Útmutató a szerzőknek

Útmutató

a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat közleményeinek összeállításához

A folyóirat kutatást bemutató eredeti közleményt, elméleti, és összefoglaló jellegű kéziratokat közöl.

Várunk továbbá az orvosi nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket, felvetéseket is, ezeket kizárólag a kérdező és a kérdés megválaszolója belegyezésével közöljük a tudományos és szakmai közösség tájékoztatása céljából.

A kutatást bemutató eredeti közleményeket kérjük a „Bevezetés, Módszertan, Eredmények, Következtetések” felépítésben elkészíteni.

Az elméleti és összefoglaló jellegű kéziratok tartalmazhatnak egy egészségtudományi szakterület helyes magyar megnevezésre vonatkozó ajánlását is. Az elméleti és összefoglaló jellegű kéziratokat kérjük a „Bevezetés/ Problémafelvetés, Módszerek, Következtetések/Megállapítások felépítés alapján elkészíteni.

A kézirat terjedelme legfeljebb 20 000 leütés lehet (a szóközökkel, hivatkozásokkal, ábrákkal és táblázatokkal együtt).

Általános formai követelmények

1. oldal: Címlap

  • A kézirat címe 14-es betűmérettel félkövérrel
  • Alatta a szerző(k) neve dőlt, aláhúzott betűvel (több szerző esetében szóközzel és nagykötőjellel összekapcsolva).
  • Alatta új sorban kérjük a szerző(k) munkahelyét megadni
  • Alatta: magyar összefoglaló szószáma
  • Teljes kézirat szószáma
  • Ábrák száma
  • Táblázatok száma
  • Alatta levelezési cím, az e-mail cím és a telefonszám megadásával

2. oldal Magyar nyelvű összefoglaló (max. 250 szó)

Alatta: 5 db magyar nyelvű kulcsszó

3. oldal: 

  • Cím angol nyelven
  • Angol nyelvű összefoglaló (legfeljebb 250 szó)
  • 5 db angol nyelvű kulcsszó

4. oldalatól: a kézirat törzsszövege

  • A bekezdések után egy üres sor következik. A bekezdés a sor elején kezdődik.
  • Az alcímek, fejezetcímek jelzése félkövér tizedes számokkal történjék ( Elsőrendű; 1.2. Másodrendű; 1.2.3. Harmadrendű). Például. 1. Bevezetés; 1.1. Történelmi háttér; 1.1.3. Közlemények a középkori Európából
  • Kiemelés a szövegben: a nyelvi adatokat, címeket, a példákat és ábra-/táblázatszámokat dőlt betűvel, a tartalmi kiemelést félkövér betűkkel kell jelezni. Kérjük, hogy az utóbbi eszközt csak a legszükségesebb esetben alkalmazzák, az aláhúzást pedig kerüljék.
  • Az évszázadokat hagyományosan római számmal írjuk (XVI. század).
  • Nyelvi elkötelezettség

A folyóirat a magyar orvosi nyelv és ezen keresztül a magyar nyelv ápolására jött létre. Ezért kérjük a szerzőket, hogy tartózkodjanak a szükségtelen (magyarul megfelelően kifejezhető) idegen szavak használatától (konzekvens → következetes; team → csoport). A magyarul is félreérthetetlenül kifejezhető idegen szavakat magyarul közöljük.

Idegen szavak írásmódja

Az idegen szavak írásmódjára ajánlást az Akadémiai Kiadó és a Medicina Kiadó kiadványai fogalmaznak meg:

  • Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2022.
  • Bősze Péter: Magyar Orvosi Nyelv. Helyesírási Útmutató. Medicina Kiadó, Budapest, 2018.

Ezen ajánlások az irányadók.

Ábrák, ábraaláírások, táblázatok

Kérjük, hogy csak olyan ábrákat, táblázatokat mellékeljenek, amelyekre hivatkoznak a szövegben.

A szövegben az ábrákat dőlt betűvel meg kell számozni.

Ábraaláírások: Az ábra aláírások az ábra alatt szerepeljenek. Ha a szövegben az ábrára történő utalás számozva szerepel, az ábra alatt is szükséges a számozás (2. ábra).

A táblázatoknál az ábrákkal egyező megfontolások érvényesek. A táblázatok címét és számát a táblázat fölé írjuk.

