Viszonválasz a hozzáadott érték alkalmazhatóságáról szóló vitában
Absztrakt
A cikk a szerző 2026 februárjában megjelent tanulmánya körül kibontakozott vitára reagál. A viszonválasz tisztázza, hogy a szerzőnek nincs kifogása a GDP vagy a hozzáadott érték számviteli fogalmával szemben; kritikája kizárólag ezek fejlesztéspolitikai iránytűként való használatára vonatkozik. A szerző megnyugvással konstatálja, hogy mind az öt vitapartnere elfogadja, hogy sem a vállalati hozzáadott érték nagysága, sem pedig a bruttó termelési értékhez viszonyított aránya önmagában nem alkalmas a versenyképesség, a tudásintenzitás vagy az állami támogatási prioritások megítélésére. A hozzáadottérték-alapú rangsorok csak kiegészítő elemzésekkel együtt értelmezhetők, önmagukban félrevezetők. A szerző éppen ezt írta vitaindító cikkében.
Hivatkozások
Bod, P. Á. (2026). Iparpolitika, fejlesztéspolitika. Visszapillantás és kitekintés. Közgazdasági Szemle, 73(3), 352–365. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.352
Boda, Gy. (2025). A tőke és a munka részarányai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 72(3), 225–258. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.3.225
Boda, Gy. (2026). Hogyan lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgaz-dasági Szemle, 73(4), 456–466. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.456
Boda, Gy., Kiss, F., Láncz, G., Matyusz, Zs., & Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Tudásalapú versenyképesség. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640231
Boda, Gy., Révész, T., Losonci, D., & Fülöp, Z. (2019). A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről. Közgazdasági Szemle, 66(4), 376–417. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.4.376
Braun, E., & Sebestyén, T. (2025). Szerkezeti változások és függőségek: Magyarország helyzete a globális értékláncokban. Közgazdasági Szemle, 72(9-10), 805–841. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.0.805
Csath, M. (2026). A fejlesztéspolitika iránytűje és a hozzáadott érték. Kritikai elemzés és új megközelítések. Közgazdasági Szemle, 73(4) 467–473. https://doi.org/10.18414/KSZ.
4.467
Mihályi, P. (2024). Biztos, hogy rossz ötlet az akkumulátorgyártás? Külgazdaság, 68(1-2), 172–180. https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.172
Mihályi, P. (2025). Miért nem sikeres a magyar rendszerváltás? Közgazdasági Szemle, 72(4), 389–395. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.4.388
Mihályi, P. (2026). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Köz-gazdasági Szemle, 73(2), 125–144. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Nemzetgazdasági Minisztérium. (2024). Magyarország versenyképességi stratégiája, 2024–2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében. https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-versenykepessegi-strategiaja-2024-2030
Rózsás, T. (2007). Tartósan magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek: a gazda-ságpolitika alkímiája. Polgári Szemle, 3(10), 225–229.
Scheiring, G. (2025). Az orbánizmus kimerülése. A felhalmozó állam felemelkedése és bukása. I–III. rész. November 28. https://ujegyenloseg.hu/az-orbanizmus-kimerulese-a-felhalmozo-allam-felemelkedese-es-bukasa-iii/
Tétényi, T. (2026). A bruttó hozzáadott érték fogalmának védelmében. Közgazdasági Szemle, 73(4), 474–479. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.474
Török, Á. (2026). Retorikai közgazdaságtan? Megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez. Köz-gazdasági Szemle, 73(3), 342–351. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.342
Voszka, É. (2012). Mérleghinta. A Magyar Villamos Művek mint nemzeti bajnok. Külgazda-ság, 56(5-6), 4–40.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
