Reply in the debate on the applicability of value added
Abstract
The article responds to the debate surrounding the author’s study published in February 2026. The rejoinder clarifies that the author has no objection to the accounting concepts of GDP or value added; his criticism pertains solely to their use as a compass for development policy. The author notes with satisfaction that all five of his interlocutors accept that neither the amount of corporate value added nor its ratio to gross output is sufficient on its own to judge competitiveness, knowledge intensity, or state subsidy priorities. Value-added-based rankings can only be interpreted alongside complementary analyses; in themselves, they are misleading. This is precisely what the author stated in his opening piece.
References
Bod, P. Á. (2026). Iparpolitika, fejlesztéspolitika. Visszapillantás és kitekintés. Közgazdasági Szemle, 73(3), 352–365. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.352
Boda, Gy. (2025). A tőke és a munka részarányai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 72(3), 225–258. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.3.225
Boda, Gy. (2026). Hogyan lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Közgaz-dasági Szemle, 73(4), 456–466. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.456
Boda, Gy., Kiss, F., Láncz, G., Matyusz, Zs., & Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Tudásalapú versenyképesség. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640231
Boda, Gy., Révész, T., Losonci, D., & Fülöp, Z. (2019). A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről. Közgazdasági Szemle, 66(4), 376–417. https://doi.org/10.18414/KSZ.2019.4.376
Braun, E., & Sebestyén, T. (2025). Szerkezeti változások és függőségek: Magyarország helyzete a globális értékláncokban. Közgazdasági Szemle, 72(9-10), 805–841. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.0.805
Csath, M. (2026). A fejlesztéspolitika iránytűje és a hozzáadott érték. Kritikai elemzés és új megközelítések. Közgazdasági Szemle, 73(4) 467–473. https://doi.org/10.18414/KSZ.
4.467
Mihályi, P. (2024). Biztos, hogy rossz ötlet az akkumulátorgyártás? Külgazdaság, 68(1-2), 172–180. https://doi.org/10.47630/KULG.2024.68.1-2.172
Mihályi, P. (2025). Miért nem sikeres a magyar rendszerváltás? Közgazdasági Szemle, 72(4), 389–395. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.4.388
Mihályi, P. (2026). Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? Köz-gazdasági Szemle, 73(2), 125–144. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.2.125
Nemzetgazdasági Minisztérium. (2024). Magyarország versenyképességi stratégiája, 2024–2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében. https://kormany.hu/dokumentumtar/magyarorszag-versenykepessegi-strategiaja-2024-2030
Rózsás, T. (2007). Tartósan magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek: a gazda-ságpolitika alkímiája. Polgári Szemle, 3(10), 225–229.
Scheiring, G. (2025). Az orbánizmus kimerülése. A felhalmozó állam felemelkedése és bukása. I–III. rész. November 28. https://ujegyenloseg.hu/az-orbanizmus-kimerulese-a-felhalmozo-allam-felemelkedese-es-bukasa-iii/
Tétényi, T. (2026). A bruttó hozzáadott érték fogalmának védelmében. Közgazdasági Szemle, 73(4), 474–479. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.4.474
Török, Á. (2026). Retorikai közgazdaságtan? Megjegyzések Mihályi Péter cikkéhez. Köz-gazdasági Szemle, 73(3), 342–351. https://doi.org/10.18414/KSZ.2026.3.342
Voszka, É. (2012). Mérleghinta. A Magyar Villamos Művek mint nemzeti bajnok. Külgazda-ság, 56(5-6), 4–40.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
