K és C

A Krasznahorkai-életmű néhány ritkábban vizsgált kontextusáról

Absztrakt

A cikk Krasznahorkai László életművét a posztmodern utáni irodalmi paradigmák felől vizsgálja, kiemelve, hogy művei kezdettől kívül állnak a jelentésrelativizáló posztmodern felfogáson. Emmanuel Bouju epimodernséggel kapcsolatos elmélete, amely a modernitás örökségének újragondolását javasolja, olyan keretet biztosít, amely felől kiindulva Krasznahorkai a modernség továbbélésének egyik kiemelt alakjaként kezelhető. Bouju játékos „K–C” irodalmi sorozatai (Kafka, Kundera, Kertész vs. Camus, Calvino, Carver) között a szerző a C-paradigmához kapcsolja Matei Călinescu művét, a Zacharias Lichter élete és nézetei-t, amely korai hatást gyakorolt Krasznahorkaira. A cikk bemutatja, hogy e regény abszurd és spirituális motívumai miként rezonálnak Krasznahorkai prózájában a Sátántangótól a Háború és háborúig. A szerző végül hangsúlyozza: Krasznahorkai művei a közép-európai tapasztalatot globális kontextusban teszik érvényessé, miközben következetesen ellenállnak a mainstream egyszerűsítő logikáinak, alternatív, szellemi ellenállást képviselő világokat teremtve.