‘They Are to Endure Their Sentence’
Inmates Classified as ‘Psychopaths’ in Hungarian Prisons in the 1970s and 1980s
Abstract
Since the 1970s, Hungarian penal system experts have been trying to find systemic answers to the problem of the “unreformable individual.” In response to those “rebels” who, according to Michel Foucault’s analysis, could not be disciplined by any means or methods available to psychiatric experts (the prison Service Forensic Observational and Mental Hospital Institute known as “IMEI”), attempts were made to introduce “enhanced corrective measures.” The Psychopaths’ Therapeutic-Education Group, launched in 1971 at the Budapest Penitentiary and Prison, generated numerous professional debates, ranging from its objectives and applicable therapeutic methods to the definition of persons who could be classified as “psychopaths.” In 2024, we reviewed the documentation available in the Hungarian National Archives concerning the management meetings held by the General Director (literally: National Commander) of the Prison Service. In our study, we focus on the decade between 1972 and 1982 and trace the “psychopaths”, as well as the methodological recommendations for their placement and treatment. We present and analyze in detail how psychiatric expertise, which aims to achieve a long-term strategy of “normalization," clashes with and is resolved within the framework of the penal system, which primarily seeks to “eliminate disturbances” and control the “most unruly.” Despite the fact that many representatives of the Prison Service expressed their dissatisfaction with the “psychopath experiment,” from the 1980s onwards, so-called therapeutic-educational groups for the treatment of milder psychiatric and behavioral problems began to appear in several institutions. Although initially they seemed to successfully solve the problem of those “unable to integrate" – at least according to the minutes of the meetings – a report published in 1982 revealed that it was precisely the “abnormal” and personality-disordered individuals who were dropping out of the groups. The courts primarily filled the special units with people sentenced to “compulsory treatment” for alcoholism.
References
Boros, J. – Csetneky, L. (2002): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel Kiadó.
Cardozo-Freeman, I. (1984): The Joint. Language and Culture in a Maximum Security Prison. Springfield, IL: Charles C. Thomas.
Coolidge, F. L. – Segal, D. L. (1998): Evolution of Personality Disorder Diagnosis in the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Clinical Psychology Review,18 (5), 585–599. https://doi.org/10.1016/S0272-7358(98)00002-6
Crewe, B. (2009): The Prisoner Society. Power, Adaptation, and Social Life in an English Prison. Oxford: Oxford University Press.
Cullen, F. – Gilbert, K. (2012): Reaffirming Rehabilitation. New York: Routledge.
Foucault, M. (1990): Felügyelet és büntetés. Budapest: Gondolat Kiadó.
Foucault, M. (1998): A diskurzus rendje. In Foucault, M.: A fantasztikus könyvtár. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor Kft.
Foucault, M. (2014): A rendellenesek. Budapest: L’Harmattan Kiadó.
Garami, L. (1983): Gondolatok a büntetés-végrehajtási pszichológiáról. Módszertani füzetek 1. Budapest: BvOP, 38–46.
Garami, L. (1984): Még egyszer a bv. pszichológiáról. Módszertani füzetek 4. Budapest: BvOP, 40–41.
Goggin, E. (2018): Principles of Effective Intervention with Incarcerated Offenders. In Wooldredge, J. – Smith, P. (szerk.): The Oxford Handbook of Prisons and Imprisonment. New York: Oxford University Press, 425–453.
Hare, R. D. (2004): Kímélet nélkül – A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa. Budapest: Háttér Kiadó.
Hírek (1969). Orvosi Hetilap, 110 (3), 167.
Huszár, T. (2003): Kádár János politikai életrajza. 2. kötet. 1957. november – 1989. június. Budapest: Szabad Tér Kiadó – Kossuth Kiadó.
Irwin, J. (1980): Prisons in Turmoil. Boston: Little, Brown and Company.
