From Rule-of-Law-Based Penal Policy to Penal Populism: The Case of Hungary
Abstract
This study offers a comprehensive overview and critical assessment of the development of Hungarian penal policy from the regime change to the present day. Following a brief outline of the relevant conceptual and interpretive frameworks, we explore the main trends and structural characteristics of crime between 1988 and 2023. The analysis focuses on substantive criminal law and examines the penal policy directions of successive government cycles in light of the underlying objectives, priorities, and principles of criminal legislation. Accordingly, we provide a detailed account of the penal policy features of the 1990–1994, 1994–1998, and 1998–2002 governments, as well as those of the 2002–2010 period and the ongoing political cycle since 2010. Our interpretive framework highlights the influence of political and governmental dynamics, the degree to which rule of law standards were respected, and the relationship between academic knowledge, empirical research, and penal policymaking. Following the chronological analysis, we examine two key indicators that reflect the substance and orientation of penal policy: sentencing practices and the evolution of the prison population. In the concluding section, we address criminological and penal policy features specific to post-transition countries, with particular emphasis on the characteristics and implications of penal populism.
References
Aebi, M. F. – Cocco, E. (2024): SPACE I – 2023 – Council of Europe Annual Penal Statistics: Prison populations. Council of Europe.
Babus, E. (2012): Interjú a főkodifikátorral. HVG, (28): 19–22.
Barabás, T. (2004): Általános viktimológia, látencia. In Irk, F. (szerk.): Áldozatok és vélemények I. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet.
Bihari, M. (2005): Magyar politika 1944-2004. Politika és hatalmi viszonyok. Budapest: Osiris.
Bíró-Nagy, A. – Szászi, Á. – Varga, A. (2022): Magyarország értéktérképe 2022. Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions.
Boda, Zs. – Szabó, G. – Bartha, A. – Medve-Bálint, G. – Vidra, Zs. (2014): Politikától vezérelve – A büntető populizmus diskurzusai a magyar politikában és a médiában. Politikatudományi Szemle, 23(3): 69–94.
Borbíró, A. (2011): Kriminálpolitika és bűnmegelőzés a késő-modernitásban. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kézirat.
Borbíró, A. (2016): Kriminálpolitika In Borbíró et al. (szerk.): Kriminológia. Budapest: Wolters Kluwer, 711–764.
Borjas, G. J. – VerBruggen, R. (2024): The “Red” vs. “Blue” Crime Debate and the Limits of Empirical Social Science. Issue Brief, Manhattan Institute. https://manhattan.institute/article/red-vs-blue-crime-debate-and-the-limits-of-empirical-social-science
Burawoy, M. (2006): Közérdekű szociológiát! Replika, (54–55), 35–66.
Daems, T. (2007): Engaging with penal populism: The case of France. Punishment & Society, 9(3), 319–324. https://doi.org/10.1177/1462474507077578
Erdősi, S. (2005): Fejlesztési irányok és célkitűzések a bűnözésmérés középtávú fejlesztéséhez (javaslat). Kézirat.
European Commission (2003): Analysis of Public Attitudes to Insecurity, Fear of Crime and Crime Prevention, Results of Eurobarometer 58.0. Brussels: European Commission.
Ferge, Zs. (2014): A büntető államtól a jóléti államon át a bosszúálló államig. In Borbíró, A. et al. (szerk).: A büntető hatalom korlátainak megtartása. A büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Fleck, Z. (2006): Kritikai mérnökösködés. Replika, (54–55), 113–116.
Gans, H. J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? – Avagy a legalsó osztály szerepe Amerikában. Esély, 4 (3): 3–17.
Getoš Kalac, A. M. – Feuerbach, L. (2023): On (Measuring): Recidivism, Penal Populism and the Future of Recidivism Research: Neuropenology. Godišnjak Akademije pravnih znanosti Hrvatske, Vol. XIV, No. 1. https://doi.org/10.32984/gapzh.14.1.1
Gönczöl, K. (2002): A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 57, (5): 197–204
Gönzöl, K. (2014): A „büntető populizmus.” Populizmus a kriminálpolitikában. In Kiss, V. (szerk.): Válogatás: a 2013-ban és 2014-ben tartott tudományos rendezvények előadásaiból. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 39–147.
Hudson, B. (2003): Justice in the Risk Society: Challenging and Re-affirming ‘Justice’ in Late Modernity. London: Sage Publications.
Kerezsi, K. (2018): A párbeszéd hatalma. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
Kerezsi, K. (2019): Bűnismétlők és bűnelkövetői karrier In: Borbíró, Andrea; Gönczöl, Katalin; Kerezsi, Klára; Lévay, Miklós (szerk.) Kriminológia [átd. kiad.] Budapest, Magyarország: Wolters Kluwer Kft. 706. old.
