Új biológiai és klinikai öregedéstudományi eredmények az egészséges életkor meghosszabbítására

Kulcsszavak: öregedés, szeneszcencia, biológiai órák, rejuvenáció, öregedésgátló stratégiák

Absztrakt

A szervezet öregedése belső tulajdonságok és környezeti faktorok által meghatározott biológiai folyamat, amely a szövetek és a szervek fiziológiai funkcióinak fokozatos beszűkülésével jellemezhető. Ezzel párhuzamosan az öregedés mögött meghúzódó mechanizmusok érzékenyebbé teszik a szervezetet a stressztényezőkre és a krónikus betegségek kialakulására. Korábban az öregedést visszafordíthatatlan, egyirányú folyamatnak tartották, azonban a legújabb kutatások az öregedés nagy fokú plaszticitását tárták fel. Ebben a munkában bemutatjuk az öregedéssel járó sejt- és szervszintű változásokat, és ezek lehetséges felhasználását egy szerv vagy az egész szervezet biológiai korának meghatározásához. Kiemelten tárgyaljuk a sejtszintű öregedés egyik meghatározó eseményét, a szeneszcenciát mint a terápiás beavatkozások ígéretes célpontját. Összefoglaljuk továbbá az öregedés lelassítására, megállítására, valamint a szervezet visszafiatalítására tett erőfeszítéseket, és vázoljuk ezen stratégiák lehetséges átültetését a klinikai gyakorlatba.

Hivatkozások

Lemoine M: Defining aging. Biol Philos 2020; 35: 46. https://doi.org/10.1007/s10539-020-09765-z

Gems D: the hyperfunction theory: an emerging paradigm for the biology of aging. Ageing Res Rev 2022; 74: 101557. https://doi.org/10.1016/j.arr.2021.101557

Austad SN, Hoffman JM: Is antagonistic pleiotropy ubiquitous in aging biology? Evol Med Public Health 2018; 2018: 287-294. https://doi.org/10.1093/emph/eoy033

Kirkwood TBL: The disposable soma theory. In: The evolution of senescence in the tree of life. Oxford University Press, Oxford, 2017: 23-39. https://doi.org/10.1017/9781139939867.002

Kenyon C: The genetics of ageing. Nature 2010; 464: 504-512. https://doi.org/10.1038/nature08980

López-Otín C, Blasco MA, Partridge L és mtsai: Hallmarks of aging: an expanding universe. Cell 2023; 186: 243-78.

https://doi.org/10.1016/j.cell.2022.11.001

Campisi J, d'Adda di Fagagna F: Cellular senescence: when bad things happen to good cells. Nat Rev Mol Cell Biol 2007; 8: 729-740. https://doi.org/10.1038/nrm2233

Hayflick L, Moorhead PS: The serial cultivation of human diploid cell strains. Exp Cell Res 1961; 25: 585-621. https://doi.org/10.1016/0014-4827(61)90192-6

Muńoz-Espín D, Serrano M: Cellular senescence: from physiology to pathology. Nat Rev Mol Cell Biol 2014; 15: 482-496. https://doi.org/10.1038/nrm3823

Sharpless NE, Sherr CJ: Forging a signature of in vivo senescence. Nat Rev Cancer 2015; 15: 397-408. https://doi.org/10.1038/nrc3960

Coppé JP, Patil CK, Rodier F és mtsai: Senescence-associated secretory phenotypes reveal cell-nonautonomous functions of oncogenic RAS and the p53 tumor suppressor. PLoS Biol 2008; 6:e301. https://doi.org/10.1371/journal.pbio.0060301

Rutledge J, Oh H, Wyss-Coray T: Measuring biological age using omics data. Nat Rev Genet 2022; 23: 715-727.

https://doi.org/10.1038/s41576-022-00511-7

Borrego-Ruiz M, Borrego A: Advances in epigenetic clocks: from prediction to intervention. Trends Mol Med 2024.

Jansen R, Han LK, Aberg KA és mtsai: Transcriptomic predictors of biological age. Cell Syst 2021; 12: 839-853.

Qian K, Wang L, Zhou M és mtsai: Metabolomics-based aging clocks: current status and future prospects. Cell Metab 2025

Fang EF, Lautrup S, Hou Y és mtsai: Hormonal regulation of biological age: a systems biology perspective. Nat Rev Endocrinol 2023; 19: 451-470.

