A Biharugrai-halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak szociokulturális értékelése

  • Tóth Fruzsina Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
  • Jancsovszka Paulina Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
  • Kerepeczki Éva NAIK – Halászati Kutatóintézet
  • Kelemen Eszter Budapesti Corvinus Egyetem; Environmental Social Science Research Group (ESSRG)
Kulcsszavak: Biharugrai-halastavak, vizes élőhely, ökoszisztéma-szolgáltatások, szociokulturális értékelés, kérdőíves felmérés

Absztrakt

Az ENSZ 2005-ben publikált Millenniumi Ökoszisztéma Felmérése (Millennium Ecosystem Assessment, MEA) szerint, az édesvízhez köthető természetes élőhelyek a legsérülékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak, amelyek eltűnése az ember alkotta vizes élőhelyek felértékelődéséhez vezetett. A mesterséges halastavak szerepe kiemelkedő az életminőség, a jóllét és a gazdaság működésének fenntartása szempontjából, ugyanis számos ún. ökoszisztéma-szolgáltatást biztosít a társadalom számára. A Biharugrai-halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak számbavételére és szociokulturális értékelésére a NAIK-HAKI AquaSpace Horizont 2020 projektjének keretében került sor. Az értékelés során 2016 márciusában kérdőíves felmérést végeztünk a halastavak közelében fekvő öt településen. A tavak élőhely szolgáltatását a válaszadók nemtől, kortól, iskolai végzettségtől és lakhelytől függetlenül maximálisra értékelték, tisztában voltak a halastavak természeti értékével, a térség fejlődésének alapjaként tekintenek rá. A gyermekek természet-szeretetének kialakításához nélkülözhetetlennek tartották a környezeti nevelés szolgáltatást, valamint nagy jelentőségűnek értékelték a hal előállítását is. A halastavakhoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások helyi jelentőségének jobb megismerése további vizsgálatokat igényel. A térség fejlődésének szempontjából olyan fejlesztések előmozdítása szükséges, amelyek lehetővé teszik az ökoszisztéma-javak és -szolgáltatások fenntartását és kíméletes hasznosítását a környéken élők jóllétének megőrzése és növelése érdekében.

Hivatkozások

Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó, Budapest, 744 p.

Bíró, L. (2009): Körös-Maros Nemzeti Park – Kis-Sárrét. – JAVIPA Nyomdaipari Kft., Békéscsaba, 16 p.

Bőhm, A. (2011): Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ökológiai jellegének változása Magyarországon. – PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 159 p.

Brandon, A. (1999): A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (KNP - Kis-Sárrét). – Crisicum 2: 199–205.

Costanza, R., De Groot, R., Sutton, P., Ploeg Van Der, S., Anderson, J. S., Kubiszewski, I., Farber, S. & Turner, R., K. (2014): Changes in the global value of ecosystem services. – Global Environ. Change 26: 152–158. doi: http://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2014.04.002

Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Duray, B. (2009): Tájdinamikai vizsgálatok – A tájhasználat-változás és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. – PhD értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Földtudományi Doktori iskola, Szeged, 136 p.

Gyalog, G. & Békefi, E. (2009): A létesített vizes élőhelyek által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások értékelése környezetgazdaságtani módszerekkel. – In: Fiatal agrárkutatók az élhető Földért. – Szaktudás Kiadó ház, Budapest, 88 p.

Héra, G. & Ligeti, Gy. (2014): Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása. – Osiris Kiadó, Budapest, 371 p.

Horváth, P. (2014): Az agrár-és vidékfejlesztési Európai Uniós források gazdasági, társadalmi hatásai regionális és járási dimenzióban. – PhD értekezés, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, 164 p.

IUCN (1995): Természetvédelem a halastavakon. – Gland, Svájc, Budapest, 58 p.

Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma szolgáltatások közösségi részvételen alapuló, ökológiai közgazdaságtani értékelése. – PhD értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, 190 p.

