A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) hazai kutatásainak áttekintése és inváziójának mértéke a hazai élőhelyeken
Absztrakt
Hazánkban a mirigyes bálványfa a legveszélyesebb fásszárú özönnövény fajok egyike. XIX. századi betelepítése óta sokfelé kivadult, a településekről az utak mentén is folyamatosan terjed és ma már az ország szinte minden területén előfordul, beleértve a természetközeli élőhelyek többségét. Agresszív térnyerése révén jelentős ökológiai és ökonómiai károkat okoz, ezért az ellene való védekezés elkerülhetetlenné vált. Ehhez a fajjal kapcsolatos releváns hazai ismeretanyag összegyűjtése fontos segítséget nyújthat.
Hivatkozások
Balogh, L., Dancza, I. & Király, G. (2007): Preliminary riport on the grid-based mapping of invasive plants in Hungary. – Neobiota 7: 105–114.
Bartha, D. (1999): Magyarország fa és cserjefajai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 302 pp.
Bartha, D. & Mátyás, Cs. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Sopron, 223 p.
Bartosságh, J. (1841): Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.) – Ofen, Gyurián u. Bagó. III, 47 p.
Bartosságh, J. (1843): Folytatólagos értesítés a’ bálványfa (Ailanthus glandulosa, Götterbaum) terjedése körül. – Magyar Gazda 3: 298–300.
Beauregard, L. (1863): Fasorok telepítése az alföldi pusztákon. – Erdészeti Lapok 2: 289–298.
Bedő, A. (1867): Becsüljük a bálványfát! – Erdészeti Lapok 6: 530–531.
Boldoghné Szűts, F. (2015): A bálványfa kezelése a tornanádaskai Alsó-hegyen. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Carni, A., Juvan, N., Dakskobler, I., Kutnar, L., Marinsek, A. & Silc, U. (2016): Potential distribution of invasive species Ailanthus altissima in forest communities in western part of Slovenia. – In: Agrillo, E., Attore, F., Spada, F., Casella, L., (szerk.): Book of Abstracts. 25th Meeting of European Vegetation Survey. Roma, 115 p.
Czúcz, B. (2006): A budai Vár fásszárú adventív flórája. – Kitaibelia 10:73–87.
Csiszár, Á. (2007): Özönnövénnyé vált a sátoros felleng. – Erdészeti Lapok 142: 78–80.
Csiszár, Á. (2009): Allelopathic effects of invasive woody plant species is Hungary. – Acta Silv. Lign. Hung 5: 9–17.
Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.) (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Csontos, P. & Tamás, J. (2006): A budai Vár fásszárú adventív flórája. Debrecen. Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary – Tájökológiai Lapok 4: 127–138.
Danszky, I. (szerk.) (1964): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. – OEF Budapest.
Demeter, A. (2014): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése. – Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő, 55 p.
Demeter, A., Kovács, E., Trenyik, P., Csákvári, E. & Czóbel, Sz. (2016): Economic evaluation of two invasive plant species - preliminary results. 33 p. – In: Agrillo, E., Attorre, F., Spada, F. & Casella, L. (szerk.) Book of abstracts. 25th International Workshop of the European Vegetation Survey, Rome (Italy), 6–9 April 2016, 115 p.
Demeter, A., Sarlós, D., Skutai, J., Tirczka, I., Ónodi, G. & Czóbel, Sz. (2015): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. – Tájökológiai Lapok 13: 193–201.
Faragó, S. (1964): A bálványfa. – Erdészeti kutatások: az Erdészeti Tudományos Intézet közleményei 60: 87–110.
Gencsi, L. & Vancsura, R. (1992): Dendrológia. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 728 p.
Good, R. (1974): The geography of the flowering plants. – Longman, London, 574 p.
Hegi, G. (1924): Illustrierte Flora von Mittel-Europa. – München 5: 80–85.
Hu, S. Y. (1979): Ailanthus. – Arnoldia 39: 29–50.
Jóna, A. K. (2013): A bálványfa (Ailanthus altissima) természetvédelmi, gazdasági és társadalmi hatásai – szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő, 64 p.
Kalmár, T. (1863): A bálványgeszt, vagy sátoros felleng. (Aylanthus glandulosa). – Erdészeti Lapok 2: 358–366.
Király, G., Virók, V., Molnár, V. A. (2011): Új magyar Füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Király, M., Peszlen, R., Szőke, P. (2015): Özönnövények irtási tapasztalatai kísérleti és üzemi körülmények között a Győr környéki homokpusztán. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Kelin, Gy. (1871): Az alianthus-fák. –Természettudományi közlöny 3:150.