Jalava, J. – Griffiths, S. – Maraun, M. (2015): The Myth of the Born Criminal. Psychopathy, Neurobiology, and the Creation of the Modern Degenerate. University of Toronto Press.
Kendall, G. – Wickham, G. (1999): Using Foucault’s Methods. London: Routledge.
Kiss, B. (1994): Michel Foucault hatalomfelfogásáról. Politikatudományi Szemle, 1: 43–68.
Kovács, Zs. (1984): A gyakorlati pszichológia hároméves tapasztalata Szegeden. Módszertani füzetek 2. Budapest: BvOP, 34–37.
Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottság: A Politikai Bizottság 1965. november 9-i határozata a büntetés‑végrehajtási munka fejlesztéséről. 1965. https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/pdfview2?file=static/documents/mszmp_mdp/HU_MNL_OL_M-KS_288_05_03790.pdf#search=&page=243 (letöltve: 2025. 06. 01.)
Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Titkársága: Jelentés a PB 1965. november 9-i határozatának végrehajtásáról. MSZMP KB Titkárság ülés. 1972. február 28‑án, 2. napirend. https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/pdfview2?file=static/documents/mszmp_mdp/HU_MNL_OL_M-KS_288_07_03970.pdf#search=&page=17 (letöltve: 2025. 06. 01.)
Martinson, R. (1974): What Works? Questions and Answers about Prison Reform. The Public Interest, 35, 22–54.
Mathiesen, T. (1965): The Defences of the Weak: A Sociological Study of a Norwegian Correctional Institution. London: Tavistock Publications.
McGuire, J. (2001): What Works in Correctional Intervention? Evidence and Practical Implications. In Bernfeld, G. A. – Farrington, D. P. – Leschied, A. W. (szerk.): Offender Rehabilitation in Practice: Implementing and Evaluating Effective Programs. Chichester: John Wiley & Sons Ltd, 25–43.
Moharosné Fuszkó, A. (2017): A gyógyító-terápiás csoport létjogosultsága a büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle, 36 (3), 121–137.
Nyírő, A. (1989): Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Budapest: Interart Stúdió.
Nyírő, Gy. (1970): Psychiatria. Budapest: Medicina Kiadó.
Popper, P. (1970): A kriminális személyiségzavar kialakulása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Raffai, J. (1981): Pszichoterápia a börtönben. Világosság, 22 (3), 172–179.
Raffai, J. (1982): Pszichoterápia a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeti csoportterápiás tapasztalatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 39 (4), 404–417.
Raska, L. (1984): Alkoholizmus és neurózis. Módszertani füzetek 4. Budapest: BvOP, 10–16.
Rhodes, L. A. (2004): Total Confinement. Madness and Reason in the Maximum Security Prison. Los Angeles: University of California Press.
Romsics, I. (2023): Magyarország története a XX. században. Budapest: Helikon Kiadó.
Rózsa, S. (2015): A büntetés-végrehajtási intézetek személyi állományának kérdőíves vizsgálata. In Csóti, A. (szerk.): Körletmozaikok. Budapest: BvOP, 25-63.
Szabó, A. (1979): Kriminológia és kriminálpedagógia. In Szabó, A.: A bűntett és büntetése. Budapest: Gondolat Kiadó, 38–70.
Szabó, J. (2010): A magyar kriminálpszichológia kialakulásának folyamata, főbb jellemzői és forrásai. In Nagy, M. (szerk.): Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából: Jogi Tanulmányok, I–III. kötet. Budapest: ELTE ÁJK, 305–320.
Dr. Szalay Zoltán nekrológja (1985): Határőr, 40 (22), 2.
Takács, P. (1984): Egy gyógyító-neve1ő csoport hat hónapja. Módszertani füzetek 2. Budapest: BvOP, 47–52.
Vörös, F. (1986): Gyógyító nevelés a gyakorlatban. Módszertani füzetek 6. Budapest: BvOP, 10–16.
