A quarter of a century of the Hubay–Popper string quartet in the musical life of Budapest
Abstract
At the turn of the 19th and 20th centuries, the Hubay–Popper String Quartet, the first world- class Hungarian chamber ensemble, occupied a decisive place in Budapest’s musical life. The opportunity to found it was provided by Jenő Hubay being called home from Brussels as a professor at the Academy of Music in the summer of 1886, and he insisted on employing the cellist, David Popper. They announced 6–8 concerts per season, then from 1904 to 1913 they retreated to the world of private concerts and performed in front of the public mainly in a piano trio formation. Their pianist partners included d’Albert, Bartók, Dohnányi, Friedman, Godowski, Paderewski, Stavenhagen, Szendy and Thomán. On several occasions, they participated in premieres of Brahms’s works, with the composer at the piano. The backbone of their programmes was the German tradition, and they also put a lot of emphasis on introducing new works.
References
Ehrlich, Alfred, hrsg.: Das Streich- Quartett in Wort und Bild. Leipzig: A. H. Payne, 1898.
Finscher, Ludwig: „Streichquartett- Ensemble”. In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart, zweite Ausgabe. Hrsg. Ludwig Finscher. Kassel: Bärenreiter & Metzler, 1994–2008, Sachteil Bd. 8, 1983–1984
G.: „Joachim. A Budapest Hirlap eredeti tárcája”, Budapest Hirlap XII/16. (1892. január 16.), [1.].
Gombos László: „A Hubay- hagyaték titkai. Nyomozás az OSZK- ban és azon túl”, Magyar Zene LII/3. (2014. augusztus), 334–349.
Griffiths, Paul: „Chamber Music” (chapter 5). In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, vol. 24. Ed. Stanley Sadie–Nigel Fortune. London: Macmillan, 22001, 585–595.
Haine, Malou: „Joseph Servais et les séances de musique de chambre à Bruxelles”, Revue belge de Musicologie 68. (2014), 91–120.
Hubay Cebrian Andor: Apám, Hubay Jenő. Egy nagy művész életregénye – történelmi háttérrel. Közr. Reményi Gyenes István. Budapest: Ariadne, 1992.
„Hubay Jenő – Popper Dávidról”, Pesti Napló 64/218. (1913. szeptember 14.), 7. (K.): „A mai Beethoven- estély”, Fővárosi Lapok 25/338. (1888. december 7.) 2484–2485. (k. a.): „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap XV/12. (1895. január 12.), 8. Kereszty István: „Zenei politika”, Az Ujság V/78. (1907. március 31.), 48. m. g.: „Kammermusik- Soirée”, Pester Lloyd XXXI/349. (1884. december 20.), [7.].
[Szerző nélk.:] „Szinház és müvészet”, Pesti Napló XXXVII/220. (1886. augusztus 10.), [2.].
[Szerző nélk.:] „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap VI/312. (1886. november 11.), 3.
[Szerző nélk.:] „Irodalom és müvészet”, Budapesti Hirlap VI/342. (1886. december 11.), 3.
[Szerző nélk.:] „Szinház és müvészet”, Nemzet V/342. (1886. december 11.), 5.
[Szerző nélk.:] „Prager und Provinzialnachrichten”, Prager Abendblatt 29. April 1889, [3.].
[Szerző nélk.:] „Szinház, zene, képzömüvészet”, Pesti Hirlap XIV/24. (1892. január 24.), 7.
[Szerző nélk.:] „Művészet és – adófelügyelőség”, Budapesti Hirlap XII/69 (1892. március 9.), 11.
[Szerző nélk.:] „A müvész gyermeke”, Budapesti Hirlap XIII/320. (1893. november 19.), 5.
[Szerző nélk.:] „A müvész leánya”, Budapesti Hirlap XIII/322. (1893. november 21.), 5.
[Szerző nélk.:] „Zavaros szenzáció”, Fővárosi Lapok XXX/322. (1893. november 21.), 2652.
[Szerző nélk.:] „Szinház és zene”, Pesti Hirlap XVI/357. (1894. december 23.), 6.
[Szerző nélk.:] „Kamarazene”, Pesti Hirlap XXVIII/64. (1906. március 5.), 5.