Kocsis, G. I. (2015): Bálványfa irtás a kisalföldi homokvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Kovács, A. Z. & Nádasyné, I. E. (2014): A bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle), a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) és a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) allelopatikus hatása kukoricára. – Növényvédelem 50: 537–546.
Kowarik, I. & Böcker, R. (1984): Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Einbürgerung des Götterbaumes (Ailanthus altissima (Mill.) SWINGLE) in Mitteleuropa. – Tuexenia 4: 9–29.
Láng, G. (1869): A futó homok megkötése és beerdősítése. – Erdészeti Lapok 8: 488–503.
Magyar, P. (1960-61): Alföldfásítás I-II. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1197 p.
Molnár, S. & Bariska, M. (2002): Magyarország ipari fái. – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 210 p.
Pénzes, A. (1941): Budapest élővilága. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 236 p.
Rodiczky, J. (1871): Az ailanthus-fák ügyéhez. – Természettudományi Közlöny 3: 201.
Roth, Gy. (1935): Erdőműveléstan I-II. – Röttig-Romwalter, Sopron, 971 p.
Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 892 p.
Soó, R. (1966): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I-VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Soó, R. & Jávorka S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve I-II. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 537 p.
Soó, R. & Kárpáti, Z. (1968): Növényhatározó. II. köt. Magyar flóra. Harasztok-virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest, 846 p.
Szabó, R. (2015): Magyarországi adatok a bálványfa magoncainak herbicidérzékenységéről. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Szénási, V. (2015): Özönnövények visszaszorítása a Turai Legelő Természetvédelmi Területen. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Szidonya, I. (2015): A bálványfa irtásának tapasztalatai a Mecseki Parkerdő területén. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Szöllősi, T. I., Tóth, M. & Kalapos, T. (2006): Removal experiment of Ailanthus altissima on the ’Fóti Somlyó’ hill, Hungary and subsequent changes in the vegetation. 80–81 p. – In: Book of abstracts, 1st European Congress of Conservation Biology, Eger (Hungary), 22-26 August 2006, 187 p.
Sztranics, Zs. (2007a): A bálványfa. – Méhészet 55: 16–17.
Sztranics, Zs. (2007b): A bálványfa II. – Méhészet 55: 18.
Tóth, M. (2015): Bálványfa a Fóti-Somlyó Természetvédelmi Területen – egy sikeres kezelési tevékenység rövid története. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Trájer, A., Hammer, T., Bede-Fazakas, Á., Schoffhauzer, J. & Padisák, J. (2016): The comparison of the potential effect of climate change on the segment growth of Fraxinus ornus, Pinus nigra and Ailanthus altissima on shallow, calcareous soils. – Appl. Ecol. Environ. Res. 14: 161–182. http://dx.doi.org/10.15666/acer/1403_161182
Udvardy, L. (1997): Fásszárú adventív növények Budapesten és környékén. – Kandidátusi értekezés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, Budapest, 126 p.
Udvardy, L. (1998a): Budapest környéki bálványfa (Ailanthus altissima) állományok florisztikai-cönológiai vizsgálata. – Kitaibelia 3: 343–346.
Udvardy, L. (1998b): Spreading and coenological circumstances of tree of heaven, [Ailanthus altissima (MILL.) SWINGLE] in Hungary. – Acta Botanica Hung. 41: 299–314.
Udvardy, L. (2004): Bálványfa. – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 p.
Udvardy, L. & Facsar, G. (1995): Weed vegetation of Budapest as an indicator of changes in environments’s quality. – 9th EWRS (European Weed Research Society) Symposium Budapest 1995: „Challenges for Weed Science in a Changing Europe. Perspektiven für die Unkrautforschung im veranderten Europa.” 10-12 July 1995 Proceedings vol. 1: 107–112.
Udvardy, L. & Zagyvai, G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). – In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 364 p.
Vadász, Cs. (2015): Az inváziós növényfajok visszaszorításának tapasztalatai a Felső-kiskunsági Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Verő, Gy. & Csóka, A. (2015): Özönnövény-kezelési tapasztalatok a nagykőrösi pusztai tölgyesekben és a Turjánvidéken. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.
Weissmantel, V. (1902): Az Ailanthus-szövő (Attacus cynthia). – Rovartani lapok 9: 21.
http1: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_643
http2: http://www.europe-aliens.org/speciesFactsheet.do?speciesId=16970
http3: http://www.novenyzetiterkep.hu/
http4: Fehér, S. & Komán, Sz. (2014): A bálványfa (Ailanthus altissima) faipari és energetikai célú alkalmazhatósága: http://erdo-mezo.hu/2014/12/30/a-balvanyfa-ailanthus-altissima-faipari-es-energetikai-celu-alkalmazhatosaga/
http5: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800346.KOR
http6: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700045.FVM