Kelemen, E., Pataki, Gy., Balázs, B., Bela, Gy., Fabók, V., Kalóczkai, Á., Kohlheb, N., Kovács, E., Kovács Krasznai, E. & Mertens, C. (2014): A nem pénzbeli értékelési módszerek kontextusfüggő alkalmazásának tapasztalatai. – In: Kelemen, E. & Pataky, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. – Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 56–75.

Kerepeczki, É., Gyalog , G., Halasi-Kovács, B., Gál, D. & Pekár, F. (2011): Extenzív halastavak ökológiai értékei és funkciói. – Halászatfejlesztés 33: 47–54.

KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2013): 2011. évi népszámlálás – Békés megye. – Szegedi Főosztály, Szeged, 222 p.

Kovács, E., Kelemen, E. & Czúcz, B. (2014): A természettől a jóllétig: az ökoszisztéma szolgáltatások természet- és társadalomtudományi meghatározottsága. – In: Kelemen, E. & Pataky, Gy. (szerk.): Ökoszisztéma szolgáltatások: A természet- és társadalomtudományok metszéspontjában. – Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet; Environmental Social Science Research Group (ESSRG), Gödöllő; Budapest, pp. 15–34.

Lehota, J. (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 233 p.

MEA, Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystem and Human Well-being: Synthesis. – World Resource Institute, Washington DC., 137 p.

Miskó, K., Fogarasi, J., György, Á. I. & Vígh, E. Z. (2017): Ökoszisztéma szolgáltatások értékelése. – Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 63 p.

Móra, A., Csabai, Z. & Müller, Z. (2001): Vízi makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területén (Odonata, Coleoptera, Trichoptera). – Debreceni Tudományegyetem, Természettudományi Tanszék, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, 48 p.

Oláh, J., Pekár, F. & Váradi, L. (2009): Extenzív halastavi gazdálkodás és ökoturisztikai fejlesztés, Biharugrai-halastavak esettanulmány. – MME, Biharugra-Budapest, 27 p.

Pécsi, M. (1969): Magyarország tájföldrajza – A tiszai Alföld. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 381 p.

Penksza K., Házi, J., Héjja, P., Nagy, A., Bajor, Z., Sutyinszki, Zs., Malatinszky, Á. & Szentes, Sz. (2010): Cönológiai vizsgálatok Biharugra környéki mocsári területeken. – Crisicum 6: 95–116.

Pozsgai, G. (2003): Adatok a Körös-Maros Nemzeti Park levélbogár (Coleoptera: Chrysomelidae S. Lat.) faunájához. – A puszta 20: 9–24.

Puky, M. (1998): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának vizsgálata. – A puszta. 15: 10–23.

Puky, M. (1999): A kétéltűfauna helyzete és kétéltű fejlődési rendellenességek előfordulása a Körös-Maros Nemzeti Parkban. – A Puszta 16: 84–100.

Riesz, L. (szerk.) (2015): Magyarország környezeti állapota 2014. – Herman Ottó Intézet, Budapest, 198 p.

Sallai, Z. & Györe, K. (1998): Néhány adat a Kis-Sárrét halfaunájáról. – A Puszta 15: 168–172.

Sebes-Körös VGT (Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terve) (2010): Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatóság és Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 213 p.

Solti, B. & Varga, A. (1988): Kétéltű és hüllő adatok Magyarországról, Folia historico-naturalia Musei Matraensis. – A Mátra Múzeum Közleményei 13: 113–116.

Stefanovits, P., Filep, Gy. & Füleki, Gy. (1999): Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.

Tirják, L. (1997): Víz és környezet a Körösök völgyében. – Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 99 p.

Tőgye, J. (2006): Természetvédelem mesterséges halastavakon, A Biharugrai-halastavak. – Szakmérnöki dolgozat, UNIDEB Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen, 87 p.

http1: http://www.haki.hu/hu/content/aquaspace-nagyobb-teret-fenntarthat%c3%b3akvakult%c3%bar%c3%a1nak (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)

http2: http://www.haki.hu/hu/aquaspace (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)

http3: http://fiatalkutato.naik.hu/halaszat.html (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)

http4: http://rsis.ramsar.org/ris/903 (utolsó hozzáférés: 2017.03.30)

Megjelent
2017-12-31
Rovat
Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában