A terminological analysis of online patient information on dental injuries
Keywords:
dental terminology, dental injuries, online patient information, corpus-based analysis, specific language use
Abstract
Tooth injuries account for 11.1% of all dental injuries; the main types are fractures and luxations. Patients often search the internet for information on what to do in the event of a dental injury. In this study, we examine the use of terminology based on a corpus compiled from patient information leaflets on dental injuries provided by ten dental clinics, as well as the egészségvonal.hu and házipatika.com websites. Using Sketch Engine software, we compared the terms identified through keyword searches with Hungarian-language terminology used in recommendations for treating various dental injuries, which aligns with international terminology for dental injuries. The aim of our study was to map the dental terminology used in patient information leaflets written for the general public, to compile terms that are identical to colloquial language or can be understood based on the language proficiency of laypeople, to observe the strategies used to explain terms related to dental injuries, and, based on this, to formulate recommendations for effective patient information and education. Based on our analysis, we found that the Hungarian terminology for dental injuries in patient information leaflets is built from vernacular elements and is understandable with everyday language proficiency but requires explanation due to laypeople’s lack of professional expertise.
References
Andreasen, J. O. – Andreasen, F. – Andersson, L. (1994): Textbook and Color Atlas of Traumatic Injuries to the Teeth. 3rd ed. Blackwell Munksgaard: Copenhagen
Antal, G. et al. (2020): A fogorvosi és szájsebészeti ellátásokhoz társuló idegsérülés szövődmények: Betegtájékoztató célú szakmai oldalak. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék: Pécs
Bán, Á. et al. (2018): Fogászati sérülésekről készült látleletek komplex terminológiai, fogászati és igazságügyi orvosszakértői elemzése. Orvosi Hetilap 159/51. 2154–2161. https://doi.org/10.1556/650.2018.31212
Biró, E. – Kovács, G. – Nagy, I. K. (2022): Szókincsváltozások és determinologizáció a covid19-járvány idején. In: Navracsics J. – Bátyi, Sz. (szerk.) Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. https://mersz.hu/dokumentum/m1020nynyk2__140
Boles, C. D. – Liu, Y. – November-Rider, D. (2016): Readability Levels of Dental Patient Education. Brochures The Journal of Dental Hygiene 90/1. 1–7.
Buzás, K. et al. (2014): Traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek vizsgálata Dél-Magyarországon. Fogorvosi Szemle 107/4. 115–123.
Constantinovitsné Vladár, Zs. (2025): Kell(ett)-e nekünk magyar nyelvű tudomány? Filologia.hu 26/3-4. 5–21. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.1
Endreiné Szemők, I. – B. Papp, E. (2025): Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében. In: Fogarasi, K. – Ittzés, D. – Varga, É. K. – Vágási, T. (szerk.) Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II.: Nyelvi közvetítés és beszédkutatás. Online elérhető: https://mersz.hu/dokumentum/m1298tudas__39 . https://doi.org/10.1556/9789636640989.4
Fields, A. M. – Freiberg, C. S. – Fickenscher, A. – Shelley, K. H. (2008): Patients and jargon: are we speaking the same language? Journal of Clinical Anesthesia. 20/5. 343–346. https://doi.org/10.1016/j.jclinane.2008.02.006
Fogarasi, K. (2020): Fogsérülések megnevezéseinek terminologizáltsági foka fogorvosi-szájsebészeti látleletekben. Porta Lingua 2020. 111–122. https://doi.org/10.48040/PL.2020.10
Fóris, Á. (2013): A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése. In: Kontra, M. – Németh, M. – Sinkovics, B. (szerk.) Elmélet és empíria a szociolingvisztikában: válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Gondolat Kiadó: Budapest 163–173.
Fóris, Á. (2015): A terminológia szerepe a többnyelvű Európában. In: Benő, A. – Fazakas, E. – Zsemlyei, B. (szerk.) Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-KözépEurópában. (MANYE XXVI) Erdélyi Múzeum Egyesület: Kolozsvár 25–34.
