„…talán eredetileg ellentmondó formaelvek kiegyenlítésével”
Szabolcsi Bence és Dincsér Oszkár esete a kvintváltó pentaton dallamokkal
Absztrakt
Szabolcsi Bence az 1930- as években nagyívű elképzeléseket publikált a magyar népzene őstörténetéről. 1940- ben, Adatok a középázsiai dallamtípus elterjedéséhez című írásában kifejtette, hogy a magyar népzenében a pentatónia összekapcsolódása az ereszkedő kvintváltással a közép- ázsiai zenekultúra örökségét képviseli. Az egyébként lelkes visszhang ellenére Dincsér Oszkár, a Néprajzi Múzeum fiatal népzenekutatója rövid válaszcikkében szkeptikus hangot ütött meg. A vita elemzésével, kontextusba állításával a magyar népzenekutatás tudománytörténetéhez kívánok hozzájárulni. A Bartók–Kodály- féle népzenetudományi kánon kialakulásával egy időben itt különböző alapelvek (diffuzionizmus és evolucionizmus) és különböző eszmeáramlatok (összehasonlító zenetudomány és szellemtörténet) feszülnek egymásnak, rávilágítva a magyar diskurzus összetettségére és nemzetközi beágyazottságára.
Hivatkozások
Bartha Dénes: „Az összehasonlító zenetudomány új célkitűzései”, Ethnographia 45/3–4. (1934), 127–138.
Bartók Béla: A magyar népdal. Budapest: Rózsavölgyi, 1924, XXI–XXII., XXIV., 87., 104. Kritikai kiadása: Bartók Béla írásai, 5.: A magyar népdal. Közr. Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica, 1990.
Bartók Béla: „Népdalgyüjtés Törökországban (Felolvasás a budapesti rádióban, jan. 11.- én; kibővítve)”, Nyugat 30/3. (1937. március), 173–181. (BBÍ 4, 130–140). https://doi.org/10.1093/nq/173.11.181
Berlász Melinda: „Dincsér Oszkár kutatásai a Pátria- felvételek összefüggésében. Egy évtized a Néprajzi Múzeum népzenei műhelyében (1935–1944)”. In: Zenetudományi dolgozatok 2001–2002. Szerk. Sz. Farkas Márta. Budapest: ZTI, 2002, 121–144.
Dincsér Oszkár: „A cigányhangsor”, Ethnographia 48/4. (1937. december), 468–471.
Dincsér Oszkár: „Népdalgyűjtés Erdélyben”, Néprajzi Értesítő 32/1–2. (1940), 126–136.
Dincsér Oszkár: „Adatok a középázsiai dallamtípus elterjedéséhez. Néhány megjegyzés Szabolcsi Bence cikkéhez”, Ethnographia 52/2. (1941. június), 143–145.
Dincsér Oszkár: „A régi stílusú magyar népdal szövegsorainak szótagszám vizsgálata”, Ethnographia 52. (1941), 280–282.
Dincsér Oszkár: „A magyar verstan a magyar népköltés világánál”. Kézirat, kb. 1944. ZTI NZK V- 04.10/2.1.
Dobszay László: „Az összehasonlító népzenetudomány tündöklése és lehanyatlása”, Magyar Zene 48/1. (2010. február), 7–19.
Kodály Zoltán: „Ötfokú hangsor a magyar népzenében”, Zenei Szemle 1. (1917), 15–16., 117–119., 152–154., 249–252. Jav. és bőv. 2. változat in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti
Múzeum ötvenéves jubileumára. Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy, 1929, 208–218. (VT 2., 65–75.)
Kodály Zoltán: „Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében”. In: Emlékkönyv Balassa Józsefnek, a Magyar Nyelv szerkesztőjének 70. születésnapjára. Szerk. Beke Ödön–Benedek Marcell–Turóczi-Trostler József. Budapest: Ranschburg, 1934, 181–193. (VT 2. 145–154).
Kodály Zoltán: „Zene”. In: A magyarság néprajza, IV.: Szellemi néprajz. Szerk. Czakó Elemér. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937, 9–80.
Kodály Zoltán: „Mi a magyar a zenében?”, Apollo 4/3–4. (1938), 97–102 (VT 1, 75–80).
Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest: Osiris, 22001.
Kroó György: Szabolcsi Bence. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1994.
Lajtha László: „Az 1930. évi népzenei gyüjtések”, Ethnographia 42/2. (1931. június), 62–75. Gyűjteményes kiadása: Lajtha László írásai, I–II. Közr. Berlász Melinda, a közreadó munkatársai Biró Viola, Ozsvárt Viktória. Budapest: Rózsavölgyi–ZTI, 2022, 82–103.
Lipták Dániel: „Dincsér Oszkár 1942- es Csík megyei népzenei gyűjtése és az amerikai zenei antropológia”, Ethnographia 130/2. (2019. június), 274–291.
Lipták Dániel: „Egy elpusztult népzenei gramofonfelvétel nyomában. Gyimes, 1943”. In: Zenetudományi dolgozatok 2021–2022. Szerk. Kim Katalin. Budapest: ZTI, 2022, 179–238.
Riskó Kata: „Elágazó utakon. A magyar népzenekutatás 1930 és 1945 között”. In: Járdányi Pál és kora. Tanulmányok a 20. századi magyar zene történetéből (1920–1966). Szerk. Dalos Anna–Ozsvárt Viktória. Budapest: Rózsavölgyi, 241–258.
Szabolcsi Bence: A magyar zene története rövid összefoglalásban. Budapest: Somló Béla, 1934. (Népszerű Zenefüzetek 2).
Szabolcsi Bence: „Népvándorláskori elemek a magyar népzenében. (Adatok a magyar népi hagyományok keleti kapcsolataihoz)”, Ethnographia 45/3–4. (1934. december), 138–156.
Szabolcsi Bence: „Kelet és Nyugat a magyar népzenében”. In: A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest: Merkantil Nyomda, 1936, 178–188.
Szabolcsi Bence: „Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok”, Ethnographia 47/4. (1936. december), 233–251.
Szabolcsi Bence: „Osztják és vogul dallamok. (Újabb adalék a magyar népi siratódallam problémájához)”, Ethnographia 48/4. (1937. december), 340–345.
Szabolcsi Bence: „A zenei földrajz alapvonalai. Zenekultúrák és zenestílusok keletkezése-elmúlása a földrajz megvilágításában”, Ethnographia 49/1–2. (1938), 1–18.
Szabolcsi Bence: „Néhány megjegyzés a cigányhangsor kérdéséhez”, Ethnographia 49/3–4. (1938), 425–426.
Szabolcsi Bence: „Adatok a középázsiai dallamtípus elterjedéséhez”, Ethnographia 51/2. (1940. június), 242–248.
Szabolcsi Bence: „Makám- elv a népi és művészi zenében”, Ethnographia 60/1–4. (1949), 81–87.