Kerezsi, K. (2020): Miért csökken a bűnözés? In Vókó, Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 57. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 39–67.
Kerezsi, K. (2024): Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában. Magyar Rendészet, 24:6, 99–128.
Kertész, I. – Stauber, J. (1996): Magyarország Európa bűnügyi térképén. Magyar Jog, (9): 519–530.
Krámer, L. – Lukovics, A. – Szegő, D. (2022): Börtön helyett: az alternatív szankciók kiszabásának jogi keretei és alkalmazásának gyakorlata Magyarországon. Budapest: Magyar Helsinki Bizottság.
Kó, J. (2020). Crime statistics in Hungary, 1968–2017. What is shaping the trend? Archiwum Kryminologii, 1 (XLII): 45-73. https://doi.org/10.7420/AK2020N
Lacey, N. – Soskice, D. – Hope, D. (2017): Understanding the Determinants of Penal Policy: Crime, Culture and Comparative Political Economy, Annual Review of Criminology, (1), 195–217. https://doi.org/10.1146/annurev-criminol-032317-091942.
Legfőbb Ügyészség (2024): Bűnözés és igazságszolgáltatás 2014–2023. Budapest: Legfőbb Ügyészség. https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2016/02/bunozes-es-igazsagszolgaltatas-2014-2023.pdf
Lévay, M. (2007): Social Exclusion: A Thriving Concept in Contemporary Criminology; Social Exclusion and Crime in Central and Eastern Europe In Kauko, A. (szerk.): Penal policy, justice reform, and social exclusion. Helsinki: European Institute for Crime Prevention and Control, affiliated with the United Nations (HEUNI), Publication Series No. 48, 7–26.
Lévay, M. (2020a): A szavazat-maximalizáló büntetőpolitikáról. Miskolci Jogi Szemle, 1. különszám. Ünnepi tanulmányok Bragyova András professzor 70. születésnapjára, 163–172.
Lévay, M. (2020b): The Driving Forces of the Penal Policy of Hungary in the 2010s with Special Regards to the Preparation of Criminal Code of 2012. ELTE Law Journal, (2): 25–41.
Ligeti, K. (2009): Kriminálpolitika. In Borbíró, A. – Kerezsi, K. (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Budapest: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 59–82.
Liszt, F. von (1905): Strafliche Aufsätze und Vorträge. Berlin.
Loader, I. – Sparks, R. (2010): Public Criminology? London: Routledge.
Mathiesen, T. (2003): Contemporary Penal Policy: A Study in Moral Panics. In European Committee on Crime Problems, 22nd Criminological Research Conference. Strasbourg, 20.
Matus, J-P. (2023): Penal populism. In Ambos, K. – Martínez, J. (szerk.): Göttingen Handbook on Latin American Public Law and Criminal Justice. Nomos.
Nagy, F. (2008): A magyar büntetőjog általános része. Budapest: HVG–ORAC.
Nagy, F. (2015): A szankciórendszer. Jogtudományi Közlöny, (1): 1–15.
Nagy, M. (2016): A kihágástól a kihágásig. In Hack, P. et al. (szerk.): Kodifikációs kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 185–200.
Pallagi, A. (2014): Büntetőpolitikai az új évszázad első éveiben. PhD-értekezés. Debrecen: Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Kézirat.
Patkós, Cs. – Tóth, A. (2012): A bűnözés néhány térbeli jellemzője a rendszerváltás utáni Magyarországon. Területi Statisztika, (3): 250–263.
Pokol, B. (2005): Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban. Jogelméleti Szemle, 6 (3).
Radics, G. B. – Ciocchini, P. (2023): Law and Order: Legal Institutions and Penal Populism. In Buchanan, R.– Eslava, L. – Pahuja, S. (szerk.): The Oxford Handbook of International Law and Development. Oxford Academic. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780192867360.013.50
Rawls, J. (1997): Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris.
Simon, J. (2020): Governing through Crime: How the War on Crime Transformed American Democracy and Created a Culture of Fear. New York: Oxford University Press.
Szabó, A. (1990): Megelőzés és arányos büntetés. Magyar Jog, 37 (11): 897–911.
Szabó, D. (1981): Kriminológia és kriminálpolitika. Budapest: Gondolat Kiadó.
Szomora, Zs. (2011): Büntetőjogi garanciák az Alkotmányban. Pázmány Law Working Papers, 29. www.plwp.jak.ppke.hu/images/files/2011/2011-29.pdf
Tóth, M. (2013): Az új Btk. bölcsőjénél. Magyar Jog, (9): 525–534
Vámbéry, R. (1907 [1986]): Büntetőjog. I. kötet. 8. §. Büntetőpolitika. In Kónyáné Kutrucz, K. (szerk.): Vámbéry Rusztem Emlékkötet. Budapest: MTA Magyar Kriminológiai Társaság.
