The Path to Release: The Activities of Probation Officers in Prison Services for Preparing Inmates for Release
Abstract
Release from prison is a complex, multifactorial process that requires thorough preparation from both convicts and correctional professionals. This study presents the activities of probation officers in the context of preparing for release, with special attention to legal frameworks, professional responsibilities, and empirical experiences. The research is based on the author’s nationwide qualitative content analysis conducted in 2020–2021. The interpretative framework is provided by Pierre Bourdieu’s theory of capital, as well as the theoretical approaches of Goffman, Clemmer, Sykes, and Hirschi, which help explore the psychological, social, and institutional dimensions of the reintegration process. According to the results, the foundation for successful preparation is personalized intervention and a balance between supportive and control functions. However, the efficiency of probation work is limited by administrative burdens, the scarcity of institutional capacities, and the difficulties of interprofessional collaboration. The study also formulates professional recommendations for the improvement of probation activities, focusing on reducing administrative burdens, strengthening institutional coordination, and expanding forms of individual support.
References
Albert, F. (2015): A börtönbüntetés hatása a baráti kapcsolatok alakulására. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 113–142.
Albert, F. – Biró, E. (2015): A sikeres reintegráció. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 143–166.
Bányai, B. – Légmán, A. (2011): Intézményi megközelítések a társadalomtudományban. Replika, (74), 27–33.
Barabás, A. T. – Fellegi, B. – Windt, Sz. (szerk.) (2010): Konfliktuskezelés elítéltekkel: kézikönyv a mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazhatóságáról a büntetés-végrehajtásban. Budapest: P-T Műhely.
Biró, E. (2015): A fogvatartottak családi kapcsolatainak szerepe a bűnelkövetésben, a börtönélményben és a reintegrációban. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA TK Szociológiai Intézet, 73–112.
Biró, E. – Albert, F. (2016): Hogyan befolyásolják a családi kapcsolatok a börtönből szabadultak társadalmi reintegrációját? In Csányi, V. (szerk.): Magyar Tudomány. Családszociológiai kutatások Magyarországon a 21. század elején, 177(2): 179–187.
Bourdieu, P. (1986): The forms of capital. In Richardson, J. G. (ed.): Handbook of theory and research for the sociology of education. New York: Greenwood Press, 241–258.
Borbíró, A. – Lévay, M. – Gönczöl, K. (2014): Kriminológia. Budapest: Wolters Kluwer Kft.
Borbíró, A. – Szabó, J. (2012): Harmadlagos megelőzés a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben a nemzetközi kutatások fényében. In Vókó, Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok (49. kötet). Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 158–192.
Bryman, A. (2016): Social research methods (5th ed.). Oxford University Press.
Clemmer, D. (1958): The Prison Community. New York: Rinehart and Co.
Czenczer, O. – Tolner, A. (2020): Először a rács mögött – gondolatok az első-bűntényes elkövetők helyzetéről a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben. Magyar Rendészet, 20(4): 59–70. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.3
Dandurand, Y. (2016): Restorative justice and the social reintegration of offenders. In Kury, H. –Redo, S. – Shea, E. (eds.): Women and children as victims and offenders: Background, prevention, reintegration. Springer International Publishing, 781–797.
Davis, C. – Bahr, S. J. – Ward, C. (2013): The process of offender reintegration: Perceptions of what helps prisoners reenter society. Criminology and Criminal Justice, 13(4): 446–469. https://doi.org/10.1177/1748895812454748
Deering, J. (2011): Probation Practice and the New Penology: Practitioner Reflections. Farnham: Ashgate.
Fiáth, T. (2012): Börtönkönyv. Kulturális antropológia a rácsok mögött. Budapest: Háttér Kiadó.
Fliegauf, G. (2012): A börtönpszichológia elhatárolása a kriminálpszichológiától. Börtönügyi Szemle, (1): 45–62.
Gajduschek, G. (2020): Intézményi elemzés. Neoinstitucionalista megközelítés. In Jakab, A. – Sebők, M. (eds.): Empirikus jogi kutatások. Budapest: Osiris Kiadó, 189–208.
Goffman, E. (1963): Stigma: Notes on the Management of Spoiled Identity. New York: Simon & Schuster.
Gönczöl, K. (2013): A túlélő börtön. In Máthé, G. et al. (szerk.): Jogtörténeti Parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös, 125–132.
Hammersley, M. – Atkinson, P. (2007): Etnográfia. Alapok és alkalmazások. Budapest: L’Harmattan.
Hirschi, T. (1969): Causes of delinquency. Berkeley: University of California Press.
Juhász, F. – Puzsár, A. (2022): A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenység helyzete és jelentősége a jelenlegi jogi szabályozás tükrében. Börtönügyi Szemle, (2): 73–83.
Kaposi, J. (2022): A tartalomelemzés. In Kaposi, J. – Szőke-Milinte, E. (szerk.): Kutatási módszerek pedagógusjelölteknek. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 107–116.
Kőhalmi, L. (2004): A pártfogó felügyelet kihívásai. In Korinek, L. – Kőhalmi, L. (szerk.): A „Pártfogó Felügyelői Szolgálat” időszerű kérdései címmel 2003. november 5-én Pécsett megrendezett kerekasztal-konferencia tanulmánykötete. Pécs: PTE ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, 85–86.
