A Bécsi Keringő recepció- és társadalomtörténeti kontextusa Bécsben és Budapesten
Reception and Social Historical Context in Vienna and Budapest
DOI:
https://doi.org/10.46819/TN.4.1.55-68Kulcsszavak:
bécsi keringő, Johann Strauß, várostörténet, Osztrák-Magyar Monarchia, KolozsvárAbsztrakt
A Magyar Királyi Operaházban 1886 végéig csupán egy valódi balettpremier volt:
a Bécsi keringőt 1885. május 16-án tűzték műsorra. A császárvárosban sikerrel játszott darab néhány hónap múlva Pesten is nagy tetszést aratott. A balett alkotói nem törekedtek klasszikus cselekményszövésre: a műben az egyes képek a keringő fejlődéstörténetének főbb állomásait úgy mutatják be, hogy az egész darabot csupán egy laza dramaturgiai szál fűzi össze, zenéje pedig egy keringőegyveleg. A darab a korabeli
fogadtatás szerint nagy tetszésnek örvendett, a táncmű évtizedekig a repertoár részét képezte. A tanulmány egyrészt az eltáncolt történelemnek a bemutatására vállalkozik, elsősorban a darab bécsi, kisebb részt budapesti recepciója révén, valamint érinti műkedvelő arisztokraták kolozsvári jótékonysági bemutatóját is; másfelől rámutat arra, hogy a Bécsi keringő város- és társadalomtörténeti kontextusban is értelmezhető.
2.png)