Fóris, Á. (2019): A magyar nyelv a tudományban. A terminológia helye, szerepe és feladatai. Magyar Tudomány 180/3. 406–416. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.3.11
Gera, I. (1993) Angol–magyar fogorvosi szótár. Golden Book Kiadó: Budapest
Heltai P. (2004): Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének szakmai rendezvényéről és kutatásaiból. Szent István Egyetem: Gödöllő 25–45.
Heltai, N. – Baráth, Z. – Kereszty É. (2016): Fogászati jellegű sérülések törvényszéki vizsgálata. Orvosi Hetilap 157/11. 430–435. https://doi.org/10.1556/650.2016.30393
Heltai, P. – Gósy, M. (2005): A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr 129/4. 473 487
Hermann, P. et al. (2021): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a traumásan sérült fogak ellátásáról. Egészségügyi Közlöny. 71/13, 1303-1348 http://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/EOSZEF_letoltheto_doku/002113-2021_A_traumasan_serult_fogak_ellatasarol&inline=true
Horváth, Á. (2023): Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben. Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Alkalmazott Nyelvtudomány 23/1. 5–34
Humbert-Droz, J. – Picton, A. – Condamines, A. (2019): How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. Research in Corpus Linguistics 7. 1–17 https://doi.org/10.32714/ricl.07.01
Humbert-Droz, J. (2021): Définir la déterminologisation : approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules. Linguistique. Université Toulouse le Mirail – Toulouse II; Université de Genève: Genève
Keszler, B. – Kaán, M. (2003): A fogak elnevezésének alakulása a magyarban. Magyar Orvosi Nyelv 1. 9–26
Kuna Á. – Ludányi Zs. (2018): Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.) Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan Kiadó – OFFI Zrt.: Budapest. 120–139
Kuna, Á. (2024): Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése: Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2024/Kuna/6944
Ladányi, M. (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó, B. – Sipos, M. (szerk.) Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest
Lanstyák, I. (2019): A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 21/4. 61–91
Mány, D. (2024): Támogató kommunikáció betegtájékoztató szövegekben és fordításukban. L’Harmattan Kiadó: Budapest
Pálinkás, M. – Patonai, Z. – Fogarasi, K. (2023): Terminology of dental injuries in English-Hungarian comparison In: XXIII. SZOKOE Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: Szinergia és innováció a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar: Pécs
Petti, S. – Glendor, U. – Andersson, L. (2018): World traumatic dental injury prevalence and incidence, a meta-analysis. One billion living people have had traumatic dental injuries. Dental Traumatology 34/2. 71 86. https://doi.org/10.1111/edt.12389
Pusztai, F. (főszerk.) (2003): Magyar értelmező kéziszótár. 2. átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó: Budapest
Rébék-Nagy, G. (2010): Szaktudás, nyelvtudás, szaknyelv. In: Dobos, Cs. (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Roelcke, T. (2014): Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache 36/3-7. 154–178. https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305
Rózsa, B. – Németh, A. (2024): A tejfogak baleseti sérülései és azok ellátása. Nővér 37/2. 10–14. https://doi.org/10.55608/nover.37.0006
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocog-nitive Approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam–Philadelphia. https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Varga, É. K. – Lengyel, I, (2023): A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában. Porta Lingua. 2023/2. 29–39 https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.3
Varga, É. K. – Márton, E. – Indig, B. – Sárközi-Lindner, Zs. – Palkó, G. (2023): Erdélyi és anyaországi orvosi terminológia pandémia idején. Alkalmazott Nyelvtudomány. 23/1. 76–95
Varga, É. K. – Vladár, Zs. – Gyenes, G. – Barta, A. (2024): “How shall I explain?”: Terminology Usage in Medical Inquiries and Responses on a Hungarian website. In: Fogarasi, K. – Mány, D. (eds.) Semmelweis Medical Linguistics Conference 2024. Book of Abstracts: Implementation of Patient-centered Research Trends. Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet: Budapest
Vorzsák, O. – Vladár, Zs. – Varga, É., K. (2025): A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon. Porta Lingua. 2025/2. 37–49. https://doi.org/10.48040/PL.2025.2.4
Antal, G. et al. (2020): A fogorvosi és szájsebészeti ellátásokhoz társuló idegsérülés szövődmények: Betegtájékoztató célú szakmai oldalak. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék: Pécs
Bán, Á. et al. (2018): Fogászati sérülésekről készült látleletek komplex terminológiai, fogászati és igazságügyi orvosszakértői elemzése. Orvosi Hetilap 159/51. 2154–2161. https://doi.org/10.1556/650.2018.31212
Biró, E. – Kovács, G. – Nagy, I. K. (2022): Szókincsváltozások és determinologizáció a covid19-járvány idején. In: Navracsics J. – Bátyi, Sz. (szerk.) Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. https://mersz.hu/dokumentum/m1020nynyk2__140
Boles, C. D. – Liu, Y. – November-Rider, D. (2016): Readability Levels of Dental Patient Education. Brochures The Journal of Dental Hygiene 90/1. 1–7.
