Út a szabadulás felé: A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tevékenységei a szabadulásra felkészítésben
Absztrakt
A börtönből való szabadulás összetett, többtényezős folyamat, amely alapos előkészítést igényel mind az elítéltek, mind a büntetés-végrehajtási szakemberek részéről. A tanulmány a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők szabadulásra felkészítéssel kapcsolatos tevékenységeit mutatja be, különös tekintettel a jogi keretekre, a szakmai feladatokra és az empirikus tapasztalatokra. A vizsgálat a szerző 2020–2021-ben végzett, országos kiterjedésű kutatásának kvalitatív tartalomelemzésén alapul. Az értelmezési keretet Pierre Bourdieu tőkeelmélete, valamint Goffman, Clemmer, Sykes és Hirschi elméleti megközelítései adják, amelyek segítik a reintegrációs folyamat pszichológiai, társadalmi és intézményi dimenzióinak feltárását. A kutatás eredményei szerint a sikeres felkészítés alapja a személyre szabott beavatkozás, valamint a támogató és kontrollfunkciók kiegyensúlyozása. Ugyanakkor a pártfogói munka hatékonyságát korlátozzák az adminisztratív terhek, az intézményi kapacitások szűkössége és az interprofesszionális együttműködés nehézségei. A tanulmány szakmai ajánlásokat is megfogalmaz a pártfogói tevékenység fejlesztésére, amelyek az adminisztráció csökkentésére, az intézményi koordináció erősítésére és az egyéni támogatási formák bővítésére irányulnak.
Hivatkozások
Albert, F. (2015): A börtönbüntetés hatása a baráti kapcsolatok alakulására. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 113–142.
Albert, F. – Biró, E. (2015): A sikeres reintegráció. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 143–166.
Bányai, B. – Légmán, A. (2011): Intézményi megközelítések a társadalomtudományban. Replika, (74), 27–33.
Barabás, A. T. – Fellegi, B. – Windt, Sz. (szerk.) (2010): Konfliktuskezelés elítéltekkel: kézikönyv a mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazhatóságáról a büntetés-végrehajtásban. Budapest: P-T Műhely.
Biró, E. (2015): A fogvatartottak családi kapcsolatainak szerepe a bűnelkövetésben, a börtönélményben és a reintegrációban. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA TK Szociológiai Intézet, 73–112.
Biró, E. – Albert, F. (2016): Hogyan befolyásolják a családi kapcsolatok a börtönből szabadultak társadalmi reintegrációját? In Csányi, V. (szerk.): Magyar Tudomány. Családszociológiai kutatások Magyarországon a 21. század elején, 177(2): 179–187.
Bourdieu, P. (1986): The forms of capital. In Richardson, J. G. (ed.): Handbook of theory and research for the sociology of education. New York: Greenwood Press, 241–258.
Borbíró, A. – Lévay, M. – Gönczöl, K. (2014): Kriminológia. Budapest: Wolters Kluwer Kft.
Borbíró, A. – Szabó, J. (2012): Harmadlagos megelőzés a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben a nemzetközi kutatások fényében. In Vókó, Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok (49. kötet). Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 158–192.
Bryman, A. (2016): Social research methods (5th ed.). Oxford University Press.
Clemmer, D. (1958): The Prison Community. New York: Rinehart and Co.
Czenczer, O. – Tolner, A. (2020): Először a rács mögött – gondolatok az első-bűntényes elkövetők helyzetéről a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben. Magyar Rendészet, 20(4): 59–70. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.3
Dandurand, Y. (2016): Restorative justice and the social reintegration of offenders. In Kury, H. –Redo, S. – Shea, E. (eds.): Women and children as victims and offenders: Background, prevention, reintegration. Springer International Publishing, 781–797.
Davis, C. – Bahr, S. J. – Ward, C. (2013): The process of offender reintegration: Perceptions of what helps prisoners reenter society. Criminology and Criminal Justice, 13(4): 446–469. https://doi.org/10.1177/1748895812454748
Deering, J. (2011): Probation Practice and the New Penology: Practitioner Reflections. Farnham: Ashgate.
Fiáth, T. (2012): Börtönkönyv. Kulturális antropológia a rácsok mögött. Budapest: Háttér Kiadó.
Fliegauf, G. (2012): A börtönpszichológia elhatárolása a kriminálpszichológiától. Börtönügyi Szemle, (1): 45–62.
Gajduschek, G. (2020): Intézményi elemzés. Neoinstitucionalista megközelítés. In Jakab, A. – Sebők, M. (eds.): Empirikus jogi kutatások. Budapest: Osiris Kiadó, 189–208.
Goffman, E. (1963): Stigma: Notes on the Management of Spoiled Identity. New York: Simon & Schuster.
Gönczöl, K. (2013): A túlélő börtön. In Máthé, G. et al. (szerk.): Jogtörténeti Parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös, 125–132.
Hammersley, M. – Atkinson, P. (2007): Etnográfia. Alapok és alkalmazások. Budapest: L’Harmattan.
Hirschi, T. (1969): Causes of delinquency. Berkeley: University of California Press.
Juhász, F. – Puzsár, A. (2022): A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenység helyzete és jelentősége a jelenlegi jogi szabályozás tükrében. Börtönügyi Szemle, (2): 73–83.
Kaposi, J. (2022): A tartalomelemzés. In Kaposi, J. – Szőke-Milinte, E. (szerk.): Kutatási módszerek pedagógusjelölteknek. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 107–116.
