Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése

  • Kovács Eszter Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Kiss Gabriella Budapesti Corvinus Egyetem
  • Kelemen Eszter Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Fabók Veronika Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Kalóczkai Ágnes MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet; Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Mihók Barbara MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet; Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT)
  • Pataki György Budapesti Corvinus Egyetem; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Balázs Bálint Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Bela Györgyi Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
  • Megyesi Boldizsár MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet
  • Margóczi Katalin Szegedi Tudományegyetem, Ökológia Tanszék; Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület (AKUT)
Kulcsszavak: részvételi tervezés, Natura 2000 hálózat, fenntartási tervek

Absztrakt

A társadalmi részvétel intézményesülésének még csak csírái találhatók meg hazánkban, ennek ellenére az érintettek bevonása a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésébe már gyakorlattá vált. Értékelésük hasznos lehet a tervek készítői, a részvételi folyamatok irányítói és a természetvédelmi döntéshozók számára is. Ebben a cikkben a nemzetközi szakirodalomban alkalmazott értékelési kritériumokra építve a részvételi fenntartási tervezéshez kiválasztott és adaptált 12 szempont alapján értékelünk 23 természetvédelmi részvételi tervezési folyamatot, melyek 2007 és 2016 között valósultak meg. Vizsgálataink azt mutatják, hogy az értékelt folyamatok csak részben felelnek meg az elvárt kritériumoknak. illetve a fenntartási tervek természetvédelmi hatásainak megítéléséhez nem is rendelkezünk megfelelő információval. Az elemzésben megjelenő tervezési folyamatok erőssége a felkészült, társadalomtudományos hátterű és független részvételi csapat. Emellett azt is megállapíthatjuk, hogy a fenntartási tervezés és a kapcsolódó részvételi folyamatok sikerességéhez kiemelten fontos a támogató szakpolitikai háttér is.

Hivatkozások

Allen, C. R., Fontaine, J. J., Pope, K. L. & Garmestani, A. S. (2011): Adaptive management for a turbulent future. – J. Environ. Manage. 92: 1339–1345. http://dx.doi.org/10.1016/j.jenvman.2010.11.019

Arnstein, A. (1969): A ladder of citizenship participation. – J. Am. I. Planners 26: 216–233. http://dx.doi.org/10.1080/01944366908977225

Bagnoli, P., Goeschl, T. & Kovács, E. (2008): People and Biodiversity Policies, Impacts, Issues and Strategies for Policy Action. – OECD Publishing, Paris. 249 p.

Cent, J., Grodzińska-Jurczak, M. & Pietrzyk-Kaszyńska, A. (2014): Emerging multilevel environmental governance – A case of public participation in Poland. – J. Nat. Conserv. 22: 93–102. http://dx.doi.org/10.1016/j.jnc.2013.09.005

Díez, M. A., Etxano, I. & Garmendia, E. (2015): Evaluating Participatory Processes in Conservation Policy and Governance: Lessons from a Natura 2000 pilot case study. – Environ. Pol. Governance 25: 125–138. http://dx.doi.org/10.1002/eet.1667

European Commission (2014): Establishing conservation measures for Natura 2000 Sites, A review of the provisions of Article 6.1 and their practical implementation in different Member States. – European Comission, 40 p.

Evely, A. C., Pinard, M., Reed, M. S. & Fazey, I. (2011): High levels of participation in conservation projects enhance learning, Conserv. Lett. 4:116–126. http://dx.doi.org/10.1111/j.1755-263X.2010.00152.x

Fabók, V., Kovács, E. & Kalóczkai, Á. (2015): Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során. – Természetvédelmi Közlem. 21: 64–75.

Grodzińska-Jurczak, M. & Cent, J. (2011): Enlargement of nature conservation areas - Problems with Natura 2000 implementation in Poland? – Environ Manage 47: 11–27. http://dx.doi.org/10.1007/s00267-010-9583-2

Hansen, H. P., von Essen, E. & Sriskandarajah, N. (2016): Citizens, Values and Experts: Stakeholders: The Inveigling Factor of Participatory Democracy. – In: Hansen, H. P., Nielsen, B. S., Sriskandarajah, N. & Gunnarsson, E. (szerk.): Commons, Sustainability, Democratization Action Research and the Basic Renewal of Society. Routledge, New York, pp. 113–138.

Hiedanpää, J. (2002): European-wide conservation versus local well-being: The reception of the Natura 2000 Reserve Network in Kavia, SW-Finland. – Landscape Urban Plann. 61: 113–123. http://dx.doi.org/10.1016/S0169-2046(02)00106-8

Kettunen, M., Green, S., McConville, A., Menadue, H., Newman, S., Poláková, J., Torkler, P. & Underwood, E. (2014a): Financing Natura 2000 Guidance Handbook. Part II – Analysis of Natura 2000 management measures eligible for financing in 2014-2020 – a publication commissioned by the European Commission DG Environment, Publication Office of the European Union, Luxembourg, 148 p.