Buzás, K. et al. (2014): Traumás fogsérülések ellátásával kapcsolatos ismeretek vizsgálata Dél-Magyarországon. Fogorvosi Szemle 107/4. 115–123.
Constantinovitsné Vladár, Zs. (2025): Kell(ett)-e nekünk magyar nyelvű tudomány? Filologia.hu 26/3-4. 5–21. https://doi.org/10.59648/filologia.2025.3-4.1
Endreiné Szemők, I. – B. Papp, E. (2025): Az orvosi szaknyelvi rétegek egyes terminológiai kérdései a Covid1001 önkéntes egészségügyi szakfordítócsoport fordításainak tükrében. In: Fogarasi, K. – Ittzés, D. – Varga, É. K. – Vágási, T. (szerk.) Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság II.: Nyelvi közvetítés és beszédkutatás. Online elérhető: https://mersz.hu/dokumentum/m1298tudas__39 . https://doi.org/10.1556/9789636640989.4
Fields, A. M. – Freiberg, C. S. – Fickenscher, A. – Shelley, K. H. (2008): Patients and jargon: are we speaking the same language? Journal of Clinical Anesthesia. 20/5. 343–346. https://doi.org/10.1016/j.jclinane.2008.02.006
Fogarasi, K. (2020): Fogsérülések megnevezéseinek terminologizáltsági foka fogorvosi-szájsebészeti látleletekben. Porta Lingua 2020. 111–122. https://doi.org/10.48040/PL.2020.10
Fóris, Á. (2013): A szaknyelvek szociolingvisztikai és terminológiai megközelítése. In: Kontra, M. – Németh, M. – Sinkovics, B. (szerk.) Elmélet és empíria a szociolingvisztikában: válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Gondolat Kiadó: Budapest 163–173.
Fóris, Á. (2015): A terminológia szerepe a többnyelvű Európában. In: Benő, A. – Fazakas, E. – Zsemlyei, B. (szerk.) Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-KözépEurópában. (MANYE XXVI) Erdélyi Múzeum Egyesület: Kolozsvár 25–34.
Fóris, Á. (2019): A magyar nyelv a tudományban. A terminológia helye, szerepe és feladatai. Magyar Tudomány 180/3. 406–416. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.3.11
Gera, I. (1993) Angol–magyar fogorvosi szótár. Golden Book Kiadó: Budapest
Heltai P. (2004): Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének szakmai rendezvényéről és kutatásaiból. Szent István Egyetem: Gödöllő 25–45.