A táblázatok és ábrák nyomtatásban megjelenő helyét a kézirat szövegébe, a megfelelő helyre kérjük külön új sorban bejelölni.

Lábjegyzet

A hivatkozásokat a kézirat végén adjuk meg (ld. lentebb). Az egységes forma miatt kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzetet csak akkor alkalmazzanak, ha nagyon szükséges és nem tartják megfelelőnek a kézirat végén, a hivatkozási listában történő megjelenítést. A lábjegyzetre is számozással kell hivatkozni; a szövegben a hivatkozási szám felső kitevőben legyen.

Köszönetnyilvánítás

Formája nem meghatározott. Köszönet csak annak mondható, aki abba beleegyezett.

Hivatkozások

A hivatkozásokat a szövegben azok előfordulási sorrendjében számozzuk meg zárójelbe tett arab számmal

Pl: „a kérdés történetét XY 2013-ban már összefoglalta (8)”

Több hivatkozási számot vesszővel és szóközzel tagolva kérünk felsorolni:

Pl: „a kérdés történetét XY, VZ és TX korábban már összefoglalta (7, 11, 22)”. Ha a hivatkozások folyamatosak, a hivatkozási számokat nagykötőjel kapcsolja (1, 2, 4–7, 9) – két egymás melletti szám nem sorozat

Pl: „A tudáson és tekintélyen alapuló hatalmi helyzet helyett egyre inkább a betegközpontú gyógyítás és az együttműködő kapcsolat kialakulása figyelhető meg (1, 4, 8–10)”.

Az irodalmi hivatkozásoknál nem szükséges l./lásd, pl. vagy vö.; elegendő a zárójelben megadott hivatkozási szám, például: (4).

Mindegyik hivatkozás külön számot kap. Ha ugyanannak a műnek különböző oldalaira hivatkoznak, ezeket a, b stb. kiegészítő betűkkel kell jelölni a sorszám után közvetlenül (1a) (2b, 4, 6–8). Ha a szerző neve megjelenik a szövegben, a hivatkozási szám ezt kövesse, például Mészáros (5). A keresztnevet a szövegben nem kell jelölni. Többszerzős közleményre hivatkozásnál csak az első szerző nevét kell kiírni a szövegben, hozzátéve az és munkatársai kiegészítést. Példa: Keszler és munkatársai (9). A szövegbeli hivatkozáskor a szerző(k) nevét nem szükséges kiemelni.

Az irodalmat Hivatkozások címszó alatt, a szövegbeni előfordulás sorrendjében, a szövegben megadott számozással kérjük felsorolni. A számok után pont. Pl:

  1. Huzella Tivadar On chronic grey liver atrophy. In Hungarian. [Az idült szürke májsorvadásról] Magyar Orvosi Archivum 1922;2:91–107.

A személyes közlést nem kell számozni. Ezekre hivatkozni a szövegben kell, nem a Hivatkozások részben. Kérjük, hogy zárójelben tüntessék fel a nevet, akire hivatkoznak, kiegészítve a személyes közlés kifejezéssel. Hivatkozni csak arra lehet, aki abba belegyezett.

Példa: […] csak akkor mondható, ha az MTA jóváhagyja (Laczkó, személyes közlés).

Az irodalomjegyzékben csak azokat a tételeket sorolják fel, amelyekre a szövegben hivatkoznak. Kérjük, hogy a tételeket számozással ellátva, egy sorral elválasztva közöljék az alábbi minták szerint.

Közlemények

Sorrend:

  • A szerző(k) neve: a szerzők vezetékneve után szóközzel az utónév kezdőbetűi szerepelnek pont nélkül. A szerzők vesszővel elválasztva követik egymást. Hat szerzőig valamennyi szerző feltüntetendő; több szerző esetén az NLM-szabályok szerint kell eljárni. Hét vagy több szerző esetén az első hat szerző nevét kell megadni, majd „et al.” megjelölést kell alkalmazni. Az utolsó szerző neve után pont álljon.
  • A cikk címe az eredeti közlési nyelven szerepel. Amennyiben a cikk nem angol nyelvű, a cím angol fordítását szögletes zárójelben kell megadni.
  • Folyóirat neve: A folyóirat nevét a National Library of Medicine (NLM) által elfogadott rövidítésben kell feltüntetni vagy teljes névvel kiírva. A folyóiratnév után nem szerepel pont.
  • Évszám, évfolyamszám és oldalszám. Év szóközzel, majd az angol hónaprövidítés (pl. Jan, Feb, Mar stb.), szükség esetén a nap. Pontosvessző után a kötet száma.