Kőhalmi, L. (2004): A pártfogó felügyelet kihívásai. In Korinek, L. – Kőhalmi, L. (szerk.): A „Pártfogó Felügyelői Szolgálat” időszerű kérdései címmel 2003. november 5-én Pécsett megrendezett kerekasztal-konferencia tanulmánykötete. Pécs: PTE ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, 85–86.
Lebujos, I. (2012): Resztoratív módszerek a büntetés-végrehajtási intézetekben (Utópia vagy valóság?) Börtönügyi Szemle, (4): 33–52.
Maruna, S. (2006): Who owns desistance? Towards restorative reentry. Justice Research and Policy, 8(1), 107–123.
McNeill, F. (2009): Probation, Rehabilitation and Reparation. Cullompton: Willan Publishing.
McNeill, F. – Raynor, P. – Trotter, C. (2013): Offender Supervision: New Directions in Theory, Research and Practice. Abingdon: Routledge.
Nagy, F. (1985): Az utógondozás – pártfogó felügyelet hazai fejlődéséről. In Szűk, L. (szerk.): Utógondozás és Pártfogó felügyelet. Budapest: Igazságügyi minisztérium, (10): 31–72.
Nagy, F. (2005): A hosszú tartamú szabadságvesztés büntetőjogi kérdéseiről. Börtönügyi Szemle, (2): 7–18.
Nowell, L. S. – Norris, J. M. – White, D. E. – Moules, N. J. (2017): Thematic analysis: Striving to meet the trustworthiness criteria. International Journal of Qualitative Methods, 16(1), 1–13. https://doi.org/10.1177/1609406917733847
Nyesténé, J. Z. (2012): Elkövettem, megbántam, jóvátenném. Resztoratív gyakorlatok a börtönben. Börtönügyi Szemle, (2): 14–28.
Pálvölgyi, Á. (2014): A társadalom részvételének szükségessége a büntetés-végrehajtásban (reszocializáció, reintegráció). Büntetőjogi Szemle, (2): 77–84.
Pap, A. (2008): Új rezsimszabályok az első bűntényesek elkülönítésére? Börtönügyi Szemle, (3): 79–80.
Popper, P. (1970): A kriminális személyiségzavar kialakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Robinson, G. – McNeill, F. (2013): Understanding “What Works”: Cross-National Perspectives on Evidence, Policy and Practice in Probation. In Craig, L. et al. (eds.): What Works in Offender Rehabilitation. London: Wiley-Blackwell, 287–303.
Schmehl, J. (2005): A neveléstől a reintegrációig: a fejlődés útja a legjobb gyakorlatok tükrében. Börtönügyi Szemle, (1): 1–4.
Sinkó, Cs. (2022): Az EFOP-1.3.3-2016-00001 „Fogvatartottak reintegrációja” című kiemelt projekt értékeinek és eredményeinek bemutatása. Börtönügyi Szemle, (3): 37–56.
Solt, Á. (2012): A fogvatartotti szubkultúra és a totális intézmény belső rendje. Belügyi Szemle, 60(7–8): 5–36. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i7-8.pp5-36
Steinmo, S. (2008): Historical institutionalism. In Della Porta, D. – Keating, M. (eds.): Approaches and methodologies in the social sciences: A pluralist perspective. Cambridge University Press, 118–138. https://doi.org/10.1017/CBO9780511801938.008
Sykes, G. M. (1958): The Society of Captives: A Study of a Maximum Security Prison. Princeton, NJ: Princeton University Press.
Szabó, J. (2014): Rehabilitálható-e a rehabilitáció? Börtönügyi Szemle, (4): 28–40.
Szabó, J. (2019): Speciális prevenció és dezisztencia. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet.
Tóth, O. (2015): Rizikótényezők az első alkalommal végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt férfiak életútjában. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA TK Szociológiai Intézet, 59–72.
Turchányi, D. (2022): Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek speciális részlegén elhelyezett elítéltek visszaesési rizikófaktorai – Miben mások, mint az átlag fogvatartotti populáció? Börtönügyi Szemle, (2): 85–104.
United Nations Office on Drugs and Crime (UNDOC) (2018): Handbook on the prevention of recidivism and the social reintegration of offenders. United Nations. https://www.unodc.org/documents/justice-and-prison-reform/18-02303_ebook.pdf
Visher, C. A. – Travis, J. (2003): Transitions from Prison to Community: Understanding Individual Pathways. Annual Review of Sociology, 29(1): 89–113. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.29.010202.095931
Vókó, Gy. (2003): Elmélkedés a pártfogó felügyeletről. Börtönügyi Szemle, (1): 49–70.
Ward, T. – Maruna, S. (2007): Rehabilitation: Beyond the risk paradigm. London: Routledge
Ward, T. – Rose, C. – Willis, G. (2012): The Rehabilitation of Offenders: Good Lives, Desistance, and Risk Reduction. In Davies, G. – Beech, A. (eds.): Forensic Psychology. Oxford: Wiley Blackwell, 407–423.
Windt, Sz. (2011): Mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás a büntetés-végrehajtásban. In Barabás, T. – Fellegi, B. Windt, Sz. (szerk.): Felelősségvállalás, kapcsolat és helyreállítás: mediáció és resztoratív igazságszolgáltatás a büntetés-végrehajtásban. Országos Kriminológiai Intézet Foresee Kutatócsoport, 24–60.