Lebujos, I. (2012): Resztoratív módszerek a büntetés-végrehajtási intézetekben (Utópia vagy valóság?) Börtönügyi Szemle, (4): 33–52.
Maruna, S. (2006): Who owns desistance? Towards restorative reentry. Justice Research and Policy, 8(1), 107–123.
McNeill, F. (2009): Probation, Rehabilitation and Reparation. Cullompton: Willan Publishing.
McNeill, F. – Raynor, P. – Trotter, C. (2013): Offender Supervision: New Directions in Theory, Research and Practice. Abingdon: Routledge.
Nagy, F. (1985): Az utógondozás – pártfogó felügyelet hazai fejlődéséről. In Szűk, L. (szerk.): Utógondozás és Pártfogó felügyelet. Budapest: Igazságügyi minisztérium, (10): 31–72.
Nagy, F. (2005): A hosszú tartamú szabadságvesztés büntetőjogi kérdéseiről. Börtönügyi Szemle, (2): 7–18.
Nowell, L. S. – Norris, J. M. – White, D. E. – Moules, N. J. (2017): Thematic analysis: Striving to meet the trustworthiness criteria. International Journal of Qualitative Methods, 16(1), 1–13. https://doi.org/10.1177/1609406917733847
Nyesténé, J. Z. (2012): Elkövettem, megbántam, jóvátenném. Resztoratív gyakorlatok a börtönben. Börtönügyi Szemle, (2): 14–28.
Pálvölgyi, Á. (2014): A társadalom részvételének szükségessége a büntetés-végrehajtásban (reszocializáció, reintegráció). Büntetőjogi Szemle, (2): 77–84.
Pap, A. (2008): Új rezsimszabályok az első bűntényesek elkülönítésére? Börtönügyi Szemle, (3): 79–80.
Popper, P. (1970): A kriminális személyiségzavar kialakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Robinson, G. – McNeill, F. (2013): Understanding “What Works”: Cross-National Perspectives on Evidence, Policy and Practice in Probation. In Craig, L. et al. (eds.): What Works in Offender Rehabilitation. London: Wiley-Blackwell, 287–303.
Schmehl, J. (2005): A neveléstől a reintegrációig: a fejlődés útja a legjobb gyakorlatok tükrében. Börtönügyi Szemle, (1): 1–4.
Sinkó, Cs. (2022): Az EFOP-1.3.3-2016-00001 „Fogvatartottak reintegrációja” című kiemelt projekt értékeinek és eredményeinek bemutatása. Börtönügyi Szemle, (3): 37–56.
Solt, Á. (2012): A fogvatartotti szubkultúra és a totális intézmény belső rendje. Belügyi Szemle, 60(7–8): 5–36. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i7-8.pp5-36
Steinmo, S. (2008): Historical institutionalism. In Della Porta, D. – Keating, M. (eds.): Approaches and methodologies in the social sciences: A pluralist perspective. Cambridge University Press, 118–138. https://doi.org/10.1017/CBO9780511801938.008
Sykes, G. M. (1958): The Society of Captives: A Study of a Maximum Security Prison. Princeton, NJ: Princeton University Press.
Szabó, J. (2014): Rehabilitálható-e a rehabilitáció? Börtönügyi Szemle, (4): 28–40.
Szabó, J. (2019): Speciális prevenció és dezisztencia. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet.
Tóth, O. (2015): Rizikótényezők az első alkalommal végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt férfiak életútjában. In Albert, F. (szerk.): Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek. Budapest: MTA TK Szociológiai Intézet, 59–72.
Turchányi, D. (2022): Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek speciális részlegén elhelyezett elítéltek visszaesési rizikófaktorai – Miben mások, mint az átlag fogvatartotti populáció? Börtönügyi Szemle, (2): 85–104.
United Nations Office on Drugs and Crime (UNDOC) (2018): Handbook on the prevention of recidivism and the social reintegration of offenders. United Nations. https://www.unodc.org/documents/justice-and-prison-reform/18-02303_ebook.pdf
Visher, C. A. – Travis, J. (2003): Transitions from Prison to Community: Understanding Individual Pathways. Annual Review of Sociology, 29(1): 89–113. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.29.010202.095931
Vókó, Gy. (2003): Elmélkedés a pártfogó felügyeletről. Börtönügyi Szemle, (1): 49–70.
Ward, T. – Maruna, S. (2007): Rehabilitation: Beyond the risk paradigm. London: Routledge
Ward, T. – Rose, C. – Willis, G. (2012): The Rehabilitation of Offenders: Good Lives, Desistance, and Risk Reduction. In Davies, G. – Beech, A. (eds.): Forensic Psychology. Oxford: Wiley Blackwell, 407–423.
Windt, Sz. (2011): Mediáció és helyreállító igazságszolgáltatás a büntetés-végrehajtásban. In Barabás, T. – Fellegi, B. Windt, Sz. (szerk.): Felelősségvállalás, kapcsolat és helyreállítás: mediáció és resztoratív igazságszolgáltatás a büntetés-végrehajtásban. Országos Kriminológiai Intézet Foresee Kutatócsoport, 24–60.