Chang AY, Skirbekk VF, Tyrovolas S és mtsai: Measuring population ageing: an analysis of the global burden of disease study 2017. Lancet Public Health 2019; 4: e159-e167. https://doi.org/10.1016/S2468-2667(19)30019-2

Kennedy BK, Berger SL, Brunet A és mtsai: Geroscience: linking aging to chronic disease. Cell 2014; 159: 709-713.

https://doi.org/10.1016/j.cell.2014.10.039

Kirkland JL, Tchkonia T: Senolytic drugs: from discovery to translation. J Intern Med 2020; 288: 518-536. https://doi.org/10.1111/joim.13141

Takahashi K, Yamanaka S: A decade of transcription factormediated reprogramming to pluripotency. Nat Rev Mol Cell Biol 2016; 17: 183-193. https://doi.org/10.1038/nrm.2016.8

Barzilai N, Crandall JP, Kritchevsky SB és mtsai: Metformin as a tool to target aging. Cell Metab 2016; 23: 1060-1065. https://doi.org/10.1016/j.cmet.2016.05.011

Fang EF, Lautrup S, Hou Y és mtsai: NAD+ in aging: molecular mechanisms and translational implications. Trends Mol Med 2017; 899-916. https://doi.org/10.1016/j.molmed.2017.08.001

Kudlova E, Krut'ko VN, Moskalev AA: Senotherapeutic strategies for healthy aging. Biogerontology 2022; 23: 245-266.

Blagosklonny MV: Cell cycle arrest is not senescence. Aging (Albany NY). 2018; 10: 3067-3075. https://doi.org/10.18632/aging.101647

Kuro-o M: The Klotho proteins in health and disease. Nat Rev Nephrol 2019; 15: 27-44. https://doi.org/10.1038/s41581-018-0078-3

Fancourt D, Finn S, Steptoe A: Cultural engagement and epigenetic ageing: longitudinal evidence from the English Longitudinal Study of Ageing. Nat Aging 2024; 4: 115-123.

Li Z, Zhang Z, Ren Y és mtsai: Aging and age-related diseases: from mechanisms to therapeutic strategies. Biogerontology. 2021; 22: 165-187. https://doi.org/10.1007/s10522-021-09910-5

Guarente L, Sinclair DA, Kroemer G és mtsai: Human trials exploring anti-aging medicines. Cell Metab 2024; 36: 354-376. https://doi.org/10.1016/j.cmet.2023.12.007

Zheng L, He S, Wang H és mtsai: Targeting cellular senescence in aging and age-related diseases. Aging Dis 2024; 15: 2554-2594.

Poljšak B, Kovač V, Milisav I és mtsai: Current uncertainties and future challenges regarding NAD⁺ boosting strategies. Antioxidants 2022; 11: 1637. https://doi.org/10.3390/antiox11091637

Grodstein F, Lemos B, Yu L és mtsai: The association of epigenetic clocks in brain tissue with brain pathologies and common aging phenotypes. Neurobiol Aging 2021; 102: 96-104. https://doi.org/10.1016/j.nbd.2021.105428

Martínez-Magańa JJ, Hurtado-Soriano J, López-Romero P és mtsai: Towards a novel frontier in the use of epigenetic clocks in epidemiology. Arch Med Res 2024; 55: 101-110. https://doi.org/10.1016/j.arcmed.2024.103033

Wang T, Maden SK, Luebeck GE és mtsai: Dysfunctional epigenetic aging of the normal colon and colorectal cancer risk. Clin Epigenetics 2020; 12: 5. https://doi.org/10.1186/s13148-019-0801-3

Fancourt D, Garnett C, Spiro N: Cultural engagement and epigenetic aging: associations with DNA methylation clocks. Nat Aging 2024; 4: 456-465.

Megjelent
2026-03-04
Hogyan kell idézni
Holczbauer, Aliz, Alexandra Kalmár, Gábor Valcz, István Takács, és Béla Molnár. 2026. „Új biológiai és Klinikai öregedéstudományi eredmények Az egészséges életkor meghosszabbítására”. Magyar Belorvosi Archívum 79 (1). Budapest, 29-37. https://doi.org/10.59063/mba.2026.79.1.4.
Folyóirat szám
Rovat
Összefoglaló közlemény