Heltai, N. – Baráth, Z. – Kereszty É. (2016): Fogászati jellegű sérülések törvényszéki vizsgálata. Orvosi Hetilap 157/11. 430–435. https://doi.org/10.1556/650.2016.30393
Heltai, P. – Gósy, M. (2005): A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr 129/4. 473 487
Hermann, P. et al. (2021): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a traumásan sérült fogak ellátásáról. Egészségügyi Közlöny. 71/13, 1303-1348 http://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/EOSZEF_letoltheto_doku/002113-2021_A_traumasan_serult_fogak_ellatasarol&inline=true
Horváth, Á. (2023): Betegbiztonság és hatékony kommunikáció multikulturális és többnyelvű egészségügyi intézményekben. Nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptálásának lehetőségei. Alkalmazott Nyelvtudomány 23/1. 5–34
Humbert-Droz, J. – Picton, A. – Condamines, A. (2019): How to build a corpus for a tool-based approach to determinologisation in the field of particle physics. Research in Corpus Linguistics 7. 1–17 https://doi.org/10.32714/ricl.07.01
Humbert-Droz, J. (2021): Définir la déterminologisation : approche outillée en corpus comparable dans le domaine de la physique des particules. Linguistique. Université Toulouse le Mirail – Toulouse II; Université de Genève: Genève
Keszler, B. – Kaán, M. (2003): A fogak elnevezésének alakulása a magyarban. Magyar Orvosi Nyelv 1. 9–26
Kuna Á. – Ludányi Zs. (2018): Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. In: Fóris Á. – Bölcskei A. (szerk.) Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. L’Harmattan Kiadó – OFFI Zrt.: Budapest. 120–139
Kuna, Á. (2024): Az orvos-beteg kommunikáció nyelvészeti elemzése: Elmélet, gyakorlat, módszer. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. https://doi.org/10.21862/BeszKutAlk2024/Kuna/6944
Ladányi, M. (2005): A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó, B. – Sipos, M. (szerk.) Uráli grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intézet: Budapest
Lanstyák, I. (2019): A funkcióigés szerkezetek néhány általános kérdéséről. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 21/4. 61–91
Mány, D. (2024): Támogató kommunikáció betegtájékoztató szövegekben és fordításukban. L’Harmattan Kiadó: Budapest
Pálinkás, M. – Patonai, Z. – Fogarasi, K. (2023): Terminology of dental injuries in English-Hungarian comparison In: XXIII. SZOKOE Nemzetközi Szaknyelvi Konferencia: Szinergia és innováció a szaknyelvoktatásban és -kutatásban. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar: Pécs
Petti, S. – Glendor, U. – Andersson, L. (2018): World traumatic dental injury prevalence and incidence, a meta-analysis. One billion living people have had traumatic dental injuries. Dental Traumatology 34/2. 71 86. https://doi.org/10.1111/edt.12389
Pusztai, F. (főszerk.) (2003): Magyar értelmező kéziszótár. 2. átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó: Budapest
Rébék-Nagy, G. (2010): Szaktudás, nyelvtudás, szaknyelv. In: Dobos, Cs. (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Roelcke, T. (2014): Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache 36/3-7. 154–178. https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305
Rózsa, B. – Németh, A. (2024): A tejfogak baleseti sérülései és azok ellátása. Nővér 37/2. 10–14. https://doi.org/10.55608/nover.37.0006
Temmerman, R. (2000): Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocog-nitive Approach. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam–Philadelphia. https://doi.org/10.1075/tlrp.3
Varga, É. K. – Lengyel, I, (2023): A betegtájékoztatás nyelvi és betegjogi megfelelősége egy egészségügyi internetes portál „Orvos válaszol” rovatában. Porta Lingua. 2023/2. 29–39 https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.3
Varga, É. K. – Márton, E. – Indig, B. – Sárközi-Lindner, Zs. – Palkó, G. (2023): Erdélyi és anyaországi orvosi terminológia pandémia idején. Alkalmazott Nyelvtudomány. 23/1. 76–95
Varga, É. K. – Vladár, Zs. – Gyenes, G. – Barta, A. (2024): “How shall I explain?”: Terminology Usage in Medical Inquiries and Responses on a Hungarian website. In: Fogarasi, K. – Mány, D. (eds.) Semmelweis Medical Linguistics Conference 2024. Book of Abstracts: Implementation of Patient-centered Research Trends. Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet: Budapest
Vorzsák, O. – Vladár, Zs. – Varga, É., K. (2025): A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon. Porta Lingua. 2025/2. 37–49. https://doi.org/10.48040/PL.2025.2.4
Published
2026-07-22
Issue
Section
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás
Copyright (c) 2026 Magdolna Pálinkás, Éva Katalin Varga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
