, Gy., Ambrus, A., Bartha, D., Báldi A. et al. (2015): Bridging the research-practice gap: Conservation research priorities in a Central and Eastern European country. – J. Nat. Conserv. 28: 133–148. http://dx.doi.org/10.1016/j.jnc.2015.09.010
Molnár Zs. (2014): Perception and Management of Spatio-Temporal Pasture Heterogeneity by Hungarian Herders. –Rangeland Ecol. Manag. 67(2): 107–118. http://dx.doi.org/10.2111/REMD-13-00082.1
Molnár, Zs. (2013): Traditional vegetation knowledge of the Hortobágy salt steppe (Hungary): a neglected source of information for vegetation science and conservation – Phytocoenologia.43(3-4): 193–205. http://dx.doi.org/10.1127/0340-269X/2013/0043-0561
Molnár, Zs., Kis, J., Vadász, C., Papp, L., Sándor, I., Béres, S., Sinka, G. & Varga, A. (2016): Common and conflicting objectives and practices of herders and conservation managers: the need for a conservation herder. – Ecosystem Health and Sustainability, 2(4). [online] http://dx.doi.org/10.1002/ehs2.1215
Molnár, Zs., Bartha, S. & Babai, D. (2008): Traditional ecological knowledge as a concept and data source for historical ecology, vegetation science and conservation biology: A Hungarian perspective. – In: Szabó P. & Hedl, R. (szerk): Human Nature. Studies in Historical Ecology and Environmental History. Institute of Botany of the ASCR, Brno, pp. 14–27.
Newing, H. (2010): Interdisciplinary training in environmental conservation: definitions, progress and future directions. – Environmental Conservation, 37(04): 410–418. http://dx.doi.org/10.1017/S0376892910000743
Niedziałkowski, K., Blicharska, M., Mikusinski, G. & Jedrzejewska, B. (2014): Why is it difficult to enlarge a protected area? Ecosystem services perspective on the conflict around the extension of the Białowieza National Park in Poland. – Land Use Policy 38: 314–329., http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.12.002
Ostrom, E. (2009): A general framework for analyzing sustainability of social-ecological systems. – Science 325(5939): 419–422.
Pataki, Gy. & Takács-Sánta, A. (2004): Bevezetés. – In: Pataki Gy. & Takács-Sánta, A. (szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest. pp. 7–25.
Pataki, Gy. (2004): Bölcs “laikusok”. – Civil Szemle, 4(3-4): 144–156.
Pataki, Gy. & Kelemen, E. (szerk.) (2014): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, 199 pp.
Pataki, Gy., Kelemen, E., Balázs, B., Matolay, R., Bela, Gy., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kohlheb, N., Kovács, E., Kovács-Krasznai, E. & Mertens, C. (2014): Amiről az őrségi és vendvidéki erdő mesél... avagy változó értékek a változó tájban. – In: Kelemen, E. & Pataki, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 77–93.
Pateman, C. (1970): Participation and democratic theory. Cambridge University Press, Cambridge, 122 pp.
Peterson, M. N., Peterson, M. J. & Peterson, T. R. (2005): Conservation and the myth of consensus. – Conserv. Biol. 19(3): 762–767., http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.2005.00518.x
Pickett, S. T. A., Parker, V. T. & Fiedler, P.. (1992): The new paradigm in ecology: implications for conservation biology above the species level. – In: Fiedler, P. & Fain., S. (eds): Conservation Biology: The Theory and Practice of Nature Conservation, Preservation and Management, Chapman & Hall, New York. pp. 65–88.
Reed, M. S., Evely, A. C., Cundill, G., Fazey, I., Glass, J., Laing, A., Newig, J., Parrish, B., Prell, C., Raymond, C & Stringer, L. C. (2010): What is social learning? – Ecol. Soc. 15 [online]. http://www.ecologyandsociety.org/vol15/iss4/resp1/
Renn, O. (1992): Risk communication: Towards a rational discourse with the public. – J. Hazard. Mater. 29(3): 465–519. http://dx.doi.org/10.1016/0304-3894(92)85047-5
Renn, O., Webler, T. & Wiedemann P. (eds.) (1995): Fairness & competence in citizen participation: evaluating models for environmental discourse. – Kluwer Academic Publishers, London.
