A gyász koreografálása, avagy az öröm koreopolitikája

Cion: A Requiem for Ravel’s Bolerojának értelmezési kísérlete

Kulcsszavak: kortárs tánc, Dél-Afrika, történelem, alternatív történelem, trauma, emlékezet

Absztrakt

Jelen írás André Lepecki choreopolicing és choreopolitics fogalmaira támaszkodva tesz kísérletet a táncmozgás értelmezésére politikai kontextusban. Az előadás, amelyről konkrétran szó lesz, a dél-afrikai Vuyani Dance Company produkciója, Cion: A Requiem of Ravel’s Bolero címmel került bemutatásra, a koreográfus Gregory Maqoma. A szereplők –  a Soweto Gospel Choir és egy tehetséges beatboxművész – ezúttal egy történeti tabló táncosai, akik Dél-Afrika történelméből mutattak be érzékletes metszeteket. A gyarmatosítás, az evangelizáció, az apartheid, és persze a felszabadulásért vívott közdelem egy-egy fejezetet kapott az előadásban. A mozgó-táncoló testek kifejező ereje, s a delíriumos zene hangzásvilága biztosította a jelenlét élményét, tette átélhetővé a közönség számára az előadást. 

Megjelent
2024-05-05
Folyóirat szám
Rovat
Reflexiók