Kettunen, M., Torkler, P., Rayment, M. (2014b): Financing Natura 2000 Guidance Handbook. Part I – EU funding opportunities in 2014-2020 – a publication commissioned by the European Commission DG Environment, Publication Office of the European Union, Luxembourg, 84 p.

Kiss, G. (2012): Milyen a jó részvétel? Társadalmi részvételi folyamatok értékelése környezeti ügyekben. – Társadalomkutatás 30(4): 370–385. http://dx.doi.org/10.1556/Tarskut.30.2012.4.5

Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á. & Hansen, H. P. (2016): Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. – Land Use Pol. 54: 158–168. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2016.02.011

Lawrence, A. (2008): Experiences with participatory conservation in post-socialist Europe. – Int. J. Biodiversity Science and Management 4: 179–186.

Madden, F. & McQuinn, B. (2014): Conservation’s blind spot: The case for conflict transformation in wildlife conservation. – Biol. Conserv. 178: 97–106. http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2014.07.015

Malatinszky, Á., Ádám, Sz., Saláta-Falusi, E. Saláta, D. & Penksza, K. (2013): Planning management adapted to climate change effects in terrestrial wetlands and grasslands. – Int. J. Global Warming 5(3): 311–325. http://dx.doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9

Mihók, B., Kiss, G., Kovács, E., Margóczi, K., Fabók, V., Kalóczkai , Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? - Részvétel és természetvédelem, Természetvédelmi Közlem. 22: 131–154.

Mihók, B., Pataki, Gy., Kovács, E., Bartha D., Csányi, S., Erős, T., Margóczi, K., Standovár T., Szemethy, L., Török, K., Török, P., Báldi, A. et al. (2014): A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben. – Természetvédelmi Közlem. 20: 1–23.

Molnár, Zs., Kis, J., Vadász, Cs., Papp, L., Sándor, I., Béres, S., Sinka, G. & Varga, A. (2016): Common and conflicting objectives and practices of herders and conservation managers: the need for a conservation herder. – Ecosyst. Health Sustainability 2(4): Paper e01215. 16 p. (http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ehs2.1215/full, letöltés: 2016. április) http://dx.doi.org/10.1002/ehs2.1215

Niedziałkowski, K., Blicharska, M., Mikusinski, G. & Jedrzejewska, B. (2014): Why is it difficult to enlarge a protected area? Ecosystem services perspective on the conflict around the extension of the Białowieza National Park in Poland. – Land Use Pol. 38: 314–329. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.12.002

O’Rourke, E. (2014): The reintroduction of the white-tailed sea eagle to Ireland: People and wildlife. – Land Use Pol. 38: 129–137. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.10.020

Patton, M. Q. (2002): Qualitative Research and Evaluation Methods. 3rd Edition. – Sage, London. 663 p.

Pellizzoni, L. (2003): ‘Uncertainty and Participatory Democracy’. – Environ. Value. 12(2): 195–224. http://dx.doi.org/10.3197/096327103129341298

Rauschmayer, F., Berghöfer, A., Omann, I. & Zikos. D. (2009): Examining processes or/and outcomes? Evaluation concepts in European governance of natural resources. – Environ. Pol. Governance 19: 159–173. http://dx.doi.org/10.1002/eet.506

Reed, M. S. (2008): Stakeholder participation for environmental management: A literature review. – Biol. Conserv. 141: 2417–2431. http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2008.07.014

Reed, M. S., Evely, A. C., Cundill, G., Fazey, I., Laing, A., Newig, J., Parrish, B., Prell, C., Raymond, C. & Stringer, L. C. (2010): What is Social Learning? – Ecol. Soc. 15: 1. http://www.ecologyandsociety.org/vol15/iss4/resp1/

Rodela, R. & Udovč, A. (2008): Participation in nature protection: Does it benefit the local community? A Triglav National park case study. – Int. J. Biodiv. Sci. Manage. 4: 209–218. http://dx.doi.org/10.3843/Biodiv.4.4:4

Rowe, G. & Frewer, L. J. (2000): Public participation methods: a framework for evaluation. – Sci. Tech. Human Value. 25: 3–29. http://dx.doi.org/10.1177/016224390002500101

Švajda, J. (2008): Participatory conservation in a post-communist context: The Tatra National Park and Biosphere Reserve, Slovakia. – Int. J. Biodiv. Sci. Manage. 4: 200–208. http://dx.doi.org/10.3843/Biodiv.4.4:3

Vidékfejlesztési Minisztérium (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. – Vidékfejesztési Minsiztérium, Természetmegőrzési Főosztály, Budapest, kézirat, 29 p.

Young, J. C., Jordan, A., Searle, K. R., Butler, A., Chapman, D. S., Simmons, P. & Watt, A. D. (2013): Does stakeholder involvement really benefit biodiversity conservation? – Biol. Conserv. 158: 359–370. http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2012.08.018

Megjelent
2016-12-31
Rovat
Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában