A Hubay–Popper-vonósnégyes negyedszázada a főváros zeneéletében
Absztrakt
A 19–20. század fordulóján Budapest zeneéletében meghatározó helyet foglalt el a Hubay–Popper- vonósnégyes, az első világszínvonalú hazai kamaraegyüttes. Alapítására az adott lehetőséget, hogy 1886 nyarán hazahívták Brüsszelből Hubay Jenőt a Zeneakadémia tanárának, ő pedig ragaszkodott a csellista David Popper alkalmazásához. Évadonként 6–8 koncertből álló bérletet hirdettek, majd 1904- től 1913- ig a zártkörű hangversenyek világába vonultak vissza, és a nagy nyilvánosság előtt főként zongoratrió- formációban szerepeltek. Zongoristapartnereik között volt d’Albert, Bartók, Dohnányi, Friedman, Godowski, Paderewski, Stavenhagen, Szendy és Thomán. Több alkalommal közreműködtek Brahms műveinek bemutatóiban, a szerzővel a zongoránál. Műsoraik gerincét a német hagyomány alkotta, emellett nagy hangsúlyt fektettek az új művek megismertetésére is.
Hivatkozások
Ehrlich, Alfred, hrsg.: Das Streich- Quartett in Wort und Bild. Leipzig: A. H. Payne, 1898.
Finscher, Ludwig: „Streichquartett- Ensemble”. In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart, zweite Ausgabe. Hrsg. Ludwig Finscher. Kassel: Bärenreiter & Metzler, 1994–2008, Sachteil Bd. 8, 1983–1984
G.: „Joachim. A Budapest Hirlap eredeti tárcája”, Budapest Hirlap XII/16. (1892. január 16.), [1.].
Gombos László: „A Hubay- hagyaték titkai. Nyomozás az OSZK- ban és azon túl”, Magyar Zene LII/3. (2014. augusztus), 334–349.
Griffiths, Paul: „Chamber Music” (chapter 5). In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, vol. 24. Ed. Stanley Sadie–Nigel Fortune. London: Macmillan, 22001, 585–595.
Haine, Malou: „Joseph Servais et les séances de musique de chambre à Bruxelles”, Revue belge de Musicologie 68. (2014), 91–120.
Hubay Cebrian Andor: Apám, Hubay Jenő. Egy nagy művész életregénye – történelmi háttérrel. Közr. Reményi Gyenes István. Budapest: Ariadne, 1992.
„Hubay Jenő – Popper Dávidról”, Pesti Napló 64/218. (1913. szeptember 14.), 7. (K.): „A mai Beethoven- estély”, Fővárosi Lapok 25/338. (1888. december 7.) 2484–2485. (k. a.): „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap XV/12. (1895. január 12.), 8. Kereszty István: „Zenei politika”, Az Ujság V/78. (1907. március 31.), 48. m. g.: „Kammermusik- Soirée”, Pester Lloyd XXXI/349. (1884. december 20.), [7.].
[Szerző nélk.:] „Szinház és müvészet”, Pesti Napló XXXVII/220. (1886. augusztus 10.), [2.].
[Szerző nélk.:] „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap VI/312. (1886. november 11.), 3.
[Szerző nélk.:] „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap VI/342. (1886. december 11.), 3.
[Szerző nélk.:] „Szinház és müvészet”, Nemzet V/342. (1886. december 11.), 5.
[Szerző nélk.:] „Prager und Provinzialnachrichten”, Prager Abendblatt 29. April 1889, [3.].
[Szerző nélk.:] „Szinház, zene, képzömüvészet”, Pesti Hirlap XIV/24. (1892. január 24.), 7.
[Szerző nélk.:] „Művészet és – adófelügyelőség”, Budapesti Hirlap XII/69 (1892. március 9.), 11.
[Szerző nélk.:] „A müvész gyermeke”, Budapesti Hirlap XIII/320. (1893. november 19.), 5.
[Szerző nélk.:] „A müvész leánya”, Budapesti Hirlap XIII/322. (1893. november 21.), 5.
[Szerző nélk.:] „Zavaros szenzáció”, Fővárosi Lapok XXX/322. (1893. november 21.), 2652.
[Szerző nélk.:] „Szinház és zene”, Pesti Hirlap XVI/357. (1894. december 23.), 6.
[Szerző nélk.:] „Kamarazene”, Pesti Hirlap XXVIII/64. (1906. március 5.), 5.