Zárójelben a lapszám. Kettőspont után az oldalszám-tartomány (kezdő–záró oldal). A záró oldalszám végén pont van. Több oldalnál a tól-ig viszonyt nagykötőjel jelöli – az utóbbinál csak a különböző számokat kell feltüntetni (tehát pl. 1815-1818. helyett 1815-8.). Ha szükséges, megadható a kötetszám is az évfolyamszám után, ferde vonallal elválasztva, szóköz nélkül.

Nyelv megjelölése: Nem angol nyelvű cikk esetén a közlés nyelvét angolul fel kell tüntetni (pl. Hungarian., German., French.), ponttal a végén.

Ezt követően a közlemény digitális azonosítószáma (digital object identifier, DOI), amennyiben rendelkezésre áll, ezt „doi:” jelöléssel kell megadni.

Tehát:
Szerző(k). Cikk címe [angol fordítás, ha szükséges]. Folyóirat rövidített neve. Év Hónap Nap;Kötet(Szám):Kezdőoldal–Záróoldal. Nyelv. doi: DOI-szám.

Pl.

Barta A, Delbó K, Varga ÉK, Szabó M, Szőllősi L, Somodi B, Bereczki D. Pápai Páriz Ferenc baseli egyetemi diplomamunkájának latinról magyarra fordítása védésének és orvossá avatásának 350. évfordulóján [Translation from Latin to Hungarian of the thesis of Ferenc Pápai Páriz at the 350th anniversary of his defense and medical inauguration at the University of Basel]. Orv Hetil. 2024 Nov 17;165(46):1808-21. Hungarian. doi: 10.1556/650.2024.HO2818. 

Könyv esetén a szerzők neve és a könyv címe [nem angol nyelven megjelent mű esetén a könyv címe angolul, majd kapcsos zárójelben magyarul] után a kiadó neve, majd a kiadó városa következik.  Közöttük vessző van. A kiadó városa után nincs írásjel. A hivatkozást a kiadás éve zárja le, utána pont.

Tehát Szerző(k) Név. Magyar cím [Angol fordítás]. Kiadó neve, Kiadó városa Év.

Példa:

Hoffbrand AV, Moss PAH, Pettit JE (szerk). A hematológia alapjai [Essential Haematology]. Medicina, Budapest 2011.

Könyvfejezet esetén: a szerzők nevét a fejezet címe követi, a végén pont. Utána „”In:”, majd a könyv szerkesztőinek neve, majd zárójelben „(szerk)”. Ezt a könyv címe követi, utána a kiadó neve és városa következik.  Közöttük vessző van. A kiadó városa után nincs írásjel. Ezt a kiadás éve követi, utána kettőspont, majd a fejezet kezdő és végoldalszáma, utána pont.

Fejezetszerző(k) Név. Fejezet címe [angol fordítás]. In: Könyv szerkesztőinek neve (szerk). Könyv címe [angol fordítás]. Kiadó neve, Kiadó városa Év: kezdő–záró oldalszám.

Példa: Lehoczky D. Az idült myeloid leukemia [Chronic myeloid leukaemia]. In: Udvardy M, Kiss A, és mtsai (szerk). Hematológiai betegségek kezelése [Treatment of hematological diseases]. Dictum Kiadó, Budapest 2001: 26–34.

Példák a hivatkozásokra:

Fábián P. Fontos-e a magyar orvosi nyelv? [Is the Hungarian medical language important?]. Magyar Orvosi Nyelv 2001;1:26–7.

Berényi M, Keszler B, Kovács É, Kuna Á, Laczkó K, Ludányi Z. A szaknyelvi csoportnevek írása a magyar orvosi nyelvben – javaslat megvitatásra [Writing professional group names in Hungarian medical language – proposal for discussion]. Magyar Orvosi Nyelv 2015;15:47–71.

