Hazai vállalatok teljesítményének alakulása és annak hatása a cégértékelési módszer kiválasztására
Absztrakt
Tanulmányomban 2083 hazai vállalat gazdasági teljesítményének 2020 és 2024 közötti alakulását elemzem. A vizsgálat célja a legfontosabb teljesítménymutatók (saját tőke, árbevétel, adózott eredmény) alakulásának feltérképezése és a szektoronként jelentkező eltérések azonosítása, valamint annak vizsgálata, hogy mindez milyen hatással van a megfelelő vállalatértékelési módszer kiválasztására. Eredményeim arról tanúskodnak, hogy az adózott eredmény volatilitása a mezőgazdaságban volt a legnagyobb; a mezőgazdaságot követi az ipar, a szolgáltatás és a kereskedelem. Általánosságban megfigyelhető, hogy a nyereség növekedése elmaradt a nettó eszközvagyon növekedési ütemétől, aminek következményeként a vállalatok piaci értékének meghatározása során egyre inkább teret nyert a vagyonalapú megközelítés a hagyományosan domináló, mindig elsődleges választásként alkalmazott hozamalapú értékeléssel szemben.
Hivatkozások
Damodaran, A. (2012). Investment valuation (3rd ed.). John Wiley & Sons.
Damodaran, A. (2025). Damodaran Online: Data. https://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/New_Home_Page/data.html (Elérés: 2025.08.06.)
Fernandez, P. (2002). Company valuation methods. The most common errors in valuations. IESE Business School – University of Navarra (Working Paper, No. 449). https://www.iese.edu/media/research/pdfs/DI-0449-E.pdf
IVSC (2025). International Valuation Standards. International Valuation Standard Council. https://ivsc.org (Elérés: 2025.07.25.)
Koller, T., Goedhart, M., & Wessels, D. (2010). Valuation: Measuring and managing the value of companies (5th ed.). John Wiley & Sons.
KSH (2025). Főbb ármutatók. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0001.html (Elérés: 2025.08.06.)
Takács, A. (2015). Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben (2. kiadás). Perfekt.
Takács, A. (2021). Modern vállalatértékelés. Akadémiai Kiadó.
Takács, A. (2024). A tőkestruktúra és a piaci érték közötti kapcsolat a hazai kis- és közép-vállalati szektorban. Közgazdasági Szemle, 71(9), 915–929. https://doi.org/10.18414/KSZ.2024.9.915
Takács, A., & Dobay, B. (2025). A vagyonérték és a hozamérték közötti priorizálás az euró-pai tőzsdei részvények árazási gyakorlatában. Statisztikai Szemle, 103(1), 5–20. https://doi.org/10.20311/stat2025.1.hu0005
Ulbert, J. (1997). A vállalat értéke. JPTE Közgazdaságtudományi Kar.
Ulbert, J., Takács, A., & Posza, A. (2018). Az alul-, illetve túlértékeltség vizsgálata fordított diszkontált cash-flow modellel. Szigma, 50(3), 133–149. https://journals.lib.pte.hu/index.php/szigma/article/view/347
Walacik, M., Renigier-Biłozor, M., Chmielewska, A., & Janowski, A. (2020). Property sus-tainable value versus highest and best use analyzes. Sustainable Development, 28(6), 1755–1772. https://doi.org/10.1002/sd.2122