Rodela, R. (2011): Social learning and natural resource management: the emergence of three research perspectives – Ecol. Soc. 16, 30. http://dx.doi.org/10.5751/ES-04554-160430
Rowe, G. & Frewer, L. J. (2000): Public participation methods: a framework for evaluation. – Sci. Technol. Human. Val. 25: 3–29., http://dx.doi.org/10.1177/016224390002500101
Rowe, G. & Frewer, L. J. (2005): Typology of public engagement mechanisms. – Sci. Technol. Human. Val. 30: 251–290. http://dx.doi.org/10.1177/0162243904271724
Sipos F. (2015): Az Alsó Duna menta ökológiai és természetvédelmi biológiai problémái. – In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. pp-144–151.
Standovár, T. & Primack, R. B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Starik, M. (1995): Should trees have managerial standing? Toward stakeholder status for non-human nature. – J. Bus. Ethics. 14(3): 207–217. http://dx.doi.org/10.1007/BF00881435
Sutherland, W. J., Fleishman, E., Mascia, M. B., Pretty, J. & Rudd, M. A. (2011): Methods for collaboratively identifying research priorities and emerging issues in science and policy. – Methods in Ecology and Evolution 2: 238–247. http://dx.doi.org/10.1111/j.2041-210X.2010.00083.x
Szép, T. & Nagy, K. (2002): Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000. – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest
Szép, T. & Nagy, K. (2006): Magyarország természeti állapota az EU csatlakozáskor az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2005 adatai alapján.– Természetvédelmi Közlemények, 12: 5 –16.
Váczi, O., Bakó, B., Bata, K., Koczka, K.,Sashalmi, É., Varga, I. & Vozár, Á. (2012): Szemelvények a Vadonleső, önkéntesek munkáján alapuló természet-megfigyelő program első két évének eredményeiből. – Természetvédelmi Közlemények 18: 506–516.
Vári, A. (1997): A környezeti döntésekben való társadalmi részvétel és konfliktuskezelés fejlődése Magyarországon. – In Kárpáti, Z. (szerk.): Társadalmi és területi folyamatok az 1990-es évek Magyarországán, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Budapest, pp. 273–297.
Vári, A. (2003): Közösségtájékoztatás vagy félrevezetés? Az ajkai erőmű tervezett beruházásainak kérdőjelei. – Társadalomkutatás 21(4): 427–442.
Waddock, S. (2011): We are all stakeholders of Gaia: A normative perspective on stakeholder thinking. – Organ. Env. 24(2): 192–212. http://dx.doi.org/0.1177/1086026611413933
Wallington, T. J., Hobbs, R. J. & Moore, S. A. (2005): Implications of current ecological thinking for biodiversity conservation: a review of the salient issues. Ecol. Soc. 10(1): 15. [online] http://www.ecologyandsociety.org/vol10/iss1/art15/
Webler, T. (1995): ‘Right’ discourse in citizen participation: an evaluative yardstick. – In: Renn, O.,Webler, T. & Wiedemann, P. (eds): Fairness and competence in citizen participation: evaluating models for environmental discourse. Kluwer Academic Publishers, London, pp. 35–86.
Webler, T. & Renn, O. (1995): A Brief Primer on Participation: Philosophy and Practice.– In: Renn, O., Webler, T. & Wiedemann, P. (eds): Fairness and competence in citizen participation: evaluating models for environmental discourse. Kluwer Academic Publishers, London, pp. 17–34.
White, P. S. & Pickett, S. (1985): Natural disturbance and patch dynamics. – Academic Press, New York.
