„Azon a nyáron komponálta a táncszvitet”
Bartók Béla és Pásztory Ditta házasságkötésének 100. évfordulójára
Abstract
Az 1923-as év igen mozgalmas volt Bartók számára. A napi rendszereséggel végzett munkái mellett számos hangversenyt adott bel- és külföldön egyaránt. Az év legfontosabb eseménye azonban minden bizonnyal a Táncszvit bemutatója volt számára, amelyet – miként Kodály a Psalmus Hungaricust és Dohnányi az Ünnepi nyitányt – Buda-, Pest- és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált. Volt azonban ennek az évnek egy másik, Bartók számára különösen fontos, sorsfordító eseménye is: ezen a nyáron vette feleségül korábbi tanítványát, Pásztory Dittát. Jelen tanulmány Bartók és Pásztory házasságkötésének 100. évfordulójára emlékezve arra keres választ, hogy milyen változást hozott az új házasság Bartók, a zeneszerző életébe, illetve, hogy a házasságkötést követően komponált műveinek vannak-e olyan (zenei) komponensei, amelyek ezzel az új kapcsolattal (vagy akár Ditta személyével) is összefüggésbe hozhatók.
References
„Bartók Béla a Mikrokosmosról, az új magyar zenészgenerációról és amerikai útjáról”. Szentjóbi Miklós interjúja, Magyar Nemzet 3/209. (1940. október 3.), 6.
Bartók, Béla: Briefe an Stefi Geyer, 1907–1908 [fakszimile kiadás]. Ford., közr. Nyikos Lajos. Basel: Privatdruck Paul Sacher Stiftung, 1979.
Bartók Béla családi levelei. Közr. ifj. Bartók Béla, Gomboczné Konkoly Adrienne. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bartók Béla írásai, 1. Szerk. Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1989.
Bartók Béla levelei. Közr. Demény János. Budapest: Zeneműkiadó,1976.
Bartók Béla: „Mesterművek zongorára”. Ford. Tallián Tibor. In: Bartók Béla írásai, 1, 94–95.
Bartók Béla: „A népi zene hatása a mai műzenére”. A kéziratos fogalmazvány szövege. In: Bartók Béla írásai, 1. 240–250.
Bartók Béla: Táncszvit (fakszimile kiadás). Közr. Bónis Ferenc. Budapest: Balassi, 1998.
Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása, 29. kötet, közr. Somfai László, Németh Zsombor. Budapest–München: Editio Musica Budapest–G. Henle Verlag, 2022.
Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája. Budapest: Helikon, 2006.
Bartók Péter: Apám. Ford. Péteri Judit. Budapest: Zeneműkiadó, 2004.
Beszélgetések Bartókkal. Nyilatkozatok, interjúk. Közr. Wilheim András. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000.
Bónis Ferenc: „Bartók Béla Táncszvitje”. In: Bartók Béla: Táncszvit, 5–46.
Bónis Ferenc: Hódolat Bartóknak és Kodálynak. Budapest: Püski Kiadó, 1992.
Bónis Ferenc: „Első hegedűverseny, első vonósnégyes. Bartók zeneszerzői pályájának fordulópontja”. In: uő: Hódolat Bartóknak és Kodálynak, 32–46.
Dille, Denijs: „Angaben zum Violinkonzert 1907, den Deux Portraits, dem Quartett op. 7 und den zwei rumänischen Tänzen”. In: Documenta Bartókiana, 2., 91–102.
Documenta Bartókiana, 2. Hrsg. Denijs Dille. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965.
Gách Marianne: „Türelmes volt és nagyon szigorú… Beszélgetés Bartók özvegyével Pásztory Dittával”. Film Színház Muzsika 5/39. (1961. szeptember 29.), 12–15.
Geyer Stefi hegedűművész életútja – Levelezése Bartók Bélával. Közr. Váradi Helga és Vikárius László. Budapest: Balassi–HUN-REN Zenetudományi Intézet, 2024.
Kroó György: Bartók-kalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1980.
Nakahara Yusuke: „A zenei rend diadala? Az inspiráció forrásainak sokfélesége a Negyvennégy duó két hegedűre 37. darabjában”, Magyar Zene LVI/2. (2018. május), 139–160.
„Serly Tibor beszélgetése Bartókné Pásztory Dittával (1976. november 10.)”. In: Zenetudományi dolgozatok 1978–2012. 35 éves jubileumi kötet, 299–320.
Somfai László: „1. vonósnégyes, op. 7 (1908–1909)”. In: Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása, 29. kötet 55–60.
Somfai László: „Bartók Béla: Tizennégy bagatell zongorára, op. 6”, A hét zeneműve 1980/2. (április–június). Szerk. Kroó György. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1980, 30–38.
Somfai László: „Kézirat és urtext. A Bartók-művek forrásláncai”. In: uő: Tizennyolc Bartók-tanulmány, 31–71.
Somfai László: Bartók Béla kompozíciós módszere. Budapest: Akkord Zenei Kiadó, 2000.
Somfai László: Bartók-vázlatok (III): A ’Fekete-zsebkönyv’ kidolgozatlan témafeljegyzései”. In: Zenetudományi Dolgozatok 1986, 7–18.
„Somfai László beszélgetése Pásztory Dittával Bartók halálának 30. évfordulója alkalmából”. In: Zenetudományi dolgozatok 2009, 13–31.
Somfai László: Tizennyolc Bartók-tanulmány. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Somfai László: „A Zongoraszonáta fináléjának metamorfózisa”. In: uő: Tizennyolc Bartók-tanulmány, 88–103.
Tallián Tibor: Bartók Béla. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2016.
Tóth Aladár: „Bartók Béla szerzői estje. Új Bartók-művek bemutatása a Zeneakadémiában 1926 december 8-án”, Pesti Napló 77/281. (1926. december 10.), 15.
Ujfalussy József: Bartók Béla. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Vikárius László: „Adalékok az 1. bagatell recepciótörténetéhez”, Magyar Zene XLII/3–4. (2004. október), 447–460.
Vikárius, László: „Bartók’s Late Adventure with Kontrapunkt”, Studia Musicologica 47/3–4. (2006), 395–416.
https://doi.org/10.1556/SMus.47.2006.3-4.14
Vikárius László: „Az elveszett és megtalált fiatalkori hegedűverseny”. In: Geyer Stefi hegedűművész életútja – Levelezése Bartók Bélával, 73–86.
Zenetudományi Dolgozatok 1986. Szerk. Berlász Melinda és Domokos Mária. Budapest: MTA ZTI, 1986.
Zenetudományi dolgozatok 2009. Közr. Büky Virág. Szerk. Kiss Gábor. Budapest: Zenetudományi Intézet, 2010.
Zenetudományi dolgozatok 1978–2012. 35 éves jubileumi kötet. Közr. Büky Virág. Szerk. Kiss Gábor. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2014.