Ha ugyanannak a könyvnek, értekezésnek különböző oldalaira hivatkoznak, kérjük a hivatkozási számokat a, b, c stb. betűkkel kiegészíteni. A szövegben például (20a). Az irodalmi felsorolásban a vonatkozó oldalszám után kell írni az a, b stb. betűt zárójelben. Szóközt sehol nem kell tenni: Pl. Korbuly G, Almási B. Balogh Pál Némethoni naplója 1825-ből [The Némethoni Diary of Pál Balogh from 1825]. Gyógyászat 1938;78:227–8(a), 240–3(b), 252–8(c).

Domonkosi Á, Kuna Á. A tetszikelés szociokulturális értéke. A tetszikelő kapcsolattartási stílus szerepe az orvos-beteg kommunikációban [The sociocultural significance of third-person polite forms of address (“tetszik”). The role of the “tetszik” form of address in doctor–patient communication]. Magyar Nyelvőr 2015;139/1:39–63.

Hivatkozni lehet megjelenés alatt álló, már elfogadott közleményekre is. Ilyenkor a még nem ismert adatok helyére azt kerül, hogy: megjelenés alatt. Pl:

Kis P. Az igekötők [Verbal prefixes]. Magyar Orvosi Nyelv 2017. megjelenés alatt.

Szótári tételek:

Alapelve azonos a közleményekre hivatkozáséval. Előfordul, hogy az oldalszám nem szükséges.

Eőry V. Értelmező szótár [Explanatory Dictionary]. Tinta Kiadó, Budapest 2007.

Siptár P, Keszler B, Tóth E. Kis magyar helyesírás. 100 szabálypont magyarázatokkal és példákkal [Small Hungarian Orthography. 100 rules with explanations and examples]. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest 2016:6–8.
A kiegészítés / mellékcím („A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása alapján”) nem kell angolul, marad magyarul, mert ez nem önálló cím, csak a könyv kiadásának pontosítása.

A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás [Rules of Hungarian Orthography, 12th edition]. Akadémiai Kiadó, Budapest 2015.

Kuna Á, Kaló Zs. Az orvos-beteg kapcsolat a családorvosi gyakorlatban [Doctor–patient relationship in general practice]. In: Veszelszki Á, Lengyel K (szerk.). Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve [Science, technolect, terminology. The language of sciences and professions]. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest 2014:117–30.

Kiegészíthetők a hivatkozások a világhálós elérhetőséggel – ez a közlemény/könyv stb. közvetlen elérhetőségét adja meg. Az adatok kerüljenek zárójelbe, záró pont nincs. Előfordulhat úgy is, hogy az évszám és/vagy kötetszám és/vagy oldalszám hiányzik. Ha egyik sincs, a honlap megjelölését nem kell zárójelbe tenni. Ha a hivatkozás a világhálóról származik, a letöltés időpontját zárójelben kérjük megadni.

Pl. Szepesy Gy. Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve [Let Not a Day, a Minute Be Lost]. Gondolat Kiadó, Budapest 1986:20–57 (http://mek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm)

E-folyóiratokra hivatkozásnál lehetőleg a közlemény DOI-számát kérjük megadni.

Honlapok

Bárdos J. Az idegennyelv-pedagógia három aspektusa: nyelvtanítás-történet, kortárs elméletek és az értékelés [Three aspects of foreign language pedagogy: the history of language teaching, contemporary theories, and assessment]. MTA doktori értekezés tézisei, Veszprém 2005 (www.manye.pte.hu/tezisek_Bardos_Jeno.doc, letöltés: 2007. december 27.) 

Előadás

Kuna Á, Kaló Zs. Orvos-beteg kommunikáció és az érzelemkifejezés nyelvészeti elemzése a családorvosi gyakorlatban [A linguistic analysis of doctor–patient communication and emotional expression in general practice]. A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Budapest 2013.

Egyéb hivatkozások, források

Megadhatók egyéb irodalmi adatok is az olvasó tájékoztatására. Kérjük, hogy ezeket a Hivatkozások után, FORRÁS címszó alatt sorolják fel ábécé sorrendben, számozás nélkül. Formájuk egyezzen az előbbiekkel. Ez a felsorolás követi az irodalmi hivatkozások jegyzékét.

Budapest, 2026. 02. 26.

 

A cikkeket, egyéb írásokat e-levélben kérjük a fogarasi.katalin@semmelweis.hu címre küldeni.